Örzők városa - Központi épület I.emelet - Étkező, konyha, nappali

*Szemeivel nyomon követte kedvesének lépteit, míg az el nem tűnt az ajtón túl. Ekkor pillantott vissza az öregre s egy féloldalas vigyorral egyetemben foglalt helyet, nem messze tőle. Az asztalon úgy gondolta elterül kicsit, ám a mozdulatban megtorpant, végig követve a másik reakcióit, s inkább hátradölt a székben. Elégé nagy volt a késztetése rá ,hogy feltegye a lábát az asztal lapjára, mégsem tette. Nem akart máris gondokat, hiszen csak most jöttek. *

Szerencsére türtöztette magát míg Leiran velünk volt, és csak a szokásos formáját hozta. Ám a késöbbiekben repült egy asztal. Hála tökéletes reflexeimnek, a falat találta el. Azt hiszem új ebédlő asztalt kell csináltatnom majd...
*Gondolkodott el felsóhajtva. Az az asztal elég régi volt, nem sok helyen találni még egy olyat, mint az volt. Aztán inkább fel is adta ezt a gondolatmenetett s legyintett. Lényegtelen..csak egy asztal. Elvigyorodott az örző felé.*
Azt mondta ,hogy legközelebb ezért le kell ülnöd vele egy kis sárkány borral egyetemben. Komolyan megnézném!
A pupom jól van, és most éppen nem én voltam a galád, sokkal inkább az áldozat! Leiran nyomta a melleit az én arcomba, kérdezd csak meg tőle! Egy pillanatra még én is meglepödtem ,hogy ezt csinálja a közönség előtt....habár ha neki így izgalmas...
*Vont vállat egy széles mosollyal.*

Jól intézted a lapjaidat, a lányod nem is sejti ,milyen alak is vagy valójában.* Nevetett fel jóizűen.* Örülök ,hogy tetszett a látvány, de ne szokd meg! Nincs szándékomban ebből rendszert csinálni!
Értem..legalább odaát minden rendben eddig? NIncs szükségünk most egy ottani kavaélkádra is....habár nem rossz ötlet...egy kis harc..mint a régies regélésekben...Mondjuk azt hiszem ma már nem olyanok, mint régen azok az emberek.

Ejnye, ejyne....*Fonta össze karjait.* Az öreg fickó még ficánkodik? Vagy inkább a bepisilésre céloztál? Nekem nyugodtan elmondhatod...rokonok leszünk.
*Húzta az öreg agyát. Szerette ezt csinálni, és mellékesen most nem gyűlés volt, vagy valami hívatalos dolog ,hogy úgyan ezt ne tehesse meg az öreggel.A kérdésre sóhajtott, mintha a játék itt ért volna véget. Sajnos.*
Jó hírek...hm....Kiderült ,hogy az eltünt elfek élnek, Séléstináék indultak a keresésükre, azt hiszem a hegyekhez. az is kiderült ,hogy jutottak a farkasok észrevétlenül az elfekhez. Te tudtad ,hogy járatok vannak a föld alatt? No mindegy, most örség van ezeknek a beháratánál az elf falu közelében. Még jó hír...hm... elvileg találtunk egy farkas vezetőt, aki kész lenne támogatni valamely szinten a tanácsot, a demokráciát. A lányod jól ijesztegeti a rosszfiúkat.*bólintgatott elismerően.* Elég jó hírek?

Persze..inkább neked kellene. Én nem értek az ilyen vackokhoz. Sosem szerettem a mágiát, de azt tudom ,hogy ez valamilyen nagy fekete mágia könyv...sok sok rossz dologgal.*Felnevetett.* Komolyan..nem tudom jobban. Csak annyit ,hogy nagyon veszélyes...ezzel akart két farkas irányítani mindent...de most itt van. Hála Gilnek és pár jővőbeli farkas társnak. Még kérdés?
*Ekkor megérezte a konyhából kiérkező illatokat. Szinte összeszorult a gyomra.*
Istenem..mennyei....

*Felnevet Eras közvetlenségén és egyáltalán nem bánja.* Tudod nem olyan butuska a lányom mint látszik. Lehet nem mutatja de nagyon jól tudja milyen vagyok... *Mosolyogva néz rá és teljesen megnyugszik a hírek hallatán.* Igen ezek jó hírek, és Leiran, állja a sarat? Úgy látod kézben tartja a dolgokat? *Kérdi még egy kicsit a munkára koncentrálva.*

Tudod Eras az hogy a vejem legyél még egy kicsit messze van, és lehet hogy most te voltál az áldozat és meglepődtél, de ne mond hogy nem élvezted a helyzetet. *Vigyorodik el.* Tudom férfi vagy és egyáltalán nem fantáziálok a lányomról... ebben biztos lehetsz, de viszont megkönnyebbültem, hogy végre rátalált a boldogság útjára. DE! Az hogy reggel milyen egészségi ügyi problémáim szoktak előjönni még nem rád tartozik kedves barátom. *Mosolyog látszik, hogy veszi a poénkodást.*

