A sárkány hegy alatt elterülő erdő

Azt hittem bátrabb vagy...vagy legalábbis spontán.
*Húzta egy kicsit kedvesét ,de semmiért nem eresztette volna most el. Érezte ,hogy még mindig remeg. A következő pillanatban előre pillantott,megrázta a fejét.*
Nem hiszem ,hogy nagy baja lenne. Nézd csak...fenékre érkezett, elég puhára.
*Nevetett ,majd közelebb menteks bevárták őket.*

Hogy vagy szentfazék? Nem esett nagy bajod?
Igaza van Saylanak..rád férne egy kis edzés.

-umpfffhmmm.... *dünnyögött magában amikor látta hogy a szép fehér nadrágja csupa kosz lett a térdein és az ülepén. Hogy fog ez kijönni belőle.... *

-Az edzés nem nekem való... csak nem szoktam fáramászni. *mondta szórakozottan miközben egy egy sebére rátette a tenyerét hogy meggyógyítsa magát.*

-s nem is az én koromban akarom már megtanulni.

*Leiran lassan teljesen megnyugodott és mély levegőt véve nézett fel kedvesére.* Adddig szórakosztató is volt, míg nem kezdtem el zuhanni... Bocsi én nekem nincsenek szárnyaim... *Mondta mély levegőt véve és lassan kiszállt Eras öléből, mikor már teljesen megnyugodott, bár lába nem igazán engedelmeskedett neki elsőre, így mikor lábra állt egy pillanatra térde megbicsaklott és Erasba kapaszkodott.* Ezt nem hiszem el... *Mondta inkább magának, majd sikeresen engedelmességre bírta lábait.*

*Sayla keresztbe font karjait nem eresztette le és felhúzta a szemöldökét.* Attól, hogy nem mászol fára még lehet edzeni és karban tartani a tested... Egy Edzés nem árt és csak a javadra válna...*Mondta hajthatatlanul.* Kezelésbe veszlek szívesen! Bár kétlem hogy végig tudnád csinálni az én edzés programomat.*Hunyta be a szemét és elmosolyodott. Igyekezett a férfi egóra apellálni.*

*az egóra apellálni az esetében reménytelen vállalkozás*

-Nos igen ez igaz lehet! Nem vagyok harcos.. nem is lennék képes rá Az én sportom a fakanálforgatás. *Ad igazat a lánynak és egyben utal a gyógyfőzetek készíítésére. Megáll és megpróbálja leporolni fehér nadrágot de bba menthetetlenül beletört a zöld. Lemondó sóhallyal vette tudomásul hogy ennek a ruhának már annyi.. pedig milyen jó anyaga van.*

*Elengedte a lányt ,de mivel az még megcsuklott kicsit, tartotta egy ideig. Aztán elengedte ,hadd menjen. MOsollyal nézte őket ,majd vissza a másik két sárkányra.*
A fakanál szépen is mutatt a kezedben!
*Állapította meg ,majd megropogtatta kicsit a nyakát.*
Leiran végzet a ebédel. Ezután a mozgás után, nem akartok ti is enni?

Fakanál fogása közben is lehet edzeni... a csuklódra teszünk súlyt. Na azzal csináld a mindennapjaid! Kiváló edzés! *Mondta össze csapva a kezét.* Van is nálam egy pár ilyen súly! *Mondta és a sátorba benyúlva kivette azokat és Arou csuklójára erősítette a legkisebb súlyait amik 5 kilósak voltak fejenként.* Na! Ez a legkisebb súly! *Mondta mosolyogva és csípőre rakta a kezét.*

Én nem vagyok éhes. Köszönöm!

