Örzők városa - Központi épület II. emelettől felfelé - Háló termek

Ha valaki még alvás közben is játszik XD (Nem 18-as karikás jelenetek színtere, csupán van, hogy a szobájában van a vendég, vagy az itt lakó, akkor tudjatok neki írni, vagy keresni.)

*Nem telt el sok időbe, hamar feltalált az emeltre, onnan is a lány szobájába, hiszen pontosan tudta hol van. Az ajtónál megállt kicsit, majd végül megropogtatta csontjait s úgy ment be. Meg is lepödött ,hogy a lány nem zárta be, habár....miért is kellene? A folyosón senki nem volt, de inkább itt várta meg. Körbenézett. Semmit nem változott szinte azóta, hogy utoljára látta. Beljebb lépett, majd becsukta az ajtót. Szórakozottan piszkálta meg a dolgokat, a lámpa burát ,majd nevetett kicsit. Az asztalnál látott pár képet , azokat pillantotta meg. Megnézte, s kicsit nevetett ,végül lehuppant az egyik fotelba s tarkóra emelte a kezeit. Hátra hajtótta a fejét s lehunyt szemmel várt.*

Ahh...persze..persze!
*Bólintott hirtelen. Meglepödött a lány ismételt hangulatváltozásán, de azért örült neki. Elmosolyodott s kedvesen pillantott rá ,majd előre. Csendesen sétált mellette, halvány mosollyal, s érdeklődve pillantott felé. De nem akart közbeszólni. Utána, ahogyan a lépcsőkön haladtak felfelé, előre nézett.*
Örülök..hogy jobban vagy! Reggel remélem még találkozunk, de ha nem....2 nap múlva úgyis találkozunk. remélem vigyázol magadra Leiran.

*Rápillantott kedvesen.* Tudom megint fura hogy változott a hangulatom, csak az alatt míg te bent voltál egyedül én meg odakint vártam olyantól kaptam vigasztalást akire nem számítottam. *Mondta és mély levegőt vett.* Igaza van. Egy tökéletes példát mondott és igazat kell adjak neki. Nem vagyunk tökéletesek és követünk el hibát, de a fontos az, hogy ezeket a hibákat belássuk, és megpróbáljuk megoldani, valamelyest helyre hozni.

*Újra rápillantott, majd az ajtaja előtt állt meg.* Természetesen találkozunk holnap reggel és át adom a fagylalt receptjét. Korán szoktam kelni, bár igaz holnap nincs órám, tekintve hogy hétvége lesz és olyankor inkább hagyjuk a gyerekeket játszani. Vigyázni fogok magamra, és lehet még hamarabb találkozunk, mint 2 nap. Sose lehet tudni. Szép álmokat kívánok neked.*Mondta kedvesen és megsimította a karját és elköszönve, saját szobája felé tartott. Úgy gondolta Eras már bent várja.*

*Lassan sétált a folyosón és még egyszer az ajtóból vissza nézve Intett Selesnek és ő is bement a szobájába. Hosszú volt a nap, de még beszélnie kellett Erassal bizonyos dolgokról. Mikor belépett felkapcsolta a villanyt. nem szerette igazából a sötétet, és az ágyhoz menve. Leült oda és ledobta a cipőjét lábáról, Utána nézett csak körül.*

-Gondolom sejted mivel kapcsolatban szeretnék veled beszélni. Nos mivel még nem igazán volt időd neked átgondolni a dolgot, én azért időközben rájöttem, hogy tényleg érzek irántad mást is mint barátság. Valamelyest igazat kell adnom apámnak, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Hisz nézz csak rám. A képességem jég mégis meleg szívű természet vagyok, a te képességed pedig a tűz és hozzá elégé rideg természet. Mégis képes voltam beléd szeretni. Igen kimondtam. Magamnak se akartam beismerni a dolgot. Lehet ezért is voltam ennyire feszült miután megláttalak. Mondtam már egyszer a falra tudnék mászni tőled és legszívesebben megfognám azt az erős izmos nyakad és addig szorítanám míg tör-papa hozzád képes hófehérke. Máskor... mint például oda lent a nappaliba. Oda bújnék hozzád és nem eresztenélek. *Nézett rá kicsit halovány mosollyal.* Tudom sokkollak újfent és nem tudom tényleg jó ötlet-e ez az egész. Hisz édesapád lehet hogy elfogadott mint barátod, de nem tudom, hogy fogadna el mint barátnőd...