Néha kicsit nehezen kelek ki az ágyból... tudod azok a fránya ízületek és öreg csontok...Általában ez ami a gond okozója... de még ágyba nem vizelek... ott szerencsére még nem járok, és remélem nem is fogok soha... Nem akarom Leirant lefoglalni az ápolásommal, így is épp elég ideig kötöttem magam mellé. Viszont jó atyádnak üzenem, hogy jobb lesz hogy ha hozzászokik a gondolathoz, hogy bizony állnia kell a szavát és nem szól bele a kapcsolatotokba. Ismerve őt megpróbálta volna a közeledbe lökni jó pár sárkány lányt, hogy ne menj bele ebbe a kapcsolatba. Én ezt már régóta tudtam, hogy Leiran igen csak rajong érted... különben nem mentem volna bele ebbe a fogadásba. Benned nem voltam biztos, de azért néha láttam egy két jelet. *Mondta sunyi mosollyal.* De ezt azért jó atyádnak ne mond el... mert még a végén semmisé teszi a fogadást... Ő nem kifejezetten örül a faji keveredésnek, bár én semmi rosszat nem látok benne. *Mondta közvetlenül és őszintén. Lassan Erenis jelenik meg az ajtóba és elé rakja az ebédjét. Neki is lát enni a finom salátát. Nem sokkal rá Leiran is megjelenik.*

*Továbbra is sürgölődik és mikor kellő kép megpuhult a hús elzárja a gázt alatta és levéve hagyja picit hűlni. A krumpli is lassan kész így megtörve teszi bele a pirított hagymát és keveri be egy kis tejföllel és vajjal. Előveszi a legnagyobb tényért, amiből mindig Eras evett, és mellé egy átlagos lapos tányért. A krumplit ketté szedte egyenlőre a húst viszont el negyedelte. Három negyedet rakott Eras tányérjéra szépen elrendezve és egyet a sajátjára. Bele rakta az evő eszközöket is és őgy vitte ki a konyhából. Mosolyogva nézett az egybe gyültekre és Eras elé rakta az ebédet és a mellette lévő helyre a sajátját. Végül mellé ült.*

Ezt tudtam hirtelen össze ütni. *Mondta kedvesen.* Sárkány boros nyúl pörkölt hagymás tört krumplival. *Mondta kedvesen és Erenisre pillantott.* Kérlek hoz ki két kelyhet és a maradék sárkány bort. *Mondta kedvesen a lány be sietett a konyhába és eléjük rakta a két kelyhet és az üveg bort. Utána csak vissza ment a konyhába.*

Mi jóról beszélgettetek? *Kérdi kedvesen elmosolyodva rájuk érdeklődve.* Azt hallottam hogy a fontosabb információkat elmondta Eras, így ezzel már nem kell fárasztanom számat. Ma már legalább 4szer mondtam el a fejleményeket ez alkalommal szerencsére más mondta el helyettem. A könyv eddig a Vér vörös mágia... a leghatalmasabb fekete mágiás könyv ami létezik... óvatosan kell elzárni. Kérlek atyám ezt meg teszed nekem? *Kérdi kedvesen Aurélius falattal a szájában csak bólint, majd tovább eszik.*

Igen? Akkor ezt jó tudni. Elégé nyitott szemmel jár, bár sok szülő nem éppen szereti ,ha gyermeke sejti a másik oldalát is. Szóval igen, ez asonló akkor ,mint mondjuk az én apámmal való viszonyom.
Igen a hírek igazak, körbejártuk miatta a szigetett, illetve volt, hogy felénk jöttek, de igen. Igazak, elég sok oldalról kaptunk információkat, habár valószínüleg nem tudunk mindent.
Megállja a helyét?
*Itt elgondolkodott egy kicsit. Arcának vonásai is megkeményedtek s lehetett látni, hogy komolyan átgondol minden egyes részletett. Nem akart a lánynak rosszat, de mivel ez fontos kérdés volt, nem hagyhatott benne réseket. Nem lehetett elfogult.*
Bárhogyan is nézem....igen. Lassan, de biztosan a kezébe veszi az irányítást. Nehezen indult, de rájött ,hogy néha szükséges a keménykedés és a diplomatikus megoldás vegyítése. A vérfarkast például ő hallgatatta ki...a harcosok rendezését, szintén ő szervezte be. Szóval, a véleményem az ,hogy át tudod majd neki adni a stafébatotott ha eljön az idő.

Természetesen élveztem, ahogyan a többi férfi. Mind élvezné az ilyen helyzetett. Sajnos azonban ebből kirántottak, ahogyan gondolom te is láthattad.
Nem is gondoltam ilyesmire. *Vigyorodott el szélesen.* Habár a reggeli próblémák változóak lehetnek.

Apám az más tészta. Állni fogja a szavát ebben biztos lehetsz, mégis ha próbálkozni fog, tudom mivel tarthatom majd sakkban. Ő sem volt régebben ártatlan, szóval ettől nem félek.
Értem, azért szólhattál volna. Ha Leiran nem lép a tettek mezejére én észre sem veszem. Mivel nagyrészt nem ezzel foglalkoztam, más dolgok teljesen lekötöték a figyelmem.
*Fonta össze a karját s úgy tekintett a férfira.*
Annyi viszont biztos, legalábbis ebben megegyeztünk Leirannal, hogy nyilvánossá ,csak akkor tesszük ezt a dolgot, ha minden lezajlott. Nem..nem fogom neki elmondani.
*Aztán meglátta Erenist s egy pillanatra elkomorodott ,de végül mgoldotta azzal ,hogy nem tekintett rá. Amikor kedvese megjelent elmosolyodott felé. Amint az étel elé került mégnagyobbá válik a vigyorra. Az ételnek illata teljesen megcsapta az orrát s elinditotta a nyálmükődéseket. Nagyon éhes volt....sárkány éhes. Amint a bor is kikerült, még mindig várt azzal ,hogy belekóstoljon. Megvárta, míg a többiek elkezdtek enni, s csak azután, de akkor teljes erővel.*