*Mély levegőt vett és nézte őket.* Hagyd már szerencsétlent! Ha nem akar edzeni nem akar... szegény már öreg! Örüljetek inkább, hogy játszott velünk... "Gyerekekkel". *Mondta és a gyerekek szót kihangsúlyozva idéző jelbe teszi ujjaival.* Bár években én vagyok itt a legöregebb:S

-Valóban éhes vagyok de én inkább valami növényit ennék Van még gyümölcs és saláta?
*Kérdezi de ekkor kattan valami fémes és érzi a hideget a csuklóján. Meglepődik a rácsatolt vasak láttán.*

-Ez... ez..... *hitetlenkedve nézi* ... ronda... és még csak nem is fehér. Nem túl nehéz. De ha már ilyeneket akartok rám aggatni, nem lehetne hogy nézzen is ki valahogy? *kérdezi, mert a vas nem tűnik számára túl nehéznek, viszont esztétikusnak sem*

*Leiran mondatára elmosolyodik.*
- Hiába vagyok régebbi az ősszel hervadó mezei pitypangnál.. akkor is a pitypang az öregebb... Így van ez az esetedben is örzők leánya Leiran.

Igen..igen, tényleg te nem eszel húst...Sayla meg nem eszik. Na sokkaltöbbmarad nekünk estére! Ez jó hír.
*Majd csak megrázzaa fejét.*
Az nem nagy súly Sayla, többel kellene próbálkoznod!

Leiran...lehet,hogy öreg, de nem vén. Biztos van még benne valahol egy kis erő.
Mellesleg....én nem hagynám annyiban a dolgot. Azt mondta rád,hogy hervadsz....
*Azzal megnézte hosszan,mintha tényleg ezt nézné Gondolkodva.*
Igaza van...látok pár szarkalábat.....

*Sayla felvonja a szemöldökét, hogy nem nehéz a számára.* Jó oké! Akkor nehezítsünk! *mondta és vissza menve a sátorba előveszi a 15kg-osat és a 20 kg-ost. Magának felrakja a 20-ast és minden egyéb helyre felrögzíti magának, ahova szokta. Derék, boka, comb, és csuklók. Arou elé lép. Leveszi az 5kilóst és ráerősíti a 15-öset. Ez már anyagból készült bevonattak rendelkezik, de fekete. Erősebben szíjazza a férfi csuklójára a súlyt.*

*Még fogja Arou nem érzi a súlyát, majd hitrelén engedi el a férfi kezét, és teszi meg ugyan ezt a másikkal.* Nos ebben kérlek az az edzés, hogy nem veheted le! Addig nem veheted le amíg azt nem mondja vagy Eras vagy én! Hidd el ha lefárasztod magad ezzel erősödöl. És ha lekerül rólad sokkal könnyebbnek érzed magad.

*Magyarázta el neki röviden a dolgot.*

Sayla te most komolyan a fejedbe vetted ezt? *kérdi elhúzva a száját, és Eras megjegyzésére csípőjére teszi a kezét.* Egyáltalán nem ezt értette alatta! De harcosnak akarjam elmagyarázni? *mondja legyintve és mély levegőt vett.* Igen van még gyümölcs is és saláta is. Az élelmes sátorban megtalálod őket... *Mondta majd újra Erasra nézett.* Ha szarka lábam van arról csak is te tehetsz! Melletted kezdett el a hajam is világosodni... *mondta és mély levegőt véve nézett rá.* Amúgy ezzel arra igyekezett Arou rámutatni, hogy a pitypang virág lehet hogy évben fiatalabb, de ő már ősszel elhervad és meghal, így idősebb nála... az az én hiába vagyok az éveimmel öregebb, ha a biológiai órám lassabb a tiéteknél.

*egyelőre nem tűntek túl nehéznek a sújok ezért legyintett az egészre*

-nem lehetne mégis fehér színnel? az annyira..... sötét.. megtöri a harmóniámat.