*Rásanditott fél szemmel amint a lány nekikezdett a mondandójának. Sejtette, legalábbis az ölelés és bújás után, szinte biztosra vette ,hogy valami ilyesmiről lehet szó. Amint befejezte, előre dölt s térdeire támaszkodott, úgy nézte.*
Igen..és én erre azt mondtam ,hogy megtisztelő ez a hirtelen váltakozás....
Na látod ezt én sem tudhatom...úgy értem. Tényleg különbözünk...jó persze..vannak régi közös élményeink..de az megint más....
Apám megint más tészta. Nem csípi a gyógyitókat, ahogyan a legtöbbet én sem..de régen is rád mert bízni...amúgyis, neki szinte mindegy..*legyintett* a lényeg ,hogy úgy érjem el az 500-at ,hogy utódok legyenek...
*Morgott kicsit ismételten hátradölve.*
Az öreg néha elégé zsémbes....de mostanság sokat van távol.

*Majd elgondolkodott s csa késöbb pillantott rá vörös szemeivel ismét hosszan.*
Szóval..időt akarsz nekem adni? Ez így elég viccesnek hangzik...
és utána..ha az lenne? Titkolsz kicsit?

*Nézett rá kicsit meglepve és török ülésbe ülve maga elé vette a párnáját.*

Nézd én már tudom mit érzek, de azt nem tudom, hogy te mit érzel. Jó nem tudod magad úgy kifejezni mint én. Ezt elhiszem, nem vagy az a szerelmes típus ezt is tudom, de valamilyen szinten neked is vannak érzéseid. Különben nem emlékeznél azokra az emlékekre. Te is tisztán emlékszel a vízesésénél mi volt, jó azt a puszit be tudtuk fiatalkori botlásnak, mert még csóknak se mondható. De ha nem jelentene neked semmit rég elfelejtetted volna, mint azokat a sárkány lányokat akiket meg döntöttél.

*Mondta mélyen a szemébe nézve őszintén.* Ha sikerül tisztáznod neked is a dolgokat, akkor pedig miért titkolnálak? Akinek nem tetszik el mehet a sunyiba... a magán életem az maradjon a magán életem ez esetben a magán életünk. Én legalábbis így gondolom.

Jó egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy össze jöttünk. A gyűlésben ugyan úgy bent maradhatsz és képviselheted a sárkányokat. Ha tudnak is rólunk az nem változtat semmit azon, hogy ugyan úgy a józan ítélő képességünk fog dönteni. Ha sárkányokkal lesz a probléma ugyan úgy fogom kezelni az ügyet mintha akár melyik más fajjal lenne a gond. De menjünk tovább... ha összeházasodunk akkor más sárkány követet kell kijelölnünk ugyanis te is vezető lennél. Eredetileg anyám is az volt atyám mellett. Csak mivel meghalt így a teljes vezetést neki kellett átvennie. De nem győzködlek tovább, csak elmondtam a puszta véleményem. *Nézett mélyen a szemeibe, komoly volt a tekintete.*

Úgy legyen Leiran..és nagyon szépen köszönök mindent.
*Mondta de még az ajtóban vissza pillantott rá. Hosszan elgondolkodott azon amit mondott. Abban mostmár biztos volt,hogy a két alakváltó már nem volt itt. Akkor azonban nem igazán maradt más csak..... És a gondolatott nem is kellet volna befejeznie. Már tudta. halvány mosollyal pillantott utána, a szoba felé ,majd intett neki még egyet. Rátette a kilincsre a kezét, majd bement. Első pillantásra meglepödött a szobán ,végül be kellet vallania ,hogy elnyerte a tetszését. Ezután, lassan indult tovább, maga után bezárva s körbe pillantott. Végül az ágyra huppant. Elégé elfáradt.....*