Csak közvetítettem a dolgokat. Nagyon semmi egyébbről, habár *vigorodott el szélesen az öreg felé.* A reggeli teendőket át tudtuk beszélni..meg a régi kalandokat.*Ejtette ki a szavakat a fogai között sejtelmesen.*

*Bólogat Eras mondandójára és megkönnyebbülve bólint egyet mikor kifejti véleményét Leiran vizsgájával kapcsolatban. Láthatóan meg könnyebbülnek vonásai, és evésnél egy megfáradt öregember ül. Mintha ezzel a megnyugtató hírrel, ami természetesen őszinte volt az eddigi plusz energiái amit erre szánt elillanna. Lassan eszik és csak néha néz a fiatalokra mosolyogva és kedvesen. Ám mikor lányánál nem árulja el a teljes igazságot csak sunyin mosolyodik el ismét.*

Igen így van, csak amolyan férfi dolgokról volt szó kedvesem.*Mondta nyugodt hangon és tovább folytatta az étkezést.*

*Leiran megrázta a fejét és nagyot sóhajtott.* A sunyi férfiak. *Molyogott miközben ezt kimondta és ő is neki kezdett enni. Ő nem ivott a borból épp elég lesz neki az ami a nyúl húsban van. Ma még sok dolga van és még jópár elintézni valója. Néha Erasra pillantott és látta, hogy annak mennyire izlik a fősztje. ennek igazán örült. Kis idő után az étkező Erenisre pillant.*

Erenis... szeretném ha itt maradnál nálunk. Szeretném, ha gondoskodnál jó atyámról. Láthatóan jobban szereti a te főztödet, mint az enyémet, és a ház köröli munkákban is sokat segíthetnél. Mostanság már nem lesz annyi időm mint eddig. Természetesen megfizetem a szolgálataidat. A munkád az atyámról való gondoskodás és a takarítás lenne, kivétel az én szobám és fürdőm, azt továbbra is megcsinálom. Csak most itt ez az ügy, és ha vége akkor hivatalosan is bejelentjük a nemzeteknek, hogy Eras és én együtt vagyunk, bár ez majdnem egyenlő egy eljegyzéssel, de azért attól még messze állunk. De nem szeretnénk még egy ilyen esetet, mint ami megérkeztünk kor történt. Ez most nem ellened szól. Nem tudhattál róla, bár jó atyám szólhatott volna. Meg amúgy is a Központi épület udvarán voltunk, így semmi bűnt nem követtünk el. *Mondta kedvesen mégis megrovóan. A lány kicsit meg szeppent. Furcsa neki ez a változás ami a kisasszonyba ment végig ez alatt a pár nap alatt.*

Természetesen elfogadom, sőt engem ér az a megtiszteltetés, hogy fel kér erre a munkára, és igazából nem is munka számomra. *Mondja megszeppenve és utána inkább csak vissza fordul az ebédhez.*

Köszönöm Erenis. *Mondta és ő is evett újra és a falat után töltött magának a kehelybe gyümölcs lét. Erasra pillantott.*

Drága... azért sok bort ne igyál, szeretném ha estére vissza érnénk az Elf faluba. Ma este telihold... lehet több sárkányra is szükségünk lenne, de bízom az embereidben. Az őrző katonák is természetesen harcolni fognak, de jobb lenne már a bejáratoknál meg állítani a támadókat... és azon gondolkodom, hogy lehetséges, ha ott nem sikerül támadniuk itt fognak... Ebéd után miután elmondat a stratégiát kifaggatom a többi kijáratról az ordast, hogy ide is tudjunk védelmet biztosítani. Nem tudom te mit gondolsz ezzel kapcsolatban. Én azt hogy jobb az óvatosság...

*Komoly volt hangja és ezek mögött a mondatok mögött értette, hogy Eras mire gondolt. Örült neki, hogy tényleg átadhatja a stafétát most már, legalábbis egy részét. A szigetet teljes nyugalommal lányára bízhatja, így megosztva a munkát kettőjük között.*

*Leiran egyik lábát felhúzta és másik lába alá rakta, így ült fel kényelmesen a székbe. Félig Eras felé fordulva ült és úgy evett, közben atyára is pillantgatott. Látta rajta a változást.*

*Amint lehetett elkezdett enni, jóízűen, és nem nagyon foglalkozva mással. Az étel nagyon is ízlet neki, de a lány föztjét amúgy is szerette..legalábbis az elmúlt napok óta ,nem panaszkodhatott egyikre sem. Amint a nyúlat ette, nagyobb rágásokkal tüntek el a szájában. Ezt pedig egy kis borral öblitette le. Arra nem is figyelt fel ,hogy kedvese megbízta Erenist a dolgokkal. Nem nagyon foglalkoztatta, így is tudta ,hogy miről van szó, nem kellet ahhoz még felnéznie.*

Nem iszom, legalábbis annyit nem,hogy bajom lehessen belőle. Tudnod kellene .
*Bólintott elgondolkodva, végül amint lenyelte ismételten a szájába tömött falatott letette az evőeszközt. Komolyan pillantott a lányra.*
Túl sok a kijárat. Nincsen annyi emberünk, mondjuk attól nem kell tartanunk ,hogy a sötétség nemzeteit bántanák...ez biztos. Akkor maradnak az elfek...és ti. Miattunk nem kell aggódni, hozzánk nem juthatnak fel.
Szóval jó, de ezt mindenképpen beszéljük meg.