*Azzal elindul a sátruk felé hogy tiszta ruhát vegyen fel. Kisvártatva előjön szépen fehérben.. egy bőújjú inget vett fel és egy tiszta fehér nadrágot. az öltözéke eltakarta a fekete színű sújt. Még a haját is egyenesre fésülte.. csak utána indult a kajasátor felé gyümölcsökért.*

Igen..igen látom. Látok pár ösz hajszálat, de nem is gond. Csinos.
*Legyintett egy vigyorral ,majd megrázta a fejét. Inkább fel sem vette a lány szavait.*
Pontosan..harcos vagyok. Nekem tényeket mondjatok..nem holmi romantikus költői szinomimákat.
Egészen máskép nevelkedtem ,mint ti!
*Azzal nézi,ahogyan a szent fazék rendbe szedi magát. Egy ideig nézi ,majd Saylara pillant.*
Ezt..meggondoltad ? Többet szedelőcködik és öltözködik ,mint te.....

*Sayla elmosolyodva vonta meg vállát és két oldalra tárta ki a kezeit.* Nőies és? Talán nem pont hozzám illik? Kiegészít egy bizonyos helyen, de lelkileg meg nő... *Felkacagott kicsit, mert nem gondolta komolyan a dolgokat. Még mindig meg volt a becses "tulajdona", amit persze Eras nem tudhatott.*

Na és ha többet szedelőzködik... Leiran is sokat készülődik, mégis vele vagy...*Mondta őszintén.* Mellesleg mi még nem vagyunk együtt... csak élvezzük egymás társaságát... nem járunk úgy mint ti...*Mondta őszintén viccet félre téve.*


*Leiran nagy levegőt véve nézett rájuk és megrázta a fejét.* Most miért baj hogy férfi létére ad magára? Jó mindegy... nem lényeg... ott van a bográcsba az étel egyetek annyit amennyi jól esik. És ma nem ÉN mosogatok! *Jelentette ki a bandára nézve. Majd a sátrához ment és oda bent ledőlt kicsit pihenni.*

*Előjön két almával és leül a többiek mellé, azt rágcsálja, mg hallgatja a szót*

-ha már így kipróbáltatod velem az edzést, addig cserébe te is próbálj ki valamit. Kössünk alkut Sayla! Amíg rajtam van a vasad, csak növényeket eszel, s viszont! Így mindkettőnknek meglesz a kellő motiváció ha húst eszel mert nem bírod tovább, akkor én is levehetem a vasat... Nos? Megnézzük ki adja fel előbb?

*Sayla Aroura néz és az ő "alkuján" szemei kikerekednek.*

Ez így ugye tudod hogy nem fer... azok a súlyok nem állandóan vannak rajtad... A hús evés nem olyan mint egy edzés... A hús szükséges a szervezetnek! *mondta és keresztbe fonta a karjait.* Ahogy az edzés is...

*Gondolkodott és elhúzta a száját.* Hogy én csak füvet meg gallyakat egyek... Sárkány vagyok az ég szerelmére nem nyúl! Amúgy meg a súlyokat alvásnál pl nem hordod... meg fürdésnél sem... szóval azok nem állandóak, mint mondjuk az hogy nem ehetek húst. Ez így nem fer... *Mély levegőt vett.*

Mi az Sayla csak nem beijedtél? Tudod, hogy veszítenél és ezért kifogásokat keress, hogy egyáltalán elfogadd... Akkor pedig vett le Arouról a súlyokat. *Szólt ki a sátorból piszkálódón, mert hallotta, hogy némi motiváció kell neki.*

Jól van rendben! De akkor csak alváshoz és fürdéshez veheted le a súlyokat! *Mondta Aroura pillantva és mély levegőt véve ült le a tűz mellé. Idegesen járni kezdett a térde a török ülésben.*

*elégedetten kuncodott.. *
-ha csak ez kell alváshoz és fürdéshez sem vetem le. Így megnyugszik a lelked? Különben eléggé sokat alszom akkor alig lenne rajtam ez a valami. Tehát ilyen engedményt igazán megtehetek.