Azt hiszem aludnom kell kicsit.......
*Motyogta, de még eszébe jutott valami. Biztos volt benne ,hogy a napernyő nem fog eltünni..és holnap a keresgélés után ,majd vissza adja azt tulajdonosának...azért mégsem tarthatja meg...első alkalom..nem ....Felállt s levette a felsőt, majd kivette az ékszert a hajából. Levette a csizmáját, és a fegyverét is külön tette. Ezután eldölt az ágyon, a zöldes ruháját magán hagyta, abban aludhatott. Magára húzta a takarót s alá bújt. Jó meleg volt. Ki pillantott az ablak felé, elmosolyodott az éjt nézve. Szerette..majd kicsit ásitott, s lehunyta a szemeit.*

Pedig volt egy pár. Amúgy meg volt amelyikre emlékszem...attól függ mit hagytak meg nekem emléknek.
*Bólogatott széles vigyorral, meggyőzően és határozottan.*
Ott vol például Sylia az első..na az érdekes volt..vagy akkor ott volt Petrarca, Kitrina, Erinia....*kezdte sorolni a neveket s csak fél szemmel figyelte a lány reakcióját ,majd a végén felnevetett.*
De tény ,hogy egyikre sem azért emlékszem mert éppen egy puszit adtak. És itt ez a lényeg, azt hiszem.
Hát igyekszem... pár nap alatt átgondolom..bár ha jól ialszom magam akkor talán már holnapra is. Aztán tudsz figyelni a munkádra!

*A felhozott dolgoknál elhúzta is fintorral a száját.*
Ha úgy lenne...nem azért vennélek el ,mert kell nekem a vezetői pozició..nagyon szeretem a sajátomat is. Biztos ,hogy kötelességem felvenni az újat ?
Úgyan! *legyintett nevetve.* Ugyan úgy veszekednénk a gyüléseken ,mint eddig...csak többet hallanánk Gil hangját is, minket piszkálva XD Még többet...*nevetett jóizüen ,majd elgondolkodott s bólintott.*
Természetesen...átgondolom..bár nem kell nagyon, de megteszem. Ha nem bánod meg..mint mondom. Az eskű után..ha mégis eljutnánk egyszer odáig...ha...nincs vissza út.

*A felsorolásnál kicsit felhúzta a szemöldökét, bár nem igazán féltékenység fogta el, bár lehet inkább az lehetett, de ennek nem adott hangot.* Bocsi de nem érdekelnek az ex csajaid. Én sem kezdem el sorolni a férfiakat. Igazából azok nem is jelentettek nekem semmit.

Biztos, hogy vitatkoznánk, hisz azért a különbség ott van közöttünk, bár a modorod igazából sose zavart, inkább csak csipkelődöm veled amin könnyedén besértődsz vissza vágsz és én is besértődöm, bár a hangulat ingadozásaimra igyekszem mostantól oda figyelni, hiszen nem igazán engedhetem meg magamnak. Mint ahogy atyám is mondta én ezt nem engedhetem meg magamnak. Az eskü után lehet nem tarthatod meg a pozíciód. Ezt nem tudom neked előre meg mondani, de Gillel te mindig is vitatkoztál. *Mondta és mély levegőt véve és lassan felállt az ágyról és oda ment hozzá. Leült mellé a másik fotelba és hátra dőlve keresztbe tette a lábait. Kecsesen ült mellette a fotelba.*