Igen tudom hogy annyian nem vagytok. *Gondolkodott el és eszegetett közben.* Jó tény... akkor meg háromszorozom az őrséget és a két kijárathoz küldök 20-20 harcost... Reméljük nem jönnek ide... nem akarok bajt... és akkor ide elég 1-1 sárkány a két kijárathoz. Így működne a dolog? *Kérdi kedvesére pillantva.*

Az nem lenne jó, hogy míg az elf falu védelmével vagyunk elfoglalva addig a mi városunkat lerombolják és lemészárolják az itt lakókat... Rájuk is gondolnom kell... és az Elfek után talán mi vagyunk a legvédtelenebbek...

Sőt már arra is gondoltam, hogy mi van akkor ha az Elf falu csak figyelem elterelés és közben ránk pályáznak... szóval érted... Ha a fő célpontjuk a mi városunk és arra gondolnak, hogy az Elf falu tökéletes figyelem elterelés, mert hogy az elf falu védelmére irányítjuk az összes harci egységünket és védtelenül hagyjuk ezt a részt... ha a mi városunkat lerombolják és a nagy részünket lemészárolják, onnantól kezdve nyert ügyük van... Mivel alapból azzal, hogy az embereket kitagadtuk a fény nemzetségei közül, már felborult az egyensúly... ti csak 2 nemzet vagytok, míg ők 3... Ha mi elbukunk onnantól kezdve övék az előny... még ha ti erősek is vagytok és az Erdő elfek is tudnak ugyan harcolni, de két nemzetség nem tud annyi katonát felsorakoztatni ami elegendő 3 nemzetség katonái ellen... Arról nem is beszélve, hogy ha mi elbukunk akkor a rendszernek is annyi... szabadon mészárolhatnak kedvükre...

*Gondolatait kimondva csak elszörnyülködött, hogy mi is lenne akkor ezen a békés kis helyen. Káosz... azt meg nem szeretné, még ha kell is egy kis káosz ahhoz, hogy tudják mi a béke, de ha ez megtörténne a béke sose térne már vissza, mert őket kiirtanák mind egy szálig. Ebben nem kételkedik. Talán csak azok élnék túl akik az emberek világába vannak.*

*A sötét gondolatokra elkomorodva pillant lányára.* Erre még ne is gondolj kicsim... ezt nem hagyjuk hogy meg történjen... Harc nélkül biztos hogy nem... a városra most ne gondolj... ezeket majd én elintézem. A város védelmét én intézem. A két sárkány sem kel elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megvédjük magunkat... egy nagy előnyünk van a többi nemzethez képest, hogy nekünk 2 velünk született képességünk van és minden mágiához maximálisan értünk. *Mondta amolyan megnyugtatás ként, de arc vonalai elégé meg keményedtek.*

Te most az Elf falvakra koncentrálj rendben? *Kérdi és arca picit megenyhül. Leiran csak bólint, és kitöröl egy könny cseppet szeméből.*

Nem azt mondtam ,hogy ne adj itt védelmet ,sőt mindenképpen kell, csak azt mondtam beszéljük át.
Mellesleg ,lehetséges ,hogy kialakulna egy ilyen helyzet, de mint az öreg is mondta, nem kell ezen gondolkodni. Megbizonyosodtunk róla, legalábbis mondtad ,hogy sem Gildas sem Dilec nem szeretne gondot. Szóval ettől szerintem nem kellene félned.

*Rázta meg a fejét s újra enni kezdett.* Nem szabad ezen rágodnod, míg nincs indokod rá.
*Nem törödött jobban vele, mert teljesen felelsleges volt. Amint Aurélius megnyugtatta a lányát ismételte felpillantott.*
Halgass az öregre! Ilyenre nem lesz eshetőség. Az alap bizalmat meg kell nekik adnod.

*Leiran bólintott és mély levegőt véve újra evett. Mind kettejüknek igaza volt és hamar elhessegette ezeket a gondolatokat. Lassan ő be is fejezte az ebédet és a kelyhét felvéve ivott bele.*

Minden esetre, remélem minden még ma éjjel megoldódik. Bár csak remélni tudom... Bár jobb lett volna előtte beszélnem Dileckel, de mivel még csak ma este fog eljutni hozzá a levelem, anélkül meg nem állíthatok oda, így nem tudom, hogy is tudnák vele beszélni. Mindenesetre jó lett volna, de jelen helyzetben ez nem megoldható... *Ezeket a gondolatokat is hamar elzárta a fejébe és kicsit kellemesebb témát keresett. Iszogatta a gyümölcs levét.*

Eras... Mikor elmondtad atyádnak a dolgot kettőnkről? Mit szólt? Mert mikor én mondtam el igazából nyugodtnak mutatta magát, de láttam a szemében, hogy nem örül...

Aurelius is befejezte az étkezést.* Nos fiatalok én megyek elzárom azt a könyvet, hogy ne tudjanak hozzá férni. Erenis kérlek takaríts el. *Mondta és kiment azzal és út közben megveregette Eras vállát. Odakint fel vette a kosarat amiben a könyv volt és bement az irattárba.*

*Erenis bólintott és leszedte az asztalt, bár Eras előtt még ott hagyta a tányért, ahogy Leiran előtt is. A konyhába tűnt el és bezárta maga mögött az ajtót. Kettesben hagyva ezzel Erast és Leirant.*

A ma éjjelt mindenképen ki kell várnunk. Sajnos ennél többet jelenleg nem tehetünk. Egy harcban is, van mikor a készülődés több időt vesz igénybe ,mint maga a harc.
Szóval a legfontosabb most az ,hogy várj.
*Fejezte be lassan, s rápillantott a lányra.*
Ne aggódj...Dilec kemény, de Gil szerint nem akar a tanács ellen lenni.