-tudod Sayla bizonyára vicces ugratni az öreg szentfazekat *használja direkt a gúnynevét* de ha már így van akkor hadd mulassak én is egy kicsit. *mondja és Sayla kezébe nyomja a másik almát*

-jóétvágyat!

*Elfintorodva veszi el az almát és nézi.*

Ne hogy azt hidd hogy aludhatsz a súlyokkal... Az nem edzés drága...*Nézett rá komoly pillantással.* Szóval felejtsd el az alvást! *Mondta és beleharapott az almába.*

Miután ettünk akkor szépen felállsz és megyünk edzeni... Ne hidd hogy kímélni foglak. Főleg ezek után... *Mondta kicsit gonosz pillantással, de igazából nem gondolta komolyan úgy tervezte megmozgatja kicsit.*

Amúgy szeretem az almát... csak nem szeretek belőle sokat enni-.-

*Egy pillanatra elsavanyodik a képe a mozgás gondolatára de aztán mégis belemegy*

-legyen! Ha teljesen kimerít az edzésed úgyis bealszom akkor is ha közben a hátamon ugrálsz. De csak akkor ehetsz húst ha megelégeltem, feladom és leveszem a sújokat. Talán már ma este így lesz talán csak holnapután, de addig semmi húsétel.. csak nézed És ha már kikerekíztetted az edzésemet mozgással hogy teljes legyen, én is kikerekítem a te étkezésedet... Az alkohol is egészségtelen. Addig ne igyál alkoholt sem

Ha te adod fel és nem bírod hús és alkohol nélkül akkor máris levehetem és vége az edzésemnek mert vesztettél.

Rendben van így?

A Bor nem egészségtelen! *Csattan fel Aroura nézve.* Napi 1 pohár bor igenis kell! Olyan fontos dolgok vannak benne ami segíti a vérképzést! *Mondta és szinte kezdte idegesíteni ez az egész.*

Szadista! *Mondta végül belenyugodva és jobb lábát átvetette a balon és rákönyökölt térdére az almát tartó kezével a másikat keresztbe rakta rajta és kissé duzzogva nyugodott bele a dolgokba.* De ne félj! Meg kapod te még ezért a magadét... *Mondta és Aroura pillantott.*

Kezdetben megmozgatlak kicsit... de nem leszek szadista mint te... se hús se sárkány bor Gonosz vagy... *Mondta mély levegőt véve.*

Leiran, nem kell rögtön megvédeni. Mint láthatod Sayla ,meg én csak szórakozunk, viccelődünk.*Nevetett széles vigyorral.* De ha tetszik ,hogy egy férfi ennyire ad magára, akkor válasz valakit aki ilyen.
*Állt lassan és nyugodtan fel ,majd a tábor tűzet nézte. Ott csak hamu volt, a tűz a főzés után el lett oltva. Pakolt pár követ s úgy pillantott vissza. Kedvese már a sátorba ment ekkor, ő meg most nem ment utána. A másik kettőre tekintett.*
Hát...erre a feladatra nagyon kíváncsi leszek. Főleg ,hogy ki adja fel előbb.
Mondjátok..tétje is van a játékotoknak?

Nekem nem kel más csak te! *Szólt ki a sátorból, de már félig majdnem bealudt. Ásított egyet és magára húzta a pokrócot és be is aludt. Nem sokat sikerült éjjel aludni. Erassal túl kellemesen voltak el, bár ő csak jobban lefáradt tőle, és reggel is korán kelt, így elégé elfáradt így délutánra.*

*Mivel a sátorba nem volt mellette senki elégé forgolódott és hánykolódott. Egyik ilyen rugdosásnál mezítelen lábát kidugta a sátor kijáratán. Észre se vette ő, mert aludt.*

Nekem a becsületem nem hagyja hogy ne fogadjam el a párbajt és nem veszíthetek... *Mondta kicsit duzzogón.* Szóval igen nekem a tétje a harcos becsület!