Bár úgy vélem Gillel óvatosnak kell lennünk. Nagyon is. Ez a nyomozás is. Nem akart addig a részletekről beszélni, míg ott voltunk. Gondolom ezt észre vetted te is. Mindegy ne is foglalkozzunk a munkával szerintem. Azt hogy hogy alszol rajtad múlik, én nem foglak megzavarni és tudod, hogy addig maradhatsz ameddig csak szeretnél. Nem sürgetlek. Igazából már most a feladatomra tudok gondolni, mivel beismertem saját magamnak is az érzéseimet, és kimondtam. Ez azért már sokat jelent. *Mondta és lecsatolta a két karperecet ami tartotta a ruha ujját és azokat levette, már csak a topp és a szoknya maradt rajta.*

Nagyon meleg van... Egyszerűen melegem van... de nyugi tovább nem vetkőzöm. Nem akarom zavarba hozni a hatalmas nagy vörös sárkányt. *mosolyodott el rápillantva. Látható, hogy felszabadultabb.*

Még egyszer köszönöm, hogy megvigasztaltál. Sokat jelentett és igen igaza van. A példa is tökéletes volt.

*Csak szélesen vigyorgott rajta ,majd legyintett kicsit. Amint mellé ült ,hosszan nézte meg az alakját ,majd végül a tekintetébe meredt egy kis ideig. Hátradölt kényelmesebben, fesztelenül pillantott rá.* Igazán vicces gyűlések lesznek....

Meglehet. Nem tudom pontosan, tény ami tény minket kiküldöt, de mondjuk az elf lánynak elmondta, márpedig ő nem tűnik azért olyannak..hiába naiv, mint aki mondjuk a tanács ellen fordul. Szóval nem tudom. Annyiban mindkettőtöknek igaza volt..nagy nehezen...de belátom ,hogy mi maradunk készenlétben, mint harcosok...ellőte ti vagytok. Aztán majd elválik. Bár...
*Gondolkodott el kicsit, ezt jelezve is.* Ha jól emlékszem a vitátok alatt említette ,hogy elég sok mindenre fény derült. Nem mellesleg...holnap gyógyítanod kell menni oda, nem igaz? Az alakváltok helyére.
Akkor minden rendben és az öreg is megnyugszik. Ma kicsit idegesnek tűnt.
De vissza térve még egy utolsó szó erejéig....akkor tényleg elmész majd a farkasokhoz?

*Amint tovább vetközött megrázta a fejét egy vigyorral.* A nagy sárkány ennyivel nem lehet zavarba hozni..sőt...

Igazán nem mondanám azt, hogy kiküldött, de elég szépen utalt rá. Mivel Selestinában megbízom, lehet holnap kikérdezem a történtekről pontosan mielőtt elmenne. Érdekelnek azok a dolgok bár én Gilben nem igazán bízom. Mégis csak alakváltó, és hiába mi őrzők semlegesek lennénk a béke inkább a fény lények érdeke, mint a sötétségé. Félek, hogy Gil titkon össze fog a vérfarkasokkal. Neki a kísérleteihez csak jól jönne a háború. Ellentétben velünk, mivel mi jóformán nem szállhatnánk be egyik oldalra se, de az egyensúlyt viszont meg kell tartanunk. Ahh bonyolult ez a dolog. *Mondta kicsit elgondolkodva, utána csak rá pillantott kedvesen.*

Valószín, hogy holnapi nap után elmegyek az erdő elf faluba. Kilovagolok oda. Szeretném ha te is jönnél és készenlétbe helyeznéd a sárkányokat. Én is ezt fogom tenni. Ha ennek csihi-puhi a vége legyünk felkészülve. Nem akarok sakkhelyzetből indulni. Remélem ezt azért meg érted. Szóval számítok a taktikai tudásodra.*Most kicsit elkomolyodik tekintete, de utána ahogy elmondta vissza is vált a vetkőzés témára.*

Szóval ha még a szoknyámtól is megszabadulnék akkor se jönnél zavarba. De ne reménykedj. Nem szabadítasz meg a bugyimtól. Egyenlőre nem. *Mosolyodott el és mély levegőt véve behunyta a szemét. Hanyatt döntötte a fejét. Nem nyitotta ki a szemeit.*

