A földalatti város - Rahgnall Gildas háza

Akkor visszaszerezzük! * Mindkét kobold szélesen elvigyorodik. *

* A halk nevetés hatására felvonja a szemöldökét. * Nem kérek kommentárokat... Egyébként is, az anyaga egész kellemes, a mintájától pedig el tudok tekinteni. Kinek az ötlete volt ez a... halászó hold? * Teszi fel a kérdést, közben a pizsamanadrág szárán nézi a mintát. A koboldok lopva mutogatnak Kuku felé, de amint a fiú feléjük néz, fütyörészni kezdenek és a padlót piszkálják a lábfejükkel. * Nagyon kedves tőletek, hogy az én meglepésemmel múlatjátok az időt, de kereshetnétek magatoknak valami más hobbit. * A koboldokra néz. * Lemásoltátok a könyveket?
Hát az úgy volt...
Mi elkezdtük...
De tényleg elkezdtük...
A feléig már eljutottunk!
Akkor holnap fejezzétek be a többit és tegyétek a helyére.

* Amíg a másik kérdésre nem kapja meg a választ, nem kezd el enni. Végül Kuku nyitja meg a magyarázatok sorát: ennek leginkább csak örülni tud, mert fele annyi idő alatt a lényegre térhetnek. * Egy: miért a szemedbe teszed? Kettő: beleborítottátok az egész fiolával a kádba? Három: Így már értem, hogy miért csúszik még mindig a kő... Kis híján végigkorcsolyáztam a folyosón... * Valóban csak kicsi híja volt, mert a karmaival kapaszkodott meg az ajtófélfában, így mélyen beleszántott, mintha legalább egy sárkányt próbáltak volna kirángatni onnan. Ő is elvesz egy szelet húst, már fele annyira sem finomkodik, mint ahogyan a hivatalosabb vacsorán kezdte. Kézzel fogja meg a szeletet és jókorát harap belőle. Szerencsére még épp időben lenyeli a falatot, mielőtt másodszorra és félrenyelne Kuku miatt. A két kobold meglepődik, Ceki elvörösödik. *
Köszönöm... örülök, hogy ízlik.
* Gildas megköszörüli a torkát. * A nemi identitásod nem asztali téma.

*nem veszi észre a koboldok mutogatását és eszében sincs felvállalni az ötletgazda szerepét- Úgy véli a feddés is csak a koboldoknak szól*

-beleborút az egész.. nem volt szándékos. Asztán már csak menekűtünk *megtapogatja a homlokát*

*kuku látja hogy Ceki elvörösödik de róla úgy véli nem fogta fel a mondatban a tréfát.ellenben Gildas biztosan.. Öt figyeli hogy mi a reakció, de most nem volt félrenyelés, bár úgy tűnik egy pillanatra lefagyott*
-persze megétem ha utána akaasz beszéni róla. *felvonja egyik szemöldökét és ismét beleharam a sültbe mert alig tudja tartani a komoly ábrázatát,befelé annyir jöt röhög magában. Gildas tanácstermi reakciója óta tudja hogy nem játszana úgy fiúcsapatban. Éppen ezért ez egy tökéletes gyenge pont, ezzel lehet ugratni.*
-engem is édekelne mé~ hordasz lyányfrizurát.. van kedved beszéni róla? *cinkosan kacsint egyet Gildasra* -én meghallgatom bármikor. Kaja után?

Akkor verted be a homlokodat is? Nem kell hazudnod, nincs semmi következménye. Nézzük a pozitív oldalát: a bolhák valószínűleg még az előtt szerencsésen meghaltak, hogy végignézhették volna a hármótok haláltusáját. * Jóízűen felnevet. * A fiolában nem olyan típusú méreg volt, ami pár apróbb kellemetlenségnél több gondot okozna. A szemet valószínűleg csípi, még egyszer sem próbáltam ki... viszont csak akkor lenne veszélyes, ha legalább egy teljes fiolányit töményen meginnál belőle. A biztonság kedvéért írtam az üzenetet, mert másként a két kis segítőd nem hajlandó elég komolyan venni a helyzetet. A falat viszont nem marhatta meg, mert leginkább az ízeltlábúakra ártalmas... Ott valami más turpisság történt...
Hát... mellényúltunk, amikor ki akartunk takarítani...
Nagyon mellé...
Már lemostuk a falat...
Csak utána vettük észre. * Rav megmutatja a tenyerét, amit szintén kifehérített az általa használt szer. *
Holnap, amint befejeztétek a könyvek másolását, tegyétek rendbe a falat is. Nem szeretnék mindenhol malter és habarcsnyomokat találni, remélem megbeszéltük. * A hanglejtése könnyed, éppen emiatt válik félelmetessé a két segítő szemében. *

* Nagyot harap a húsból, majd amikor Kuku megszólal, pókerarcot vesz magára. Leteszi az ételt, lenyeli a falatot, majd leöblíti egy korty borral, amit Ceki töltött ki mindkét serlegbe. * Tájékoztatásul közlöm, hogy hosszú haja nem csak a lányoknak lehet... és pusztán praktikai okokból. Ez inkább magán jellegű, de ha feltétlenül ragaszkodsz a magyarázathoz, egy kicsit később, a kandallótűz mellett ülve megsúgom. * Bár próbálja titkolni, a tekintete elárulja, hogy csak játszik. * Ráadásul ha jól emlékszem, még tartozol nekem a szállás árával is, amit a gyűlés alatt ígértél... Ne kelljen emlékeztetnem ilyen apróságokra, különben nem leszünk jóban. Te, egy tál sütemény és romantika a levegőben... nem idéz nosztalgikus emlékeket?

