A földalatti város - Rahgnall Gildas háza

Biztosan "megorrolt" rád, mert fél éjszaka a te szagodat érezte mindenhol... Pardon, a csatornáét és a döglött denevérét. Lemaradtam az egyik legjobb jelenetről, ilyenkor sajnálom, hogy hamar el kellett jönnöm. Kárpótolt volna a sok estimeséért Eleika könnyű olvasmányát illetően. A második adag hideg víz hamar kijózanított volna, abban a pillanatban kellő mértékben tisztult volna a látásod, mert minél hamarabb meg akartad volna keresni a tettest. Könnyű lett volna bűnbakot is találni... vagy inkább ordast, de ez csak nézőpont kérdése. * Újramérlegeli a helyzetet. * Legyen... maradj ott, de ne nyálazz, koszolj, rendezkedj, és így tovább. A rózsaillattal kevesebb a problémám, mintha nekiállsz még jobban befészkeli magad a szobámba. Kétlem, hogy csendben ellennél, mert annak ellenére, hogy kevesebbet beszélsz nálam, mással zajongsz. Miattad nem tudtam koncentrálni a tanács gyűlésén sem, nem véletlenül estél át egy asztallapra redukált földrengés teszten sem.

Nem, neked nem kell belőle inni... Érezték az eredeti szagodat és a rózsát is, tehát a részedről nincs jelentősége az álcázásnak. * A sárkányhoz fordul, ahogy hozzászól. * Rendben, felezzünk... * A palackozott főzetek felét átadja, majd a hőálló üvegcsék közül is kettőt. * Ezekkel vigyázz, mert forróak és csak akkor hatásosak, ha a pengére kerülésük előtt nem hűlnek ki. Egy átlagos szablyára elég belőle 7 csepp, magától vonja be a lapjait és a hideg acél miatt pillanatok alatt megköt. A hatása fél óráig tart, utána semlegessé válik és nyom nélkül elpárolog.

* Felvonja a szemöldökét. * Nem gondoltam még bele az ízébe... nem is állt szándékomban filozófiai vitát nyitni rajta. Keserű és az én esetemben roppant mód sós... Rossz választás volt elsőre, de kénytelen vagyok megmaradni annál az elegynél. Természetesen adok belőle... A tiéd a keserű mellett valószínűleg inkább savanyú lesz az egyik adalék miatt. Ne ízlelgesd és ne szagolgasd, hanem idd meg húzóra. Nem éppen bizalomgerjesztő, de a hatása utánozhatatlan. * Egy tarisznyába helyezi a főzetek ráeső részét, majd leemeli a polcról az álcájuk kiegészítő levét. Az egyiket átadja a sárkánynak. * Ezzel ráérünk a város kijáratánál, mire elérjük a farkasok tanyáját, kiteljesedik a hatása.

* Megvárja, amíg Arou is elkészül, majd elindul kifelé a teremből. * Kuku, sipirc kifelé, indulunk.

*kineveti ahogy Gildas zsémbel, mert az olyan vicces. Bár a története kifigurázása már nem minden elemében volt szórakoztató, de ezt elnézte neki. Majd alkot valamit emivel eltereli az ő megfürdettetéséről a figyelmet... Kár hogy a sárkányt nem sikerült felcukkolni...
De nem sokat szomorkodik ezen hiszen Gil már a célegyenesben van. Ide oda ficereg az ágyon míg a tudósok pakolásznak az üvegcsékkel, jóóól összegyűrve a takarót és a lepedőt is... kitúrja a paplan alá hajtogatott holdacskás pizsamát és fölveszi a ruhájára.*

-Nééémááá! Mostan úgy nézek ki mint te

*amikor a két komoly főzetmoly indulásra kész, kuku felpattan és azonmód holdacskáspizsamásan kócosan zoknisan siet előre.*

-Mán várom Dilec srác mit fog szóni a sárkányho *nevette miközben kifelé masírozott*

>> A földalatti város- Utcái >>

-értem. akkor jobb ha majd gyorsan iszom és nem gondolok rá. Nem kedvelem a savanyút. De a haszna a lényeg és nem az íze.
*elteszi a főzeteket és bólint, hogy tudomásul vette a forró készlet korlátait is. A szag-főzetet is elteszi, majd felhasználja a megbeszéltek szerint. A magát produkáló alakváltóról szándékosan igyekszik nem tudomást venni, mert úgy érezte így is túl sokat tud kettejük viszonyáról. De a pizsamás jelenetnél azért ő is csuklott egy kicsit.
De nem szólt semmit hanem félrenézett immár sokadszor és udvariasan kimaradt ebből a dologból. Még egyszer ellenőrizte hogy minden főzet a helyén van e. a foltos köpenyt nem vette vissza. a főzeteket a térd nadrág és a rövid ujjú ing zsebeiben rejtette el.*

-indulhatunk. *mondta és sietett kifelé, alig várta hogy végre rendesen fölegyenesedhessen*

>> A földalatti város- Utcái >>

* Látja, hogy Kuku a pizsamájában díszeleg... ez önmagában nem lenne bosszantó, hogyha nem a vendég előtt tenné, és nem ebben a hálóruhában. Ökölbe szorítja a kezét, de még az utolsó pillanatban visszafogja magát és sikerül nyugalmat erőltetnie. * Tedd le... most... * Mondja baljóslatú hangon. *

* A csapat élén indul el kifelé, majd az ajtóban állva még füttyent egyet. Az emeletről pár pillanattal később a két kobold szalad lefelé, tisztelegve állnak meg Gil előtt. *
Vigyáztunk Kukura!
De eltűnt hirtelen... * Észreveszik az alakváltót, így odarohannak hozzá, és megölelik a lábát, mert az van magasságban. *
Jól vagy?
Ugye jól vagy?
Nem fáj semmi?
Hogy aludtál? * Kérdezik aggódva. *

Most nincs időnk erre, sietünk. Megbeszélitek a problémáitokat, ha visszaértünk. Menjetek be a bázisra és adjatok át egy üzenetet: kettőzzék meg az őrséget minden ponton és legyenek résen. Ne engedjenek le senkit sem a felszínről, hajnalig, főként ne farkasokat. Kifelé szinten ne menjenek... Megjegyeztétek?
Igenis, főnök!

Remek... akkor indulás! * Az ajtónál előre engedi a sárkányt és kénytelen Kukut is, mert már félig begyalogolt elé. A nyomukban távoznak a koboldok, akik a másik irányba kezdenek futni. *

-> Utcák

<<HSZ első fele máshol a farkasok falujánál olvasható >>

*Ahogy a város utcáira értek visszavett a tempóból hogy könnyebben forduljon be az egyes sarkokon. végül odagaloppozott Gildas háza elé és nyerített megint egy nagyot hogy a két pupákot kiugrassza a zoknijából, aztán fújt pár nagyobbat hogy kiszusszanja magát. *

-HáááHáá ez jóóvóót! Mindenki megvan?