*Felsóhajtott kicsit amikor atyjáról volt szó. belekortyolt a borba ,késöbb megköszörülte a torkát. Végül csak egy kicsit elvigyordott.*
Azt hiszem, ahogyan mondtam az öregednek is, készítetnem kell majd egy új asztalt az ebédlőbe. De ne aggódj...néha szükséges egy kis verekedés apja és fia között.
*Törölte meg a száját ,majd a lányra pillantott komolyan.*
De nem fog beleszólni nyugodj meg. Ha mégis...azt hiszem tudom mivel fogom sakkba tartani.
*Vigyorodott el s biccentett az öregnek ,mad vissza pillantott*

*Látta az elmenőket és hagyta őket és kicsit megkönnyebbült azon amit hallott.*

Szeretlek Eras és ezen semmi sem változtathat. Ha nehéz is lesz ezt elfogadtatunk, én akkor is kitartok melletted, bár nem hiszem hogy a többi nemzetségben gondot okozna, bár tény fog némi zavart kavarni. A harcot illetően igazad van, mint mindig. *Mosolyodott el kedvesen és a háttámlának dőlt kényelmesen elhelyezkedve.*

Tudod, nem mindig könnyű két szerelmes élete. Főleg elfogadtatni a többiekkel. Van is egy ilyen dráma az emberek között. Egy bizonyos William Shakespeare írta. Címe Rómeó és Júlia. Végül is a történet arról szól, hogy van két ellenséges család akiknek a gyermekeik egymásba szeretnek, és ezt a családok nem tudják elfogadni. Tele van harccal és bonyodalommal. Szerintem a szerelmi részt leszámítva neked tetszene is. Majd egyszer felolvasom neked ha gondolod.*Mosolyodott el kedvesen. A végét direkt nem mondja el, hogy fel keltse az érdeklődést. Ő szerette azt a drámát, bár kevés könyv volt amit az emberektől szeretett.*

Nem könnyű olvasmány, de szép történet. Bár nem hiszem hogy a mi szerelmünk idáig fajulna, hisz a szüleink kedvelik egymást, sőt barátok is, szóval igazából nem húzható rá a mi esetünkre, de tény vannak nehéz szerelmi kapcsolatok... *Szerette ezt a témát, bár kezdett kicsit túlzásokba esni így inkább hanyagolta innentől a dolgot.*

Tudom túl sokat beszélek a szerelemről... és hogy te nem vagy ilyen érzelmes, de én igenis szeretem hangoztatni, hogy szeretlek. Nem várom, hogy te is kimond ilyen gyakran. Tudom én azt anélkül is, hogy mondanád. Igyekszem visszafogni a gyakoriságát az emlegetésének... *Mondta és behunyta a szemét. Igyekezett nem túlzottan sokat gondolni ezekre, bár jelenleg ez a két téma foglalta le gondolatait. Boldog volt, de ugyan annyira aggódott is.*

Nem zavar ha sokat mondogatod, azzal együtt ha megérted ,hogy én nem tudom ezt megtenni. Nem tudok ezen változtatni.
Harcokról? Akkor kezd izgalmasnak tűnni..habár nem szoktam könnyű olvasmányokkal foglalkozni..vagy regényekkel. Inkább történelem és harcok...azok foglalnak le jobban.
De majd ha a kedélyek megnyugodnak...akkor olvass fel nyugodtan. Természetesen meg fogom hallgatni.
*Dölt kényelmesen hátra a széken s a plafont kezdte nézni, mialatt a kezeit a tarkójára tette. Hosszan gondolkodott, majd felsóhajtott. Ő tényleg nem tudott ezen jelenleg annyit aggodalmaskodni.*

Figyelj. Ezen nem szükséges rágodnod. Nem fog annyi zavart kelteni a keveredés ,mint gondolnád.
Természetes...bár még ritka azért...főleg az elhatárolódások miatt. Talán eleinte felszóllanak majd...de aztán nem lesz gond. Megszokják a helyzetett, és a vezető amúgy is örző lesz.
Nem én. Én maradok a dolgomnál.

*Lassan nyitja ki szemeit Erasra pillantva és felállva kicsit eltolja az asztaltól, mivel látja befejezte az evést és finoman ölébe helyezkedik és mellkasára dől.* Engem nem zavar hogy nem mondod annyiszor, sőt tudom és megértem ezt. Én érzem, hogy szeretsz. Különben nem aggódtál volna értem annyira, amikor a levélbe bele írtam az ordast. *Behunyja szemét és kényelmesen bele fészkeli magát az ölébe és mellkasának dőlve pihen. Hallgatta a férfi szív verését és a testéből áradó meleg is most jól esett neki. Mióta vele van kevesebbszer érzi úgy, hogy nagyon melege lenne.*

Nem győzöm neked mondani, hogy igazad van. Ez kezd kicsit zavaró lenni. *Mosolyodott el viccelődve.* Olyan jóóó!*Bújt még jobban hozzá. Itt érezte magát a legnagyobb biztonságban. Még az se kellett hogy át ölelje, csak oda bújhasson. Lassan nyitotta ki a szemét és nézett maga elé, majd lassan emelte fel a fejét.*

A köpenyed majd kimosom. Bitos ott van ahova leterítettem, de most mutasd a fejed.*Mondta és finoman előre húzta az állánál fogva. Két oldalt gyengéden fogta az arcot és nézte a feje búbját, ahol az ütés betalált. Nem mászott ki az öléből. Onnan szemlélte a puklit. Egyik kezét afelé tette másikkal pedig szét húzta a haját és úgy jegelte le azt. Eras szeme egyenest a keblekre irányulhattak, de ő ezzel nem is foglalkozott.*