-ahha... há'akkó mégsem attó a bolhaírtótó vót... amúgy a szemet csípi igen ... tapasztaltam

*amikor Gildas reakciója nem éppen az volt amit várt egy pillanatra megdöbbent.. lehet hogy mégis benne lenne? - gondolta -nem az nem lehet hiszen a tanácsteremben majd megfulladt és közölte azt is hogy nem akarná. Ez a gondolat a következő pillanatban már meg is nyugtatta és rájött hogy Gildas játszik vele.. okkkééé.. lássuk ki bírja tuvább a játékot!*

-igen nagyon szeretném megtunni hogy mi ez a magánjellegű dolog. És a szállás áráró sem feletkeztem el. Ma szeretnéd? Egy kis kellemes időtőtés, s utána a karjaimban fáradtan alszol el meglássad... Higgyed el többet is tudok mint amit montam bár ez más jellegű tudás.. és az én érintésem kellemesebb mint a pizsamádé a combjaidon. Vad és vérpezsdítő *duruzsolja és sokatmondó mozdulattal nyalja le a sült szaftját a felső ajkáról. Tekintete perszelően és mereven figyeli Gildast*

Rav, Ceki! * Szólítja meg először a koboldokat, mielőtt tudatosulna bennük, hogy miről folyik a társalgás. * Az előtérben hagytam a csizmámat, öblítsétek át, mert bűzlik az olcsó sörtől... * Bár Rav tekintete arról árulkodik, hogy távolról ugyan, de körvonalazódik néhány gondolat, a társával együtt követi az utasítást. *

Így... most már zavartalanul kettesben lehetünk. * A hangja csendesebb, szándékosan lassabban beszél a megszokottnál. * Kellemesebb a légkör, nem gondolod, kedves... Kuku? Eddig nem dicsekedtél vele, hogy mennyi ismereted van. Ha ezzel kezdted volna, sokkal hamarabb dűlőre jutottunk volna. * A dűlőre szót szándékosan kiemeli. * Igaz is, modortalan vagyok... megfelejtkeztem a virágról. * Felkönyököl az asztalra, úgy figyeli a vendége vonásait. * Természetesen ma... egy ízletes vacsora és egy pohár bor után kevés kellemesebb befejezése lenne a napnak. Csak a combomig mernél elmenni? Talán sokkal szendébb vagy, mint hittem. Fogtam már a kezed... azok a finom ujjak csodákra képesek, ebben biztos vagyok... * Állja a fiú tekintetét, bár koncentrálnia kell, hogy ne hangoztassa a valódi véleményét a témáról. *

*elismeréssel adózik Gildasnak amiért ilyen kitartó.. de nem hagyja megingatni magát. ezt a játékot most az nyeri aki tovább kitart. Gildassal ellentétben neki van bizonyossága arról hogy a másik csak blöfföl,ezért magabiztosan folytatja tovább a játékot. Föláll és kecses ragadozóléptekkel odamegy Gilhez. Odahajol az arcához egészen közel, hogy orruk majdnem összeér. Olyan közel megy hogy éppcsak nem érinti, ezzel egy úttal el is állja Gil útját ha esetleg fel akarna áállni. A perzselő zöld szempár továbra sem engedi el a másik tekintetét, érzi is a lehelletét és tudja hogy ő is érzi az övét ami a fürdés óta legalább nem szagoss, most pedig max a sült illata jöhet belőle.
-nem vagyok olyan szende mint aszt te hiszed rólam. *suttogja a másik arcába* Jól tetted hogy kikűtted őket, mert ez nem az ő átatlan szemüknek való. *mondja és mielőtt Gildas bármit is tehetne szájon csókolja először csak finoman aztán követelőzően, miközben jobbjával átöleli és hevesen magához húzza őt. Ettől tovább persze nem megy. Amikor elszakad a csóktól továbbra is érintéstávban marad*

-hrrrr.... itten folytassuk vagy a szobádban?