* Khaled elfogadja a segítséget a felszálláshoz, és Séléstina mögött foglal helyet. Belekapaszkodik a nő derekába: a helyzet kissé zavarba ejtő a számára, de egyben komikus is. * Már... ültem lovon korábban. Egy unikornis gyakran sétált a házunk felé és párszor megengedte, hogy a hátán utazzak. * Magyarázza csendesen, miközben igyekszik megvetni a lábát úgy, hogy nehogy megrúgja vagy nagyon megszorítsa az alakváltót. *

* Gildas lelapul, sosem szeretett lovon utazni. * Megérné belevésnem a karmaimat, de akkor nem csak engem dobna le. * Csúszik ki a száján, majd köhint egyet. * Ne foglalkozz a hangommal... te pedig ne szokd meg, hogy mindig ilyen helyzetbe hozhatsz. * Kezd el zsörtölődni vele, de hamar visszavesz, mert most nem éppen célravezető az ilyen megnyilvánulása. Belesimul az ölelésbe, nem akar leesni a vágtató Kukuról, másrészt kellemesen kárpótolja az utazásért. Nehezen fogja vissza magát, hogy a macska késztetésnek ellenálljon: a dorombolásnak. * Emiatt ne aggódj... csak arra figyelj, hogy ne ess le. * Válaszolja a lánynak, ahogy felpillant rá. *

* A macska behunyja a szemét, szeretne már túl lenni az utazáson. Szerencséjére gyorsan közelednek a cél felé, ám igazán már csak az ajtóban lélegezhet fel. * Ilyet soha többé... * Morogja. *

* A nyerítésre Rav és Ceki felkapják a fejüket, azonnal caplatnak kifelé. Az ajtóban elszáll a bátorságuk, csak résnyire nyitják ki, ott kukucskálnak ki. Miután meggyőződtek róla, hogy csak a barátaik érkeztek vissza, már rohannak is kifelé. * Főnök!
Kuku!
Séléstina!
És Anonymus! * Azt sem tudják, hogy kihez szaladjanak először, így végigmennek a jelenlévőkön és mindenkinek adnak egy ölelést a "főnököt" kivéve, mert Gildas dühösen fúj egyet, amikor a közelébe mennek. *
Khaled... * Korrigálja őket a fiú, ahogy leguggol a különös szerzetekhez. *
Khaled! * Ceki megöleli, de a pillantása bambábbá válik, amikor rájön: nem ismeri így sem. *

* Gildas felveszi az eredeti alakját és csak lemondóan felciccen. * Menjünk inkább be. Nem akarok idekint ácsorogni egész nap. Kuku, te az én szobámban alszol majd, (ha hozzányúlsz valamihez, ízekre szedlek), *Az utóbbit szinte érthetetlen gyorsasággal hadarja * én megyek a nappaliba, Séléstina és Khaled pedig fent lesz emeleti szobákban. Remélem mindenkinek megfelel. Váltásruhákkal nem szolgálhatok, csak egy két ideiglenes ruhákkal. Rav és Ceki önként vállalják, hogy kimossák a tieiteket, amíg alszanak... * A két kobold szaporán bólogat. *

Unikornis ? Na látod, őket én láttam ritkábban. Mifelénk nem nagyon járnak. Ennek régebbi okai vannak, de az öröm pillanat ,amikor mégis valaki találkozik egyel.
*Elmosolyodott mialatt Khalednek válaszolt ,majd mialatt mentek a vékonyabb hangra lett figyelmes s a férfira pillantott....vagyis a macskára.*
Ne fenyegesd most Kukut...hiszen nekünk segít.
*Mosolyodott el felé, kicsit komikus volt így a férfi hangja ,de bólintott a szavaira.*
Nem fogok leesni, ne aggódj. De akkor sem engedem ,hogy bajotok legyen !
*Cirogatta kicsit meg a bundáját, pont úgy ahogyan előző alkalommal Kukuét. Szerette a cicákat, és ilyenkor valahogyan nem az volt az elméjében ,hogy az éppen valamelyik alakváltó.*

*Amint megérkeznek s Kuku leáll, lassan szállt le róla, majd kezeiből a macskát gyengéden tette vissza a földre. Ezután még megsimogatta Kukut.*
Ügyes voltál! Khaled, na milyen ? Nézz szét..
*Mosollyal pillantott szét a környezeten ,majd csak az ajtó nyitódásra lett figyelmes. Ezután szélesen elmosolyodott a két kis kobold láttán.*
Rav, Ceki!!
*Hagyta ,hogy ő is kapjon egy ölelést, s kedves mosollyal konstatálta ,hogy Khalednek is adtak. Megint kezdte azt érezni, mint pár napja, amíg itt "reggelizet".*

Persze....köszönjük szépen, hogy itt maradhatunk egy kicsit. Rav, Ceki, majd segítek nektek mosni, ha gondoljátok, bár ha azt nem is, valamiben mindenkép! Csak....addig is valami váltó ruhát...kérnék majd szépen...bármi jó!
*Kérlelően pillantott a két koboldra, s kedves gondolataival nem is gondolt arra ,hogy ezt a kijelentését meg is bánthatja e. Aztán még Kukura pillantott.*
A szedres süti meg még áll! ha Gildas beenged a konyhába, akkor mielőtt elmegyünk még megcsinálom neked...jó?
*Azzal, csak utánuk lépett be a házba ismételten. Körülnézett, valahogyan ,mindig talált valami érdekeset itt.*

*hallotta a zsémbelést és örült neki.. ezek szerint Gil tényleg jól van. Meglepődött magán újfent de már nem annyira. Úgy tűnik kötődik ehhez a figurához, a koboldokhoz és még Selestinához is. Különös érzés volt. De lassanként kezdett megbékélni vele*

*Az ajtó előtt megvérta míg leszállnak aztán alakult kukuvá mikor a két kobold előjött.. Ő is viszontölelgette őket előbb felvette és megölelgette Cekit és letette aztán felvette Ravot, őt is megölelgette majd letette Cekire. Aztán megölelgette Selestinát és közelített Gildas felé is de ő befelé vette az irányt így megúszta a dolgot. helyette Khaledet kapta el és szorongatta meg szegény fiút. Aztán indult befelé*

*Még lehajol a két koboldhoz az ölelgetések végeztével és odasuttogja nekik:*

-Na kis pupákok az enyimet asztán moshattyátok.. Ez itten e!

*megragadta a vértől keményedett pizsama felsőt* - Gildaszé szóva ezze csináni kémne valamit.. vagy szerezni egy ugyanilyet! Mert esztet jól elcsinátam! *adja ki nekik a plusz feladatot*

-amúgy he! szerintem Selestinálak odadhatnátok kőcsönbe aszt a szép fehér fátyolos ruhát amit a titkos zsákban láttam.. szerintem rajta jólánna
*suttogta titkolózva, aztán megbrzolta őket mint Selestina őt és a fiút korábban és bement*

-Te Gídasz! Aszt megértem hogy aszt akarod hogy az ágyadban aluggyak de te mostan mé nem alszó benne? Attó hogy itt vannak Selestináék még nem kell pironykodni. *lódítja Gildast*

-Úgyis látták hogy te pizsid van rajtam *mondja és már surran is fölfelé hogy bemeneküljön a fürdőbe. Ott bezárkózott és levetette a vértől kemény pizsit és látta alatta a ruhája is átázott a vértől.. azt is levetette és gyorsan lemosakodott. a hajából is kimosta a vért rendesen... aztán kiszállta a kádból, megtörülközött Gil törülközőjében és... rájött hogy nincs benn váltóruha.