Jólvan nem lett nyíl seb rajta így csak a puklit kell lekezelni. Az meg egy kis jéggel megoldható. *Mondta miközben húzta rá a jég réteget.*

*Bólintott a szavaira ,majd kicsit megsimogatta az oldalát, utána a hátátt, míg az az ölébe ül. Hallgatja, de nem szól bele, csak elvigyorodik, főleg mikor a lány kifejezi ,hogy neki van igaza, elég sokszor. AMikor sokkal jobban hozzá búj, nagy kezeivel szorosan öleli át.*

Igen, a palástomat kicsit hiányolom, de a mosás ellen nem vagyok. Nem mintha Gil büdös lenne vagy mi, de jobban szeretem ha illatos, nem sült szaga van. *Tekint előre, aztán a lányra hosszan.*
Csak nem viszi el senki az elf faluból.

*Néha kicsit felszisszent, de amúgy nem fájt neki az ,hogy a lány lekezelte a puklit. Sóhajtott kicsit de amint észrevette a nagyszerű kilátást. Csendesen, inkább nem terelte el a lány figyelmét, míg ő szemeit rajta hagyta a nő mellein. Sóhajtott. Ma este sem lesz különösebb szórakozása.*
És akkor..itt akarjuk megvárni az estét? Vagy vissza megyünk valamerre?

*Leiran miután lekezelte lejegelte megsimította az arcát és elgondolkodott.*

Még elkell intéznem ide az őrséget, azért szeretném biztosan tudni, hogy biztonságos itt minden. A foglyot viszont ki kell hallgatnom még a többi kijárat helyéről. Gondolom velem jössz hozzá. Viszek térképet is amit össze firkálhat, úgy biztosabb, hogy merre is vannak. Már ha tudja... remélem igen. *Mondta kicsit elhúzva a száját és utána még egy futó gyengéd puszit nyom a puklira, de csak óvatosan, hogy az ne fájjon kedvesének. Utána tekinteté a vörös szempárnak adja át. Mélyen néz a szemeibe kedvesen mosolyogva.*

Nem tudom de az a megérzésem van, hogy legalább 6-ig itt legyünk. Meg nem mondom miért, de a megérzéseimben mindig bíztam. Van egy olyan sejtésem, hogy lesz még meglepetés a számunkra. *Megcirógatja gyengéden az arcát és a végén ajkait érinti meg aprócska ujjaival. Az érintések helyére lágy csókokat ad, s végül hosszan, érzelemmel telítetten csókolja meg kedvesét. Igyekszik minél tovább húzni ezt a pillanatot. Finoman átkarolja nyakát és közelebb húzná magához, de a végeredmény az, hogy ő simul teljesen hozzá. Kisvártatva szakad el a csókból, és igazából csak azért hogy levegőt vegyen. Ilyen közelről néz bele újra az igéző szempárba.*

Nos akkor elmondod a stratégia körvonalazódott részeit? *Kérdi érdeklődve.* Addig mond míg nyugtunk van. *Mosolyodott el, de nem húzódott arrébb.*

Persze...veled megyek.
Beszélnem kell Erickel mindenképpen, bár legszívesebben csak azt hallgatnám ,ahogyan te beszélsz még vele. Szépen, durván. Hidd el, abból csak jobban ért.
*Vigyorodott el felé s lassan vissza pillant a szemeibe.*
Rendben, akkor ezeket rád hagyom. Nem tudok ebben segíteni, az itteni öröket te ismered a legjobban. Nem biztos ,hogy bírnák azt a tempót amit én diktálok. Bár egyszer örömmel megmozgatnám őket! Legalávv egy kis ideig.

Akkor 6-ig maradunk. Nem tudom milyen újdonság jöhet még, de legyen így. Ritkán hiszek a női megérzésekben....de most az egyszer hajlok rá.
*Azzal amint kedvese közelebb hajolt ,simult hozzá átkarolta s gyengéden viszonozta a csókot. Lehet érzelmek terén, szavakkal nem tudta kifejezni azt ami azért meg volt benne, de azt tudta ,hogyan mutassa ki. Bár Leiran szorosan bújt hozzá, erős karjaival még jobban, még közelebb vonta ameddig csak lehetett. Csak egy csók erejéig, nem tovább, de azt igyekezett a lány próbálkozásával egyetemben minnél jobban elnyújtani. Annak hidegségét felmelegítette az ő parázsló érintése. A kérdésnél szélesen elvigyorodik a hirtelen váltásba.*

Körübelül 7 óra fele sötétedik, a telihold rendesen 8 körül lesz elégé látványos, ami azt jelenti ,hogy a következő hajnalig, mondjuk 5 óráig lesz majdnem 10 óránk. A 10 órában kell a maradék farkas réteget feltartoztatni. Nos...mivel az állás merőben megváltozott, úgy gondolom Dilec igyekszik majd meggátolni Balthazart azon a területen, legalábbis én így gondolkodnék a helyében. Ha mégis eljutnak a járatokba, akkor két helyre támadhatnak..bár mindkettő öngyilkosság...jelezvén ,hogy valószínüleg a falka másik tábora utánuk eredne. A lényeg ,hogy 1-1 sárkányt hagyunk az elfeknél..3-3 örző harcossal. S akkor még ott vannak az Erdei elf harcosok, őket sem szabad lenézni, habár nem olyan erősek az egységeik, mint mondjuk az enyém, de azért lehet velük kezdeni valamit.
Ti pedig, úgy gondoltam még két emberemet ide rendelem...bármit is mond apád. Ha ettől megnyugszol.
Arra gondoltm ,hogy a vezért hozatom, és még valakit majd.
Volt más tervem is....de az ezek az infók alapján...valamennyire alaptalan lett.