Már egy bugyi kinézetemet úgy is az emlékezetedbe véstél. Biztos vagyok benne. Én pedig sose felejtem el mikor alám toltál egy alapból rozoga széket. Bár igaz nem kellett volna bíznom akkor benned. *Mosolyodott el és megrázta a fejét. Lassan nyitotta ki a szemét ránézve.*

Nos mivel fárasztó napunk volt, én elmegyek fürdeni. Ha akarsz maradsz ha nem nem. Nem küldelek el a szobámból,felőlem a fotelomban is aludhatsz. *Lassan fel állt és az ölébe helyezett ujjakat felvéve a fotelba helyezte ahol eddig ült. A fürdő felé tartott. Lassú kecses léptekkel.*

Alakváltó, de sosem volt vele gond a tanácson belül. Mint férfi a férfiről kell mondanom, vigyázz azzal amit mondasz Lieran. *Pillantott rá egy kicsit, most komolyabban hiszen erre a témára váltottak.*
Főleg mert ha sikerült igen szépen megsértened egy tanácstagot. Hogy szövetkezne? Nem hiszem...kényelmes azért neki ez a helyzet...nem hiszem ,hogy úgy jobb lenne....hogy mellette tervez valami apró dolgot...lehetséges. Ki tudja? Kicsit más a felfogásuk, habár úgy tűnik bíznak benne...és nekem sem volt eddig semmi bajom vele. A mi vitáink..szórakoztatóak.

Holnapután...rendben, addigra elkészítem a taktikai müveleteket, de először inkább csak kimegyünk ahogyan óhajtod. Nem kell ,hogy sokan menjünk..megoldható a készenlét így is. *Elgondolkodott egy pillanatra.* Séléstina a 3. elf faluról beszélt... igaz? Azt hiszem az van a legközelebb mindenhez....rendben a terepet még megnéem mennyit változott azóta, úgy érdemes csak összeállítani a taktikát.

*A vetközös, bugyis témánál határozottan vigyorodik el. Megrázza a fejét.* Rossz hapsival kezdtél ki drága. Engem ugyan zavarba nem hoznál, de az is biztos, hogy kevés esély lenne rá ,hogy egy kis kaland nélkül megúszd...tudod, ha bajt csinálsz....fogad el a vele járó dolgot is. Ha felhergelsz..elkaplak.
*Azzal lassan felállt a másik fotelból melybe közben leültették. Egy vigyorral nyúlt kardjának nyeléhez pihentetni kezét.*

Nem..nem...a fotel nem elég kényelmes nekem...az ágyak jobban hivogatnak. Aztán meg..a pletykák terjengenek...én meg nem szólok ellenük. *vigyorgott ,majd nézte még ahogyan kecsesen, fövid szoknyában és toppban elliben a fürdőig.*

Igen igazad van Gildassal kapcsolatban, és csak neked mondtam el a kételyeimet. Nem vagyok rasszista, csak... nem igazán tudok benne megbízni. Valahogy a tanácsba csak benned bízom. Selestinában is bízom,. de nem annyira mint benned. *Mondta még mielőtt be ment volna a fürdőbe, de alszom rá egyet lehet még némiképp márges vagyok rá azért mondok ilyeneket. Ebben nem vagyok biztos.* Mondta és kicsit oda lépett hozzá és puszit nyomott az arcára és a fülébe súgta.*

Tudod Eras lehet nem is akarom meg úszni kaland nélkül. *Mondta a régen elhangzott szokásos mondatát. Kicsit huncut nőies mosollyal húzódik el.* Akkor menj nyugodtan aludni, előbb utúbb úgy is menni fognak a pletykák... Kellemes szép álmokat drága.*Mondta kedvesen és akkor tűnt el a fürdő ajtajában.*