Nosza kikulcsolta az ajtót kinyitotta résnyire, és azon pőrén átváltozott szép tiszta szürke puhaszőrű macskává mert így a sűrű bunda miatt nem látszott, hogy nincs rajta semmi. Óvatosan elősunnyogott, hogy gildasnak vajon elmúlt e a dührohama vagy sem.....*

Ha van kedved hozzá, akkor egyszer megkereshetjük... tudom, merre szokott kószálni és engem már ismer. Ráadásul nagyon kíváncsi természetű, szeret ismerkedni. * Mondja felderülve. A két kobold külsejű alakot viccesnek látja, akaratlanul is mosolyt csalnak az arcára. Visszaölelgeti őket, majd felegyenesedik és körülnéz az épületek között. Egészen idáig szinte fel sem fogta, hogy valójában eljutott a földalatti városba. A tompa kék fények, a sötét, kőből készült épületek... kissé komornak hatnak első pillantásra, de rendelkeznek egyfajta varázslatos hangulattal. A fejük felett magasan egy csapat denevér száll át. Khaled felpillant rájuk, elmosolyodva integet nekik. * Én... köszönöm, hogy eljöhettem. * Pillant végig a jelenlévőkön. * Gyönyörű ez a hely... és hatalmas. * Behunyja a szemét. * A hegy sem azért morajlik, mert bánná, hogy itt vagytok... elég sokan pletykálják ezt... * Teszi hozzá kicsit szomorkásabban a végét, mire Gildas csak megemeli a kezét. *
Kimondtad a lényeget. Pletykálják. A hegyen lakó föld- és kőelementálok, valamint a mélyben tanyázók a barátaink. Ők segítenek nekünk, hogy akaratunkon kívül se bánthassuk a sziklát, mi pedig segítünk nekik, ha szükségük van ránk. A héten muszáj beszélnem velük... bővítenünk kell a várost, mert fogynak a helyek, de ez természetesen maradjon a mi problémánk. * Megáll a küszöbön, majd felpillant. * Látjátok ott azon a magaslaton a lobogó kék lángot? Akkor gyújtották meg, amikor az első sötét elfek beköltöztek a hegy belsejébe, régen csak apró lánggal égett. Minél nagyobb a fénye, annál zsúfoltabb a hely... ezen kívül ha elalszik egy-két percre, tudatja a halálhíreket is. Valószínűleg elég sokszor aludhatott el ma... több alakváltót is láttam a harcmezőn. Az a láng jelképezi az életünket, a mágiánkat és a létszámunkat. Mágikus erővel bír, emiatt támadtak minket korábban... Az őrzők nem nézték jó szemmel, hogy nálunk van, bárki számára hozzáférhetően. Nem tudom, hogy a sárkányok az ő megbízásukra érkeztek-e elvenni, de nem is érdekelnek a tények... Ez az egyik oka a fény népei iránt terjedő gyűlöletnek, amivel többször szembesültök. A másik a sötét elfek és erdő elfek ősi ellentéte a száműzetés miatt.
Úgy tartják, hogy a lángba Gaia lelkének egy darabját kovácsolták... így aki megérinti, közelebb kerül hozzá. A régi próféciák ködösen fogalmaznak, egyaránt jelenthet halált és megvilágosodást a világgal kapcsolatban. A kétértelműség miatt hosszú évek óta nem akadt vállalkozó. * Magyarázza, majd kinyitja az ajtót és félreáll az útból, hogy beengedje a vendégeket. *

* Khaled érdeklődve hallgatja a történetet, az ölelést pedig viszonozza. Már kissé butának érzi magát amiatt, mert először félt a vértől csatakos Kukutól. Érzi, hogy arról csak a csata tehetett, egészen más személyiség. Csak foszlányokat hall ki a suttogásból, de azt érti, hogy a pizsama bizony Gildas nevűé. Megfogalmazódik benne, hogy Kuku miért vette fel és vitte el magával, viszont jobbnak érzi, ha hallgat róla. *

* A két kobold pillanatok alatt elsápad, egymás vállára borulnak és szipogni kezdenek. * A holdacskás pizsama... Már értem, hogy a főnök... hüpp...
Miért olyan morcos!
* Halkabbra veszik a hangjukat. * Megpróbáljuk rendbe hozni...
Másikat szerezni most nem tudok, kevés az alapanyagunk...
Csak két-három nap múlva tudunk másikat csinálni...
* Az elfnő felé pillantanak, és vigyorogva bólogatni kezdenek. * Odaadjuk neki!
Adunk váltásruhát! Ha tetszik, akkor örökbe a tiéd lehet...
A finom szederért!
Az ölelésért!
A sütiééééééért... * Teszi hozzá elvarázsolva. *
Meg mert nekünk nem áll jól... * Motyogja *
A mosást mi vállaljuk!
Mindent rendbe teszünk!
Amíg alszatok. * Bólogat rá a másik. *

Ha ragaszkodsz hozzá, akkor nyugodtan használhatod a konyhát... Rav, Ceki! Alkonyat előtt érkezik a városba a vándorárus. Köszöntsétek a kapuban, és kérjetek tőle szedret, ne felejtsétek el a lisztet sem... * Séléstinához fordul. * Szükséged van még hozzá valamire? Én is szívesen megkóstolnám a süteményt, viszont nem akarunk téged terhelni. Ha bármilyen téren is gondot okoz, akkor ne erőltesd magad. * Kuku megjegyzése szinte belehasít, hosszabb pillanatra behunyja a szemét és ökölbe szorítja a kezét. * Betelt a pohár! Addig álljon ez a világ, amíg rá nem bólintok, hogy egy teremben aludjak veled, nem hogy egy ágyban! Menekülj, ha élni akarsz! * Mennydörgi. Az alakváltó a vendégek előtt masírozik be a lakásba, de Gildasnak még így is szüksége van pár percre, hogy uralkodjon az indulatain. * Fáradjatok be... Ha én megyek előre és utolérem, kettéhasítom ezzel a szablyával... * Előre engedi Séléstinát és Khaledet, a fiú után lép be ő is az épületbe. A kócos fürtök mögött látja a pikkelyeket, így már sokkal megmagyarázottabbnak tekinti a termetét és a vonásait. *

Érezzétek otthon magatokat... Bármelyik terembe bemehettek, egyedül a fiolákhoz és egyéb felszerelésekhez ne nyúljatok a laborban. A fürdőszoba és a hálószobáitok az emeleten vannak. * Adja meg a rövid útmutatást. Rav és Ceki után becsukja a bejáratot. A két kobold azonnal felfelé topog a lépcsőn, minél hamarabb meg akarják találni a ruhát Séléstinának. * Amint Kuku végzett, menjetek fel nyugodtan.

* Egy rövid megfontolás után újból megszólal. * Nem tudom, hogyan jöttetek el a farkasokhoz, de... már bizonyára aggódnak értetek. Nem szeretnétek üzenni, hogy minden rendben van? Ha jól sejtem, akkor rövidesen a keresésetekre indulnának... * A szeme sarkából látja a felbukkanó macskát, a tekintete fenyegetően megvillan. Kihúzza az övéből a magával hozott, mérgezett kardot. A mozdulatában van valami kísérteties, egy rövid ideig úgy fest, mintha tényleg a lakótársa lenne a célpontja, de végül csak hanyag mozdulattal letámasztja a fegyvert. *

Rendben, jó lenne. Szívesen beszélgetnék vele. Nem mindennapi dolog az biztos.
*Azzal ahogyan Khaled körbepillantott ő is még szétnézett. Hasonlóan vélekedett ő is első alkalommal. A híresztelésekkel szemben, sokkal különlegesebbnek tartotta. Gildas meséjénél hosszan pillantott oda, a kék lángra. Elgondolkodott a hallotakon s csak nézte zöld szemeivel.*
Nagyon érdekes, bár azt mondod ez is egy az ellentétek közül, én még ezelőtt nem hallottam róla.
*Pillantott öszintén a férfira, majd amikor felhozta az ellentétett kicsit elkomolyodott.*
Sajnos már nem tudunk változtatni a múlton, de nem hiszen ,hogy ez a sztereotipia szükséges oly szinten ,hogy az ellenségeskedés fent maradjon. A személyek különbözőek, csak gondolom a megszokás nem.
*Pillantott még hátra, az utca most inkább üres volt.*
Ami meg a terjeszkedést illeti....remélem sikerül.