*Mosolyogva néz rá és hallgatja a beszámolóját.* Értem, de nem fontos ide küldeni Sárkány harcosokat, már nyugodt vagyok így is, hisz igaza van atyámnak, hogy elég erősek ahhoz, hogy megvédjék magukat. *Simogatta az arcát.* Na de menjünk hallgassuk ki. *Mondta és egy újabb csókot ad neki mielőtt kiszállna az öléből*

Amúgy mikor először vallattam azt mondtam neki hogy lefagyasztom egyesével az ujjait és letöröm a szeme láttára, ha az se használ akkor a végtagjait tovább, míg torzó nem lesz belőle... *Vakarta meg kicsit a fejét zavartan.* De elég volt a fenyegetés... és már szépen is dalolt. Bár lehet a lelökés után újra makacskodni fog... *Nézett rá és elindult ki az étkezőből.

/Gondolom Eras megy vele/

A könyvtárba felkapok egy térképet és át szaladunk a fogdába. *Mondta és így is tettek. Lementek a lépcsőn és belépett a könyvtárba ahol szintén nem volt senki, pedig ilyenkor mindig tele van a könyvtár. *Jegyezte meg kicsit szomorkásan, majd vissza kiment és tovább mentek a fogdába.*

Akkor én beszéljek vele te pedig figyeled, hogy vallatok? Tán ez izgatja a fantáziád? *Kérdi elmosolyodva és a fogda bejáratánál áll meg, majd benyitott a folyosóra és az első cella ajtajánál áll meg. Mielőtt be megy kíváncsi a válaszra.*

Huh... azt hiszem sok mindent hallottam már tőled, de ez elég durva. Így még én sem szeretném végezni. Ha tényleg megtennéd, nem csak szavakkal mondod, akkor azt hiszem átgondolnám ,hogy mikor mit mondok..legalábbis más helyében. A magam nevében mondhatom azt...hogy érdekfeszitő kis vitánk lenne....és egyikönk sem lenne a másik ellensége.

*Majd csak követte. Hosszan ,nyugodtan lépkedett utána. A folyosón, át a könyvtárig, majd onnan le a fogdákig. tt is utána ment, majd elvigyorodott a lány kérdésére sejtelmesen, habár ezt csak póénból csinálta. Amúgy nem izgatta az ilyen dolog a fantáziáját. Erős férfi volt, az ilyenek meg azért szeretik a hangos, de gyengéd nőket.*
Nem izgatja, de kíváncsi vagyok rá.
*Majd bökött az ajtó felé s belépett utána.*

*Azt neki nem kell tudnia, de nem tördeltem volna le csak kicsit megfagyasztom... amolyan blöff... *Mondta és utána ő is bement. Az ordas oda bent volt és észrevette, hogy mind a ketten bejöttek. Leiran a bent lévő asztalhoz ment, miután becsukta maguk mögött az ajtót. Arca komolyra és szigorúra változott. Az asztalra ledobta a térképet és utána a mellette lévő széket kihúzta és leülve rá keresztbe tette lábait és nézte az ordast csendben. A térkép mellé rakott tintát és lúd tollat is.*

Nos Eric... Szerintem tudod miért vagyunk itt...*Nézett az ordasra.*

Igen...*Nézett hol az egyikre, hol a másikra.* Mit akartok tudni? Bár mindegy is... mert nem mondok többet. *Makacskodott.*

*Kicsit gonoszan mosolyodott el és az asztalon lévő térképre pillantott és piszkálni kezdte el szórakozottan.* Nos nézzük csak... Azt mondod nem mondasz többet? Jól meg gondoltad kedves Eric? *Kérdi és veszélyes pillantással pillant az ordasra.* Tudod még mindig lefagyaszthatom az ujjad, vagy bármelyik test részed... Vajon melyik is a férfi legbecsesebb része? *Kérdi és Erasra pillantott, mint ha segítségét kérné, de utána az ordasra pillantott.* A két lába között lévő... na már most attól meg szeretnél válni?

*Az ordas összezárja a lábát féltőn, ami ott van.* Úgy se tennéd meg...*Mondta kicsit bizonytalanul.*

Szóval azt mondod, hogy én nem tenném meg? *Kérdi és lassan fel áll és felé tart fenyegetőn és hirtelen a feje mellé a falra teszi a kezét és a falat fagyasztja meg. Közel van az arcához és fenyegetőn néz bele egyenesen. Nem pislog, közben a jég terjed Eric feje felé.*

Jól van! Jól van! Elmondok mindent! *Végta rá mikor meglátta a falon a jeget és arrébb húzódott.*

Helyes! *Mondta és jég tört húzott ki a falból és elvágta a kötelét Ericnek.* Akkor menj oda az asztalhoz és kérem mindegyik bejáratát az alagút rendszernek. Minden egyes város és faluba. *Lassan egyenesedett fel, hogy oda engedje az ordast.*

*Eric mikor szabad az egér út sietett oda az asztalhoz és el is kezdte bejelölni a bejáratokat.*