*A puszinál csak elmosolyodott a szavainál viszont egy pillanatra megtorpant. Csak nézte ahogyan elment a fürdőig ,majd várt. Elvigyorodott....ő ERAS...ezt még meggondolnia sem kell...így kényelmesen ült vissza a fotelba s most az egyszer, vette le a csizmáját, majd plástját s tette le a kardját maga mellé. Ennyivel is könyebbnek érezte magát. Úgy tűnt...az estét már itt fogja tölteni.*

*Leiran a fürdőben elégé sokáig bent volt, majd csak egy bugyiban és egy lenge selyem köntösben jött ki. Haja még mindig fel volt tűzve és nagyot sóhajtva megkönnyebbülve sétált a fésülködő asztalához. Csak az asztalnál nyitotta ki a szemét és a tükörbe pillantotta meg Erast Kicsit meglepődve nézett rá. Nem fordult felé.*

Látom csak nem mentél át a szobádba. Úgy döntöttél itt alszol mellettem? Nem biztos hogy jó ötlet drága, én álmomban csapkodni szoktam állítólag. Ezt pontosan nem tudom, mivel sose tudom mikor fel ébredek.* Lassan fordul meg ránézve és az ágyhoz indul.* Ha szeretnél lezuhanyozni a fürdőben van tiszta törölköző, amit senki se használt.

/Folytatás privátban/

*Amikor másodjára kelt, már a szobájában volt. Az első kelésnél ,még hajnaltájt az örző lánynál volt, ám ezután széppen halkan, annak tudtával slisszolt át sajátjába. Főleg mielőtt elkezdödött volna az élet itt. Nem volt túl messze a szobája így hamar odaért, s azzal egy pillanatban zuhant az ágyába vissza.*

Rántott hús....sütött húst grillezett inyencségekkel...
*Suttogta mialatt az ágyon, elterülve aludt ,majd hirtelen egy zajra kipattantak a szemei s kiugorva, szinte éber állapotban a kardjával a kezében állt be önvédelmi pózba. Csak amikor felfogta ,hogy nincs semmilyen veszély, akkor húzta ki magát s tette vissza fegyverét a tokjába. Beletúrt vörös, most kiengedett hajába s ásitott egy nagyott. Mivel felsője nem volt rajta, csak egy alsó nadrág, izmai jobban tűntek ki ,minden egyes mozdulatánál. Hát a harcoknak is megvannak az előnyei. Ezután megropogtatta csontjait, hátátt és nyakát, karját ,majd a székhez lépett. Felvonta onnan vörös ingjét, azt magára vette, majd úgyan ezt tette nadrágjával. Gondolt a,hogy az örző lány még pihent, így azt is tudta ,hogy legalább a reggelit itt tölti..legalábbis ha reggeli lesz még.*
Mennyi lehet az idő?
*Tekintett ki az ablakon, ám a nap már magasabbon ált, mint a kora reggeli órákban. Folytatta az öltözést.*

*magához mérten későn kelt, pedig még jócskán a reggelben voltak. Az itteni levegő kicsit más, talán ezért történhetett ez. Meg a tegnapi este sem volt éppenséggel olyan nyugodt, hogy egy friss üde alvás segítsen rajta. Leemelte magáról a takarót s úgy nyujtozkodott egy kicsit. Hosszú, szőke haja most kócosan lógott mindenfele, zöld szemeiben meg még álmatag fény kószált. Pár perc kellet neki ,mire ki kászlódott az ágyból és megvakarva tarkóját lépett a tükörhöz. Megigazgatta ruháját s megtörölte szemeit. Csak ezután kezdte el a reggeli teendőit.*