Nagyon szépen köszönöm, előre is. Bár nem szeretném elvenni tőletek így sem, csak addig.
*Mosolyodott el a koboldok felé.*
Hát akor igyekszem sok sütit csinálni, legalábbis amennyit tudok!
*Nevetett kicsit, s fáradtan simitott a fejükön egyet, ezután pillantott át a férfira. Megrázta a fejét.*
Ha van egy kis tojás, akkor nem. De majd vissza adom az árát ezeknek is természetesen.
Ne aggódj, szerintem egy kis pihenés után újult erővel fogok én is rendelkezni, ahogyan ti! Nem olyan nagy dolog egy kisebb sütemény készítése, ám ha kíváncsi vagy benézhetsz, akár ,mint kukta.
*Mosolyodott el kedvesen s a fejére mutatott ,mintha ott lenne a kis kukta sapka, ezután viszont felpillantott Kuku szavaira. A már előzőleg kimondott szavak most újabb értelmet kaptak, s ha előzőleg sikerült is másként felfognia, most ezt a falat a srác sikeresen lebombázta. Elpillantot elpirulva, apró zavart mosollyal. Gildas reakciójára kicsit össze zavarodott, hiszen nem tudta azért viselkedik így ,mert itt vannak mások is, vagy mert ez a szórakozásuk egy alapja. Meg aztán, ha ez így volt, akkor mi volt az a mélyedésben? Inkább nem pillantott egyikre sem, mert nem szerette volna őket megbántani, hiszen arcának halvány rózsaszínes tonusából kilátszott ,hogy milyen következtetésekre jutott. És bár természetesen ettől ugyan úgy a barátai!.....ezt inkább nem mondta ki hangosan...nem keverve a gondot, de egy pillanatra rápillantott Gildasra, s zöld most zavaros szemeiből ez a tény állás kiolvasható volt. Így lépett be.*

*Az eligazításra bólint, igyekszik újra kitisztitani a fejét. Szokása ellenére kicsit köhint maga elé, de csak úgy magának. Khaled felé pillant.*
Szeretnél üzeni a szüleidnek ,hogy minden rendben ? természetesen én írok, nehogy félreértések legyenek ebből. Az öszintétt bevalva, nem volt tervben ,hogy eljövünk, elégé hirtelen alakult a helyzet így. Sem Kalí, sem más nem tud róla a faluból. Míg Kuku kész nem lesz, vagy nincs meg a váltó ruha...akkor én írnék egy levelet. Kaphatok papirt és tollat....?
*Zavartan nézet szét s úgy motyogott.*
Nem szeretnék.....kutakodni.....
*Nem értette a férfi tartását a kardal, csak kicsit késöbb látta meg a sonfordáló macskát egy pillanatra.*
Kuku cica.....sokszor van ebben az alakban? Érdekes volt látni ő utána téged is ilyen formában
*Pillantott vissza, lehunyta a szemeit egy mosollyal.*
....tényleg...jut eszembe. Meg sem köszöntem ,hogy segítettél a csatában. ha nem jössz macskaként, nem tudom...letudtam e volna rázni őket.

*Jót derül magában Selestina ábrázatán és Gildas dühén. Az az érzés töltötte el hogy minden rendben van. Azért is sietett lefelé a szoba helyett, hogy lássa biztosan nem e jönnek össze. Egyiket sem akarta egyedül hagyni a másikkal.

Valamiért az az érzése volt hogy Selestina és Gildas túlságosan is kedvelik egymást. Ez pedig furcsán kellemetlen érzéssel töltötte el.. hogy Gildas Selestinával töltené az idejét ahelyett hogy vele törődne vagy zsémbelne.. De az is éppen olyan kellemetlen gondolat volt hogy Selestina újjai az ő bundája helyett Gil-ét cirógassák.

Amikor a nő Gil macskaalakját emlegeti elfelejti hogy fel sincs öltözve (most úgyse venni észre) és Selestinához megy. Macskamód hözzádörgölődik a lábához, majd leül és puha mancsat felnyújtja és puhán nyávog egyet. Khaledre nem is figyelt, valamiért nem volt fontos hogy ő is látja amit művel.. elég ha Gil bosszankodik (és addig is vele foglalkozik) és Selestina pedig olvadozik hogy ő milyen kis cuki cica.*

Sztereotípiák mindig lesznek... Meglátjuk, hogy mi lesz belőle idővel. Kár lenne ezen rágódni, viszont az alaptörténet kedves a számomra. Akkor tudom igazán, hogy hazaértem, amikor meglátom a lángot. Elcsépeltnek hangzik, viszont a mai nap után nem fogok kertelni emiatt... * Vallja be őszintén, halványan elmosolyodva. *

* A koboldok megrázzák a fejüket. * Nem veszed el tőlünk!
Szívesen adjuk!
Neked biztosan jól állna!

* Gildas már csak akkor szólal meg, hogy a duó elment ruhát keresni. *
Nem biztos, hogy tudni akarom, miért tartanak női ruhákat... de kivételesen kapóra jött a gyűjtőszenvedélyük. * Jegyzi meg egy félmosollyal. * A hozzávalókkal ne törődj... Ha ennyire ragaszkodsz az árához, akkor azzal megtéríted, hogy elkészíted a süteményt. * A kukta szerep említésére kissé zavarba jön. * Megpróbálhatom, de... egyáltalán nincs hozzá érzékem. Ha nem félsz tőle, hogy leégetjük a konyhát... * Hagyja nyitva a gondolatot, majd kurtán felnevet. *

* Látja Séléstina arcán a zavart, de hirtelen nem érti annak a forrását... pontosabban próbál nem bele gondolni, viszont egyre jobban érik benne az elhatározás, hogy Kukut elevenen fogja megnyúzni. * Persze... mindjárt hozom... * Mondja kissé szórakozottan, és lemegy a pinceszobába. Papírral, tollal és borítékkal a kezében tér vissza. * Parancsoljatok. Szóval nem tudják, hogy itt vagy? * Átnyújtja a holmikat, de a pillantása rosszallóvá válik. * Akkor ne veszetegesd az idődet... Nem ismerem annyira jól apádat, de ha valami probléma volt otthon, vagy aggódott miattad, rögtön látni lehetett rajta a gyűléseken is. * A Kuku-macska felé sandít. * Nem tudom, hogy milyen gyakran macska, talán másodszor látom így, de igazából nem szoktam figyelni rá... * Újból elmosolyodik. * A nagyobb testű macskaféle elég kedvező forma, már többször alkalmaztam. Könnyű mászni és nem annyira védtelen, mint valami kisebb...