*Mély levegőt véve ette az almát tovább, majd meglátta Leiran lábát kilógni a sátorból.* Hmm Leiran ilyen virgonc mindig? *kérdi Erasra pillantva.* Még jó hogy nem vagy csupa kék zöld folt a sátor is bele remeg a fészkelődésébe. *Vigyorodik el kicsit gonoszan. Ha már Arou vérét nem sikerül szívni, majd szívja a főnökét.*

Én is téged!
*szólt még vissza a sátor felé ,majd hagyta, hadd pihenjen. Ne sokkal késöbb a sárkánynőre pillantott annak szavaira s felnevetett. Nézte ,ahogyan kedvese lába kikandikált a sátorból. Ezután kicsit felemelte a felsőjét.*
Látod itt ezt? Látod azt? szerintem nem is kellene válaszolnom a kérdésre.
Ha megrugott az ő lába lesz kék foltos nem az enyém.
*Nevetett.*
Egyszer már megütött is.
*Mutatta a hasfalát.*
Nem is kell mondanom, hogy egy kis ideig fájlalta a kezét.

*Sayla felnevetett.* Azokat a kék foltokat tőlem kaptad! Tudom mert kér percre rá kékültbe... *Mondta és mély levegőt vett.*

Na igen a pikkelyeid Gondolom hogy fájhatott neki... bár a párbajotok megnéztem volna. Igazat megvallva én neki szurkoltam szívem mélyén, de úgy is tudom, hogy te győztél... ő tényleg egy "védtelen" nő. Igazából elterelni és kitartani ki tud... de elintézni bárkit is nem... nem olyan. Legalábbis ahogy a srácok mesélték...

Elmesélték azt a sztorit amikor először vittétek el magatokkal italozni. Na az nagy sztori volt! Ahogy elmesélték én szakadtam a nevetéstől! *Mondta vigyorogva.*

Hogy is van az a dal? Valahogy így kezdődik!

Ülj le mellém... Igaz vagy nem így? Én nem ismerem! Igazán el énekelhetnéd nekünk XD Bár az igazi Leirannal együtt lenne:D Este a tábortűznél megejthetnétek. Egy kis duett:D Arou löttyije megteszi a hatását ha kel némi feszültség oldó

*A "megkapod a magadét" mondatra és a tétre majdnem félrenyelte az almát.. nem akart tétet csak egy kicsit mulatni azon hogy Sayla nem ehet húst... nem gondolta hogy edzenie is kell.. azt se tudta mi az.. azt hitte elég csak viselnie ezeket az izéket...

..miközben hallgatta a szót elrágcsálta az almát.. remélte hogy az emlegetett edzés rész minél később kezdődik. Igyekezett szürke kisegér lenni.. csendben eloldalgott mint akinek történetesen ki kell mennie vagy ilyesmi.*

A párbajunk leginkább csar arra volt jó ,hogy megmutassa mennyit fejlődött. És nem tagadom, fejlődött, de ezt neki is mondtam, ám igen, azért ha komolyabb lett volna ,sem tudott volna legyőzni.
*Vigyorgot ,majd bőszen bologatott rá.*
Igen, igen! Nagyon mulatságos volt, legalábbis én élveztem! Az volt a szerencsénk ,hogy annyira berugott, hogy másnapra el felejtett mindent, így az öreg hiába kutakodott a fejében. XD
Mikor ezt elmesélte..azt hiszem szakadtam, de annyira ,hogy belefájdult még a hasam is!

Nem tudom pontosan. Ismerem, de leginkább ő tudja énekelni. Úgyhogy majd este. Ami emg a lőtyit érinti..szeirntem mi anélkül is elvagyunk.
*Nevetett de még vissza pillantott. Látta már egy ideje a szeme sarkából ,hogy a hatalmas sárkány szökni próbál. Eddig nem szólt...de majd most.*
Viszont azt hiszem, téged próbálnak lerázni.