*Amint felöltözött ismételten vissza lépett a tükörhöz, hogy megigazítsa az ékszert amit a hajában viselt most. Délutánra úgy gondolta , lefogja venni, de jelenleg még kell. Ez is jelezte, hogy ő Kali lánya. Tudta mit szeretne ma, azt is ,hogy mikor kezdje el. Aztán eszébe jutott ,hogy Leiran kívánta odaadni neki a fagyi receptett, aminek örült is volna. Kipillantott az ablakon, ídőt nézett, hogy pontosan mennyi is lehetett. A kora nyári ,üde szellő megcsapta, és a virágok illatátt hozta magával. Kisvártatva lépet csak vissza, becsukva az ablakot s ment ki a szobából. Úgy vélte ,addig visszanéz a terembe, míg Leian alszik. S ha mégis elkerülik egymást, üzen neki. A lány amugy is mondta..lehet hamarabb találkoznak, mint két nap.*

(Tanács terem)

*Morogva szenvedett a szalaggal, illetve annak maradványaival, majd inkább hagyta az egészet s nem fűzte össze a felsőjét, nem is nagyon tudta volna. Megropogtatta a nyakát ,majd palástját a kezébe véve, indult ki a szobából. A hasa felkordult s erre elhúzta a száját. Elég hangos volt, szinte az egész folyosó zengett tőle. Majd elvigyordott.*
Na...remélem Leiran készült nekem valamivel.

(Tanácsterem)

*Mikor beért a szobájába, gyors felcsatolta a ruha ujjait a karpereccel és elvette a tarisznyáját is a szekrényéből, amibe bepakolt pár ruhát a tisztálkodó szerét és a kellő vizsgálati eszközöket. Mikor elkészült felvette a térdig érő csizmáját és érezte , hogy már melege van. Mikor összepakolt a szobába lesietett az irattárba, elrakta a szükséges paktumot, majd következő helyszín az istálló volt. Lecsutakolta ében fekete lovát és felnyergelte az úthoz. Meg etette meg itatta, majd kivezette onnan, és a központi épület elé ment az utcára indulásra készen. Erast várta.*

/ Őrzők városa- Utcák/

*benyitott abba a szobába amelyet még akkor használt amikor Leirant igyekezett a főzetek készítésére oktatni. a hely nem változott és ezt egy megkönnyebbült sóhajjal nyugtázta. a falat a függöny az ágy a takaró és a bútorok huzata is mind mind hófehér volt.

Alapesetben fehér mágiát használt volna fényteremtésre de most a lámpát használta helyette. Elhúzta a vastag anyagú fehér sötétítő függönyt az ablak elé, majd leöltözött és a szobából nyíló szintén fehér berendezésű fürdőhelyiségbe ment.
Gildas ruháját szépen összehajtogatta és a szennyes tartóba tette. Vissza fogja juttatni majd neki, hiszen a bátyja holmija.

Jólesett neki a fürdő a nap után, de nem merte hosszúra hagyni, nehogy elaludjon a vízben.

Visszatért a szobába és egyenesre fésülte vizes haját, ékszereit levette, majd letette az éjjeliszekrényre. Elővett a gardróbszekrényből egy férfi hálóinget és abban bújt be az ágyba, majd eloltotta a lámpát és rögtön el is aludt.
Felhőkkel álmodott... fehér felhőkről amik az égen úsztak a széllel és ragyogott rajtuk a napfény.....*

*Leiran nem ébredt fel a cipelésre és nyugodtan aludt ahogy Eras berakta az ágyba. Miután az ajtó becsukódott csak mocorgott kicsit, de aludt tovább békésen. Mélyen aludt így nem rugdosódott ma éjjel.*

*Ernes látta ahogy Eras viszi Leirant a hálóba így utána rohant ugrálva, és mikor Eras jött ki be slisszolt a szobába. Felpattant Leiran mellé az ágyba és ott fészkelte be magát. Türelmesen bújt a lányhoz és aludt vissza.*

*Miután elbotorkált a saját szobájába, magára csukta az ajtót. Elment még fürdeni, sok időt töltött a meleg vízben. Nagyon jól érezte magát, szinte felfrissült. És erre szüksége volt most este. Csak ezután dölt be az ágyba, ott még ledobta magáról a felsőt és a nadrágot. Jól célozva találta el a széket, így most ezek a ruhaneműk annak karfáján lógtak. Csak ezután dölt hátra s húzta magára a takarót. Lehunyta a szemeit, s hamarosan el is aludt.*