* Enyhe meglepetés ül ki a tekintetére, majd megrázza a fejét. * Nincs mit megköszönnöd... nagyon sokat segítettél nekem, amiért hálás vagyok. * Kuku további akciói hatására dühösebb lesz, amit igyekszik palástolni. * Szabad a fürdő, javaslom, hogy hölgyeké az elsőbbség.

* Rav és Ceki hamarosan előbukkan lefelé a lépcsőn. * Bevittük a ruhát a fürdőszobába! Feltettük a fogasra, hogy ne gyűrődjön össze! Neked is vittünk váltás ruhát, kisfiú!
__________________________________

* Khaled arca elvörösödik, ahogy egyre több mindent szűr le Kuku mondataiból. Inkább kerüli a pillantásokat, nem akar senkit sem zavaró helyzetbe hozni. Éppen elég hálás az idegeneknek a szállásért. * Lehet, hogy nem ártana írnom a szüleimnek... ha megtudják, hogy csata volt, akkor biztosan aggódni fognak. Nem szeretném, ha emiatt bajuk esne. * A koboldok hangjára feléjük fordul. * Köszönöm! Kedves tőletek!

* A macska ténykedése ellentétben áll azzal, ami korábban történt... Lehet, hogy mégsem egy pár lennének? Vagy Séléstinán vitatkoznak...? Azon kapja magát, hogy egyre kevésbé érti, mi folyik körülötte. Gondolatai nyomaként a tenyerébe csap. * ~ Szerelmi háromszög. ~

*Amint a férfi felnevet, ő is nevet kicsit, s megrázza a fejét.*
Nem hiszem ,hogy felégetnénk a konyhát, nem is félek ettől, de ha ettől tartasz majd én kezelem ezt a részét, te meg segítesz a hozzávalók összekeverésében és hasonlók.

*Halkan, megköszöni s átveszi a papirt és a tollat ,majd azonnal írni kezd. Észrevette a rósszaló pillantást, amire kicsit összehúzza ,magát ,de szavaira csak kedvesen mosolyodik el. Hosszan. Mialatt beszél, hangja kedvesé és gyengédé válik. Szavaiból érződik ,hogy szereti az apját.*
Szigorú, de nagyon törődik a falu sorsával, minket meg nagyon szeret. A nővérem nem tud neki segíteni, sajnos, ő nem tud járni, így én veszem át a legtöbb dolgot, amit Kalí....bocsánat, az apám szeretne. Nem rossz ember, bár ,mint vezető, ő sem fehér...vagy fekete.
*Pillantott rá elmosolyodva s összehajtotta a levelet, ekkor érezte meg ,hogy valami puha dörgőlözik a lábához. Lehajol és megsimogatja a puha bundácskát, de közben tekintette a férfin maradt.*
Ugyan......nem segítettem én olyan sokat.....megijedtem....nagyon....igazából Freya adta be azt a szert, én....én csak átvettem a többit. *Elmosolyodott maga elé.* Szó szerint..... bár nem tudom pontosan, mi volt az amit utána csináltál....
*Utalt itt arra ,amikor gyengítette az átok hatását, bár ugyan úgy lehetett érteni a puszira is. Ezután Kukura pilantott kedvesen és cirógatta kicsit.*
Ne legyél rossz cica! Hallgass Gildasra.

*Kihúzta magát s bólintott egy mosollyal. Előre örült annak ,hogy végre megfürödhet.*
Köszönöm! Megyek is.... *Indult meg, majd még vissza pillantott egy kicsit az ott maradtakra. Ezután megsimitotta mindkét kobold fejét, nagy mosollyal.*
Köszönöm fiúk!
*Így ment fel. Amint a füdőbe belépet hosszan nézett szét, mialatt becsukta az ajtót. Levette a piszkos és pár helyen szakadt ruhát, majd elkezdett lefürődni. Nem is figyelte eddig a ruhát, csak a környezetétt. Még sosem látott ilyen fürdőszobát, élvezte a meleg vízet. Kezdett tényleg elfáradni. Haját is megmosta. Sóhajtott ,majd miután végzett, kiszállt onnan s megtörölte magát, aztán felöltözött. Hosszan nézte a fehér ruhát, nagyon tetszett neki, de halvány pirral nézte meg.*
Ohh.... Rav és Ceki igazán szép ruhát gyüjtött be....
*Suttogott ,majd még egy kis fényt hozott létre s annyira erősítette ,hogy a haját megszárítsa. Miután mindennel végzet, hátra tette a kezeit, összefogva a háta mögött s egy kedves mosollyal lépett ki. A ruhának nem volt pántja, mellrésznél tartotta magát, a mell alatt indult meg a szoknya rész, így nem simult a testhez, ez a rész ért úgy combközepéig. Efölött volt még két fátyolos rész, szintén fehér anyagból, mely hosszabb volt bár elől rövidebb ,mint hátul, és a vége hullámos. Haját most nem fogta fel.*
Khaled, jöhetsz!
Rav, Ceki, köszönöm szépen....

*Látja Gildason hogy eszi az epe és Selestina is őt cirógatta. így tökéletesen elégült macskaábrázattal dorombolni kezdett. A "Légy jó cica" tanácsra úgy tűnt mintha a cicaábrázat mosolyogna, de nem szólalt meg csak hangosabban dorombolt.*

*Amikor a nő elment fürdeni kérdőn Gildasra pillantott*
-Te és a konyha Esztet meg kell nézzem *mondta vékony cicahangon* Gidasz kukta.. *mondta mé geyszer majd Gildashoz ment és a lábéhoz dörgölődött hízelkedve. Majd fordult és még egyszer a lábához dörgölőzött hízelkedve és közben jóóó hangosan dorombolt.

-Gildasz csiná sütit! *a nyakába ugrott és ott a a füléhez dörgölte tiszta puha bundáját és még jobban dorombolt... magában belül még jobban derült a jelen helyzeten... ugyanis ő tudta amit Gildas nem... *

-prrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr *dorombolás*

*Ahogy Khaled összecsapta a tenyerét a "szerelmi háromszöggel" fölfigyelt a hangra és egy kicsit Khaledre nézett, a cicapofa mosolyogni látszott,,, majd megint Gildas arcánek dörgölődött és hangosabban dorombolt*

*mikor Selestina kijött a fürdőből élénken figyelni kezdte a lejáratot hogy lássa milyen a ruha.. és benne a nő*

Láttam errefelé kószálni egy hollót... nyugodtan add át a levelet, tovább adom neki. * Átveszi a levelet a lánytól. * Freya gyorsan cselekedett, mert a közelben volt... viszont te sokkal bátrabban viselkedtél. Pontosan nem tudom, hogy mit csináltál, csak tippelni tudtam, hogy átvetted a rajtam lévő átkot és a sérüléseimet, de nem voltam benne teljesen biztos. Ezt nem sokan tették volna meg... A pecsétre gondolsz, amire rányomtam a kezed? A fekete mágiát sokféleképpen meg lehet törni: főzetekkel, idézésekkel, bizonyos körülmények megvalósításával, és szimbólumokkal, amik erre hivatottak. Nem csak átkoznod kell megtanulni, hanem megtörni azt...
Ahogy Eleikával harcoltam, az utolsó mozdulattal egyszerre dolgoztunk halálos átokkal. Hasonló erőben voltunk, így a két mágia kioltotta egymás hatását, és egyszerűen csak elájultunk. A második hurok benne egy mentális csapda volt, amit a pillanatnyi bénultságra építettem. A pecséttel azt oldottam fel. Rövidesen megbénultál volna, ha bennehagylak... azaz korrigálnék: nem vagyok biztos teljesen a hatásában, és valószínűleg megismételni sem tudnám.
Nem vagyok képzett harcos és nem szoktam hozzá az ekkora küzdelmekhez sem... remélem elnézed nekem, hogy nem tudok minden másodperces teljes pontossággal felidézni. Próbálok ésszerű magyarázatokat adni. * Mondja egy halvány mosollyal. * Összegezve az egészet: magamtól nem tudtam volna megtörni, és a saját csapdámban szundikáltam volna hosszú ideig.