*Eras mellé sétál és keresztbe fonja a kezeit.*

Etic...szerintem jobb lenne ha beszélnél. Nem tudom most miért makacskodsz, de eddig sokkal közlékenyebb voltál. ár megbeszéltünk mindent...nem?
*Érdeklödött még nyugodtan. Amint kedvese eljátszotta a kegyetlent, csendesen hallgatta. Arcán nem tűnt ki, de megdöbben a lány ,néha túlontúl fenyegető szavain. Összevonta szemöldökét, s elhúzta a száját ,mintha neki fájna az, hogy kimondták a férfi nemesebbik részének lefagyasztásáról és megválásáról szoló tervet. Mégsem szólt bele, ezt most ráhagyta. Így is tudta vezetni a dolgokat, mert minnél jobban fenyített, látta Eric annál jobban törik meg. Amint ez megtörtént az ordas rajzolgatni, írni kezdett ,míg kedvese mellé lépett. Rápillantot egy nagy levegő vételell.*
Tudod...azért a nemesebbik felünkel való fenyegetés már túlzás volt....

Elég fájdalmas módszer. Mondcsak...van benned valami mazoista hajlam? Csak ,hogy még az elején tudjam. Az öreged nem mesélt semmi ilyesmiről eddig.

*Mély levegőt vett és rápillantott. Szeme most megenyhült és fojtott hangon mondta.* Blöff volt... nincs mazoista hajlamom... ez csak szín játék volt semmi több... nem tettem volna meg, bár ez nem mindenkinél fog bejönni...*Mondta kicsit elhúzva a száját.* Eredetileg nem vagyok ilyen, de tudod ha az ujjakat kiheverte nem tört volna meg ismét ugyan arra... Jó atyám sokkal kegyetlenebb volt... egyszer kétszer láttam már vallatni...

*Újra az ordasra nézett aki serényen jelölte a dolgokat, majd mikor kész volt oda vitte a térképet.*

Köszönöm. *Mondta kicsit meg enyhülve.* Tudsz valamit Balthazar tervéről a ma estére?

*Az ordas megrázza a fejét.* Ezekbe nem avatott be, csak annyit tudok, hogy itt az Őrzők városa körül is szimatolnom kellett...

*Leiran erre az infóra össze húzta a szemöldökét.* És mégis mit kellett meg figyelned?

Az őrség össze tételét, váltási időszakukat és a védelem gyenge pontjait. * Közben vissza ült az ágyra.* Talán ezt akarja meg támadni, az Elf falu ellen. Igen részletes jelentést kért a dolgokról...

És mégis miket mondtál el? Találtál gyenge pontot? Ha igen érdekel!

*Eric megrázta a fejét. Nem találtam gyenge pontot. Az őrség váltásról tudtam neki igazából csak jelenteni. Az őrök erejét nem tudtam kideríteni, nem volt támadás, hogy használják az erejüket... De sokmindent el is hallgattam Balthazar elől... Pl azt, hogy az őrök rendszerint alszanak éjjeli őrségben...

*Leiran elkomorodott, de nem tudott most mit mondani majd Eras felé fordult.* Ha ennek az egésznek vége... megkapod az Őrző harcosok kiképzését és vezényletét 4 hónapig... Ezt én már nem tudom megcsinálni... nem vagyok harcos...*Mondta őszintén és véresen komolyan.*

Akkor...az öreggel sem szívesen találkoztam volna. Habár volt esélyem rá.
*vakarta meg a tarkóját egy érdekes vigyorral vegyítve. A kérdéseknél, majd válaszoknál ismét rájuk hagyta, majd sóhajtva lépet ő is oda. Hosszan nézte a térképet ,majd az ordast.*
Eric, biztos vagy benne ,hogy erre készülhet ? Ez korántsem elhanyagolható dolog.

Rendben. Örömmel kezelésbe veszem őket. Ha nálunk elaludna valaki örségben..olyan büntetést kapna , hogy azt emlegetné vagy 20 évig. *Húzta el a száját.* Úgyhogy ezt nem is merik megtenni...ráfér az itteniekre is egy kis vérpezsditő kiképzés.
Ennyi Eric? Semmi több? Mikor indulnak?

Azt sajnos nem tudom... de mindenképp az átváltozás után indulnak el a járatokba... Nem olyan alak aki a véletlenre bízná a dolgokat, és halálosan komolyan érdeklődött az Őrzők városa iránt. Ezt csak fél füllel hallottam, de mint ha a két helyen egyszerre akarna támadni. De ez nem biztos. Nem avatott bele a dolgokba. Az én feladatom a felderítés volt. Nekem csak ezeket mondta el. Bár nem hiszem hogy mind eközben Dilec zsebre dugott kézzel vár, így nem lehet már sok a követe, főleg mivel nálatok a fekete mágiás könyve... Ma estére minden mágiával befolyásolt farkas agya kitisztul, de ezt csak remélni tudom. A nejemet például naponta meglátogatta az a hárpia... Mindig ugyan abban az időben. Egyszer mikor késett kedves feleségem, mondani akart valamit abban az 5 percben amíg "tiszta" volt, de nem bírt mert azonnal megjelent az a szuka... *Itt Eleikára gondol*

Értem köszönöm Eric, hogy ezt elmondtad nekünk... ha igaz akkor Dilec maga mellé állítja a harcosokat... És ha a mágiával befolyásolt farkasok is kitisztulnak, lehet jelentősen megcsappan a "serege" és nem fog tudni két helyre koncentrálni. *Nézett fel Erasra.* Az alatt a 4 hónap alatt szabad kezet kapsz... azt teszel amit jónak látsz... gatyába kell őket rázni... atyám már idős ehhez...