*Elégé sokáig aludt a tegnapi nap miatt. Sokáig voltak fent és az izgalmak is a tető fokára hágtak. A nap már magason járt mikor felébredt. Nyújtózkodva ül fel tiszta kócosan. kómásan nézett körbe. Ernes még mindig ott volt mellette és ő is felébredve kinyújtózkodott és ásított egyet. A végén frissen és üdén ült le hátsó lábaira és figyelte Leirant.*

Eras hozott be igaz? *Kérdi a rókára nézve és megdörzsölte a szemét. Mivel látta, hogy abba a ruhába van amibe volt tegnap. Kikelve az ágyból Ernesre nézett.* Te itt maradsz most kis öreg én megyek lefürdök! *Mondta a kis rókának, azzal el is tűnt a fürdőben. Egy darabig odabent volt és utána a köntösében ment ki. Teljesen rendbe szedte magát és rendesen fel öltözött.*

Na jó ideje megetetni téged Ernes! *Mély levegőt véve vette fel a kis rókát és a nyakába is slisszant azzal a mozdulattal. Leiran lement vissza az étkezőbe, ahol megetette a kis rókát. Ő pedig leült megírni Dilecnek a válasz levelet.*

/ Étkező, konnyha/

*Nagyon sokáig aludt. Habár nem az volt ennek a fő oka, hogy elfáradt. Egyszerűen szeretett aludni, és az utóbbi időben a szervezete nem kapta meg a megszokott időtartalmat. Hosszan nyújtozott el a habos ágyneműben. Ezt szerette, puha, meleg , az sem volt gond ,hogy az ágy matraca kicsit kemény...legalább nem fáj a háta. Lassan ébredt, kialudtan. Érezte ,hogy valami ragadt a szája szélére, így letörölte. Megállapitotta ,hogy annyira jól aludt, hogy nyálazdott egy kicsit. Még szerencse ,hogy ez nem gyakran fordul elő. Felült pár perc noszogatás után és nyújtozkodni kezdett. Nagy csend volt, mintha mi sem történt volna az előző éjjel. Kibújt relytekéből, s vissza vette ruháit ,miután egy tál vízben megmosta az arcát. Megnézte magát, ma mindenképp haza kell mennie kicserélni a felsőjét, és aze lf faluba vissza a palástjáért. Nem kellene ,hogy eltünjön. Ezután érzett egy mély görcsös érzést a gyomrában.*

ááhh..éhes vagyok!
*Túrt vöröslő fürtjeibe, ami most össze-vissza állt ,mialatt hátsó tincse ,most nem volt befonva. Így indult meg a konyha felé.*

*éppen a másik oldalára fordult amikor beütötte a könyökét az éjjeliszekrénybe. Odahaza nem ilyen ágya van ezért fordulhatott ilyesmi elő. Álmos sóhajjal megdörgölgette a könyökét és ásíott és nyújtózott egy hatalmasat. Kicsit megropogtatta a csontjait. Hunyorogva pislogott párat aztán az ablakon lévő sötétítőfüggöny két fele közt beszűrődő vidám napfény tudatta vele hogy már javában nappal van. Még egyet ásított aztán lessan fölkelt.
Levette a hálóinget és összehajtogatva az ágyra tette majd ráhajtotta a takarót, elrendezgette az ágynaműt.
Megdörgölte a szemeit és a fürdőbe ment hogy kicsit felfrissítse magát.
Ivott egy nagyot és fogat is mosott, megfésülködött majd kivett a szekrényből egy váltás fehér öltözéket, ami egyszerűbb volt mint a sajátja. Egy fehér farmernadrág és hozzá hosszú ujjó belebújós pamutfelső, a komódból egy fehér boxert és a zoknit. Felöltözött, felvette az ékszereit és rendet rakott maga után. Ez után indult el az étkezőbe.

--> -- étkező -- >>