* Miután Séléstina felment a fürdőbe, megvárja Khaled levelét is. * A tiédet hova küldjük?
A Sárkány-hegyre... az északi csúcshoz... Ott már könnyedén megtalálja majd a helyet. Tudni fogja. * Magyarázza a fiú. Gildas átlépi a lábához dörgölőző macskát, egyenesen az ablakhoz megy és füttyent egyet, mire valóban egy holló repül oda hozzá. Bár ő nem érti a madár szavát, küldött már így levelet. Elmondja a címzetteket, mire a tollas el is indul. Az alakváltó nem menekülhet a doromboló támadástól: először arra készül, hogy leüti Kukut a válláról, ám végül megáll a keze a mozdulatban. * Sosem láttál még a konyhában, nem tudod, hogyan boldogulnék... * Dünnyögi, bár tudja, hogy itt jogos a nevetése. * Ne hízelegj itt nekem! Nem hatsz meg ezzel az ábrázattal, túl jól ismerlek... és húzd ki az összes karmodat a vállamból, mert ha levágom őket, abban nem lesz köszönet.

* Rövidesen hallja a lépteket fentről. * Sicc le! * Parancsol rá a lakótársra, de nem rá néz, hanem a közeledő Séléstinára. A látvány mosolyt csal az arcára. *

Jól áll neked ez a ruha... Nem számítottam rá, hogy akad náluk megfelelő.
Mi szereztük! * Húzza ki magát büszkén Rav. *
Tényleg neked adjkuk...
Illik hozzád. * Érkeznek a megjegyzések sorban. *

* Khaled elmosolyodva bólint, csak egyet tud érteni az elhangzottakkal. * Tényleg szép... * Közli kissé sután, mert keresi a megfelelő szavakat. * Megyek... máris megyek... * Vágja rá már valamivel gyorsabban, ahogy elindul abba az irányba, amerről a nő érkezett. Felfelé menet a tekintetében már látszik az elgondolkozás, próbálj kibogozni a rejtélyes hármas mögött álló szálakat. A lehetőségek enyhe pírt csalnak az arcára, igyekszik nem ilyesmikre gondolni. A fürdőszobát elsőre megtalálja, becsukja maga után az ajtót, majd ledobja a ruháit és megengedi vízzel a kádat. A forró fürdő megnyugtatja és ellazítja, de nem ázkolódik benne túl sokáig, mert tudja, hogy a házigazda is fáradt lehet. *

[ SZERK: Így jobban elehet képzelni. :3 http://1.1.1.2/bmi/fc08.deviantart.net/fs70/i/2013/051/2/b/terian___white_dress_by_serahime_hana-d5vl2ok.png ]

*Kedves mosollyal haladt lefelé a lépcsőn, fokonként ,mialatt elért a többiekhez. A kedves szavakra, bókokra, enyhe pír jelent meg fehér arcán. Nem várt ilyesmit, bár persze, mint minden nőnek, azért neki is jólestek ezek a szavak. Biccentett mialatt maga elé emelte összefonva a kezeit.*
Nagyon szépen köszönöm..azt hiszem. Bár ez Rav és Ceki érdeme...ők válaszották a ruhát.
*Még Khaled után pillantott, ahogyan hirtelen felfutott, csak ezután vissza. Ismét megsimogatta a két kobold fejét ,mert pont arra voltak amerre ő jött. Igazából lehet ez kezd szokásává válni. Leguggolt hozzájuk.*
Tényleg köszönöm. Ezéért nagyon finom lesz a süti, amint felkelünk!

*Érezte ,hogy így, tisztán egyre jobban fáradt. Sok volt ez a harc, az éjszaka,az előtte lévő nap. Kihúzta magát s úhy pillantott rájuk. Látta Kuku most már Gildas vállán van. Megsimogatta a fejét.*
Visszatérve a szavaidhoz Gildas.....örülök ,hogy alkalmaztam a képességem....bár ígyis ugyis megtettem volna, de ,jobb így abban a tudatban...hogy nem alszol még mindig.
De..talán keressünk egy kedvesebb témát.
Nem tudom meddig alszotok...majd..vagy mi meddig alszunk, de ha úgy kelek fel ,hogy még alszotok, akkor megcsinálom egyedül a sütit..ha mégis felkelnél..és kíváncsi vagy.. a kuktáskodás ajánlata még ál. Majd dönthetsz.
*Mosolyodott el kedvesen mialatt rápillantott hosszan ,majd ismét Kukura. Most a nyakát simitotta meg.*
Te meg pihend szépen ki magad! Mivel neked ígértem a sütit...te kerüld el a konyhát~ Neked ez meglepetés!

Ha alszotok...akkor ígérem csendes leszek. Nem szeretnélek titeket felkelteni...
*Igazgatta meg a szoknya részét. Hasonló tipusú ruha még nem volt rajta sosem. Elondolkodott...a mai napon. Túl sok minden járt még a fejében.....Lassan pillantott vissza rájuk.*
Ahh a levél...sikerült elküldeni ?

*Kuku cicaarca méginkább mosolyogni látszott ahogy Gil dünnyögött.
Csakazért se hallgatott a siccre, hanem makacsul a férfi nyakában maradt és folytatta a hízelkedést.
Amikor Selestina lejött a fehér ruhában, felfigyelt rá és felállt Gil vállán, majd az oldalával dölt az arcának így takarva el a kilátás felét a számára. Mellesleg megtöltve az orrát puha szürke csiklandozós macskaszőrrel.
Rendületlenül dorombolt és ahogy a lányt nézte, macskamancsokkal dagasztani kezdte Gil vállát.*

-Nyaaaau.. de jóáll neked ez a ruhaaaa! *mondja cicahangon és közben mosolyog, majd vissza leül, de továbbra is Gil arcénak támaszkodik és dagaszt*

*Amikor Khaled felszalad, csak egy pillanatra les utána. Fura neki ez a gyermek, de úgy tűnik nincs vele semmi gond. Majd később talán sort kerít arra hogy megismerkedjenek.

-Nyauu léccciii maj ébresszetek fe~ ha aludnék, látni szeretném ahogy sütitek! ^.^

Rav és Ceki? Nem... csak szerencséjük volt, kivételesen. Hiába szép önmagában egy ruha... Viselni kell. * Mondja elmosolyodva. Kuku tesz róla, hogy a látvány a felére csökkenjen, ráadásul az orrához érő bunda egyre inkább tüsszögésre ösztökéli. *

* A koboldok szeme felcsillan a sütemény említésére, még meg is tapsolják Séléstinát. *
Sütemény!
Szeretjük a süteményeket!
És szeretünk főzni is!
Szívesen segítünk. * Ajánlkoznak önként. A bukisimogatás nem éppen mindennapi jutalom a számukra, így nehezen tudnának betelni vele. *

* Gildas próbál arra koncentrálni, amit Séléstina mond, és ki akarja zárni a tudatából a macskát, de a dagasztás és dorombolás lassan a saját gondolatait is elnyomja. * Néhány órányi alvást el tudtam volna viselni. * Jegyzi meg viccből, de a humorából csak ennyire futja. Megragadja a macskát a grabancánál fogva, a padló felett körül-belül fél méterrel elengedi. * Mondtam, hogy lefelé. * Nem emeli fel a hangját, de a tónusa ingerültebbre sikerül, mint tervezte. *

* Megköszörüli a torkát, majd ismét Séléstina felé pillant. * Ha korábban ébredsz fel és szükséged van valamire, akkor nyugodtan ébressz fel. Mélyen fogok aludni, valószínűleg arra sem kelnék fel, ha ágyúk zengenének a fülem mellett... tehát nem kell lopakodnod sem. Nem, Kuku, ez nem felhívás volt arra, hogy próbáld ki... Ami a sütést illeti, örömmel segítek, ha tudok... * Bólint. * Igen, már úton vannak. Szerencsére a holló még itt csipegetett az udvaron, így el tudtam csípni. Valószínűleg egyébként is indulni készült, könnyedén beleegyezett a szállításba.

Köszönöm.
*Mondja megint a kedves szavakra. Ahogyan ajánlkozik, Kuku és a két kobold is ,csak a fejét rázza meg kedvesen.*
Nem..nem. Ti eleget szoktatok főzni , sütni gondolom, most én fogok. Ez egy kis pihenő nektek is. Neked meg Kuku...nem lenne túl érdekes...pihenj csak.
*Nézett még rájuk. A jelenetett halkan nevetett fel, ám mielőtt nyúlhatott volna a macskáért ,hogy levegye a férfi arca elől, az már megtette. Onnan pillantott Kukura.*

Anniyra talán nem szükséges....pihenj csak. Kimerítő volt neked is az elmúlt éjszaka..meg gondolom az előtte lévők is. Nem beszélve arra amikor megégetted kicsit magad. Pihenj csak... Ha nagyon nem találok valamit, majd akkor... szólok.
*Pillantott rájuk hosszan. Még mindig elgondolkodott, különös volt a helyzet számára, végül inkább egy kisebb mosollyal megvonta a vállát. Egy kérdés viszont lappangott az elméjében ,de ő jött volna zavarba... akár a semmitől is, ha mindenki előtt kell megkérdeznie, így nem tette. Felfelé pillantott.*
Ha Khaled végzet, szerintem én is ledölök. Csak szeretném látni, hogy bemegy a szobába.
*Szavai kedvesek voltak, hosszan nézett felfelé.*
Tegnap találkoztunk, de szeretnék rá vigyázni kicsit...nem tudom miért, csak..... így érzem.
*Végül megfordult s kitárta a kezeit, mint aki ölelne, vagy aki felajánlja az ölelést.*
Jóéjt akkor! És..délután..este...találkozunk.

*Már a lépcsőn volt, amikor még vissza pillantott, s ennyhe zavarral mutatott felfelé.*
Melyik szobában aludhatok?

*4 manccsal érkezik le és rögvest Selestina lábszárához kocog és ott dörgőlődik tovább dorombolva. El vissza folytatja a játékot míg ők beszélgetnek. Amikor Gil elejti a cálzást a méj alvására a macska leül a lány bokája mellé és kényesen nyalni kezdi a mancsét amivel aztán a fejét törli majd ismét mancsnyalás... Volt valami nagyon nagyon sumák a nézésében miközben ezt az egyébként természetes mozdulatot ismételgette*

-Peeesze! Aluggy jól Gildasz!

*Selestina kérdésére ösztönösen felnézett a lányra majd majdnem megszólalt .. a pupillája kitágult majd zavartan félrenézett*

-A fürdővel szemkösztibe a kobódok összenyálaszták a pánát! *és megint macskamozsdani kezdett mintha mi sem történt voltna, de most NAGGYON olyan tekintettel nézett Gilre ami ha hangja lenne ez lenne: nyenyeee nyenye nyeeee*

szerk:
*Az ölelő mozdulatra csak felnyújtotta a mancsát de nem változott át ölelgetésre*

Azt hittem, több ideje ismeritek egymást... A fiú nagyon kötődik hozzád. Még nagyon fiatal, igaz? * Kérdez rá. A gesztus láttára derűsebbé válik a tekintete, de nem lép közelebb a nőhöz. * Vértől bűzlök és sártól vagyok csatakos... azt hiszem, ki kell hagynom egy ilyen lehetőséget. * Halkan felnevet. *

* A koboldok odaszaladnak hozzá, újból megölelik. * Ma kitakarítottunk mindent az emeleten...
Nem nyálas egyik párna sem.
És tiszták is.
Bármelyiket választhatod a fenti két szoba közül.
Vagy beszéljétek meg a fiúval... * Szól közbe Gildas. * Pihend ki magad és álmodj szépeket. * Köszön el tőle. *

* Közben nyílik a fürdőszoba ajtaja és Khaled bukkan fel megfürödve, a tiszta ruhákban. A két kobold egy világos barna rövidnadrágot talál neki, valamint egy nagyobbacska fehér pólót. Résnyire becsukja maga után az ajtót, és inkább bevárja a nőt, mielőtt bemenne valamelyik terembe. * Ha jól értettem, akkor mind a két szoba a miénk... te melyikben szeretnél aludni? * Kérdez rá elmosolyodva. * Érdekes ez a ház... először nagyon komornak nézett ki, de egész barátságos. * Állapítja meg. A lépcső irányába pillant, az arca egészen elvörösödik, ahogy suttogva teszi fel a kérdését. * Kuku és Gildas... ők... elég furcsán viselkednek... Mármint... ők...azaz ti?* Magyarázkodik zavartan. * Nem akarok tolakodó lenni, de félek, hogy esetleg rosszat mondanék...

* Miután Séléstina felment a lépcsőn, Gildas csak egy rideg, dühös pillantást vet a lakótársára. Még vár egy rövid ideig, utána felmegy a fürdőszobába és bezárja maga után az ajtót. Ledobja a ruháit és beleereszkedik a kádba, egyre fáradtabbnak érzi magát. Lecsutakolja a bőrére tapadt vért és sarat, alaposan megmossa a haját. Miután végzett, egy fekete nadrágot, és egy ujjatlan felsőt vesz fel, a haját pedig befonja egy lazább fonatba. Szinte félálomban tántorog le a nappaliig, átlép a két kobold felett, majd lehuppan a kanapéra. Kényelmesen elfekszik, a tekintete csak másodpercekig fürkészi a plafont. A kimerültség akkor látszik igazán a vonásain, miután elaludt. *

Igen, úgy gondolom ,hogy nagyon fiatal, és tapasztalatlan. Félek, bajba kerülne kedvessége folytán, ha elengedném egyedül. *Mondta még Gildasnak s csak mosollyal rázta meg a fejét szavaira, majd felnevetett amint a koboldok átölelték. Viszonozta kedvesen,majd még integetett Kukunak is ,mivel ő felemele a mancsát.*

*Észrevette ,hogy Kuku egy pillanatra, hirtelen pillant el. Zavartan, igazgatja meg a szoknyját, majd a hajának egy tincsét a füle mögé tűzi, s elpillant.*

*Fent Khaledre pillantott, megsimogatta a fejét.*
Igen, mindkettő. Nem tudom, igazából mindegy. De majd alszom én ebben. *Mutatott a jobb oldalira* Úgy neked jó? Gondolom nincs sok különbség köztük.
Igen..igen....én is így vagyok..habár ,hogy őszinte legyek, most először látok többet belőle. Pont mint te!
*Mosolyodott el s az ajtóhoz lépett ,de még a fiú szavaira vissza pillantott lepetten ,majd kicsit értetlenül.*
Hogy érted ,hogy furcsán viselkednek? Ők..vagy mi? Nem hiszem ,hogy rosszat mondanál...... vagy ha parányit mégis, meg tudjuk beszélni. Nem igaz?
*Elvonta még a kilincsről a kezét s rápillantott. Mielőtt ledölne aludni, úgy tűnt ezt kiszeretné bogozni.*
Mondcsak...miről van szó? Vagy...várj. Gyere, menjünk be, ha nem szeretnéd mások előtt.
*Nyitotta ki mégis a szobának az ajtaját amit választott.*
Gyere...beszéljük ezt meg.

Nekem mindegy, hogy melyik... Rád akartam bízni, mert a hölgyeké az elsőbbség. * Húzza ki magát. Látszik rajta: büszke arra, amit alaposan megtanult korábban. *

* Bántja, hogy nem tudta elsőre kinyögni a mondandóját, így bocsánatkérően pillant Séléstinára. Bemegy vele a szobába, lehuppan az ágy sarkára és törökülésbe húzza a lábait. Átfogja a bokáját, lepillant a padlóra, amíg keresi a szavakat. * Tényleg nem az én dolgom... csak... * Megrázza a fejét, mire a tincsei még kócosabbak lesznek. * Ahogy lent beszéltetek, először azt hittem, tetszel Kukunak és Gildasnak is... és egy kicsit versengenek érted... De aztán Kuku olyan furcsán pillantott a házigazdánkra... Az egész úgy hangzik, mint egy szerelmi háromszög... * Beharapja az ajkát. * Bocsánat... nem akartam semmi rosszat... csak nem értettem ezt az egészet és... meg akartam kérdezni... * Hadarja utána zavartan. * Nem szerettem volna, ha hallják... mert olyan, mintha titkolni akarnák... Nem tudom, mikor szabad odanéznem, vagy illik-e... * Teszi hozzá csendesebben. *

*Becsukja maguk mögött az ajtót ,majd kedvesen pillant rá. Nem érti teljesen mit szeretne kimondani, de azt már észrevette ,hogy a fiúcska számára ezt kellemetlen, ezért is mondta ,hogy jöjjenek be. Csendesen nézi egy ideig ,majd leült tőle nem messze az ágyra. Érdeklődve hallgatja, majd szavaira meglepödik. Most pár percig ,ő pillant maga elé. Keresi a szavakat, mialatt ő is összeteszi magában....fogalma sincs mit mondhatna...vagy mit érez. Végül ő is felvonja a lábbait az ágyra ,s ráhajol, de óvatosan ,hogy mégegyszer ne tünjön ki semmi a ruha alól. Nagy zöld szemeiben látszik a zavar, mialatt fehéres arcán parányi rózsaszínes pír jelenik meg. Csendesen kezdi...lassan.*

Tudod Khaled.....vicces.....mert magam sem tudom. Én...idáig semmi ilyesmire nem gondoltam...semelyik oldalról, hiszen....nem rég óta ismerem őket..mégis..be kell valanom ,hogy fontosak lettek a számomra. Eleinte...úgy véltem, csak nagyon fontos barátok lettek a számomra....valahogyan úgy..ahogyan most irántad is érzek, de.....tudod...*Itt abba hagyta egy kis ideig, s elgondolkodott. Zavartan túrt bele világos hajába.*
Szóval...a harc végén...amikor Gildas jobban lett...én.... láttam egy pillanatra a tekintetétt..majd..kaptam egy kis puszit és....valami furát éreztem akkor....
*Zavartan rejtete el az arcát lábbai mögé. Átölelte a térdeit.*
De.. én is hallotam azokat amiket Kuku mondott neki..és..valahogyan vidámabb Gildas is kicsit...
Én..nem szeretnék zavarni...semmiben.... és ha így is van...nem szeretném őket elveszíteni. Még így sem...
Olyan bután érzem magam....fogalmam sincs....mi van velem....

*Amikor Selestina felmegy aludni zsiványul Gilre sandít de az nem zsémbel csak szimplán mérges. Kuku macskaarcáról lehervad a mosoly ahogy amaz szó nélkül megy füdreni.

Nem érezte hogy túllőtt volna a célon, inkább betudja annak hogy a másik biztosan túl fáradt a zsémbeléshez is. Saját magán is érzi hogy egyre inkább alhatnékja van... Igen ám.. de odafönn van a ruhásszekrény, abban a szobában ahol már ugyebár benn vannak a vendégek. Úgy tűnik erről lemaradt...

De Gildas azt mondta a szobájában alhat, majd onnan keres valamit.. jutott döntésre és macskaalakban lefutott az alagsorba. Megpróbált a kilincsre ugordva kinyitni az ajtót de nem jött össze. Nosza felvette a rendes alakját és azon pőrén nyomta le a kilincset és surrant be a szobába. Gyorsan csukta be maga mögött ga szobaajtót, remélve hogy a koboldok nem leselkedtek.

Odabenn az ágy úgy volt ahogy hagyta amikro a pizsit kitúrta belőle. De jó is lenne most az a pizsama... A szobában 3 szekrényt látott.
Ezek közül kettő a labor részleg mellett állt és polcos volt amin mindenféle tudósdolgok sorakoztak Nem messze az ágytól a fal mellett állt egy olyan aminek 3 ajtaja és fiókjai voltak.

Kinyitotta a szekrény egyik ajtaját, hogy magára vegyen valamit mert kicsit kezdett fázni hogy a macskabunda sem volt rajta, de abban csak mindenféle üvegcsék és ki tudja mire való bizarr eszkozök meg szerszámok hevertek. NEm is akarta tudni.. Becsukta

Kinyitott a a szekrény másik ajtaját ott mindenféle papirosok voltak egymásra halmozva*

- pff.. nem tok óvasni! *kommentállta majd a megfogta az egyik fiók foggantyúját hogy kihúzza hátha abban van valami ruhadarab, legalább egy alsógatya... De valami megcsípte a kezét ahogy rámarkolt.. Megrázta zsibbadó kérfejét és szitkozódott. *

-Jóvvannamá! *bekappta az ujját amin a csípést érezte, azért hogy ne fájjon. De az ujjnak furcsa keserédes és átható íze volt*

-Pföjjh *köpött ki egyet de az az íz a nyelvét is csípni kezdte pont mint az ujját. Elkerekedett a szeme a felismeréstől*

-csípős paprika *gyorsan körbenézett és talált a kisszekrényen... talán éjjeliszekrény... egy poharat benne kicsit zavarosnak tűnő vízzel. Gyorsan beleivott. Különös édeskés íze volt de nagyon nagyon kellemes talán valami gyümölcslé... megitta az egészet és a csípést sem érezte már. Távolinak tűnt a gondolat hogy problémázzon bármivel is. Ugyan! Hiszen minden olyan nyugodt.... A takaró majd melegít.
Gil pedig úgyis megérti majd hogy nem akarta zavarni a vendégeket a szobájukban ruhaügyben.
Belebújt az ágyba és mély békés álomba szenderült. Álmában még kedélyesen mosolygott is.*