* Nehezen tartja ugyan a játékot, de elég makacs ahhoz, hogy ne adja fel ennyitől. Kuku egészen közel lép hozzá, így összeszűkíti a szemét, nem gondolja, hogy a puszta szavaknál tovább menne. Mielőtt bármit is léphetne, a fiú ajkai az övére tapadnak. A szemei elkerekednek a meglepetéstől, sok mindenre számított, de erre konkrétan nem. Jó néhány másodpercre szüksége van, amíg a sokk oldódik annyira, hogy reagálni is tudjon. Határozott mozdulattal tolja magától távolabb Kukut, összeszűkített szemekkel néz a szemébe. Nem akarja elismerni, de ezt a játszmát elvesztette. * Elég-elég! * Horkan fel elégedetlenül. *

* A kézfejében megtörli a száját. * Lehet, hogy nem az ő ártatlan szemüknek való, de az én kevésbé ártatlan tekintetemnek sem, az egyszer biztos. Kuku. * Itt elhallgat, majd nem fogja vissza a hangját, ahogy folytatja. * Mégis mi a fene vitt rá téged, hogy lesmárolj?! Te szerencsétlen! Piszok gyorsan menekülj, amíg fel nem kelek innen, mert kitépem a gerincedet, és annál fogva foglak felkötni a zászlórúdra a ház előtt! Előtte persze kibelezlek, egy-két szerved még jól jöhet... * Teszi hozzá a végét már normál hangerővel. Karba teszi a kezét, elfintorodik és oldalra pillant. Nem akarja kimutatni, de a helyzet zavarba hozta. Ritkán történik vele ilyesmi... *

* Amilyen gyorsan jött a haragja, olyan gyorsan illan is el. Először a vacsorájára sandít, utána pár másodpercig gondolkozik... végül pedig rászánja magát, hogy egy apró megjegyzést tegyen. * Miért mennénk a szobámba, amikor itt is megoldható. Kár lenne váratni a pillanatot. * Már nem próbál meggyőzően hangozni, inkább csak dacból dünnyögi a végét. * Meg ne próbáld még egyszer, különben tényleg kibelezlek...

*elégedetten veszi hogy Gildas eltolja magától. Ő maga sem akart továbbmenni, ez volt az utolsó lépés amit még megengedett magának. Ha Gil erre sem reagált volna akkor komoly bajban lett volna. Amikor Gildas fenyegetőzik egy pillanatra eljátszik a gondolattal hogy lelép gyorsan amíg lehet de aztán amikor a folytatásban Gil tovább viszi a játékot, habár a vesztes szögből, őszintén és teljes szívből elkezd nevetni*
-rendbe van! Nem kő váratni a pillanatot, itt is folytathatjuk *mondta kétértelműen és egy darab húst manőverez a másik szája felé.
-Folytassuk a vacsorát, te még nem ettél eleget, holnap pedig szükséged lesz az erődre. Naa! Harapj bele brada. A kezem marad! Elvégre a gerincem akarod kitépni nem? *mondja mert tudja hogy a humor sokat oldhat a másik számára kínos perceken. a játszmát már megnyerte, felesleges tovább kínozni Gil-t, már így is jól fog aludni.. ami most már igazán rájuk fér mert odakinn már talán fenn is van a nap*

Kizárólag csakis a vacsorát... ilyet többé nem játszunk. Nagyon sokat kellene innom ahhoz, hogy még egyszer így behúzz a csőbe... * Folytatja a vacsorát, de közben még egy megjegyzés erejéig megáll. * Egyezzünk ki valamiben. Ezt soha senkinek nem meséljük el... * A tekintete szigorú, és leginkább azt tükrözi, hogy ha Kuku nem alkudik, nagyon csúnya vége lesz. A sokkoló élmény épp elég ahhoz, hogy a vacsora idejére belefojtsa a szót. Leginkább nem dühöt érez, hanem szimplán csak veszítenie kellett és nem talált belőle kiutat. Ráadásul még...
Ahogy eszébe jutnak a pár másodperce történtek, felmorran. *

* Három nagyobb szelet húst fogyaszt el, végül szinte egy kortyból kiissza a kupáját. Lendületesebben teszi le az asztalra. * Menjünk aludni, már így is elkéstünk... Lehetőleg külön-külön. * Kihangsúlyozza. * Megpróbálunk egy korai időpontot választani az indulásra, de legkésőbb este mindenképpen megyünk. * Felkel az asztaltól, és elindul kifelé a teremből. Az ajtónál úgy lép el a két kobold mellett, hogy szinte rájuk sem pillant. * Félre az útból... * Közli tömören, de végül megáll a folyosón. Visszapillant Kukura. * Pihend ki magad! * Köszön el tőle. A saját szobájába csörtet, becsukja maga után az ajtót. A köntöst leteszi az íróasztala előtti székre, és fáradtan dől be az ágyába. *

-vettem főnök! Én tartom a szám! és nem a tieden *teszi hozzá célzásképp amikor a másik felmordul. Aztán derül még rajta egy kicsit aztán ő maga is bekapja még a maradék vacsorát és iszik rá.
Miután Gildas távozik ő maga is elindul. Zsebre dugott kézzel, fütyörészve halad el a koboldok mellett és elindul fölfelé.*

-Hé haverok! gyöttök velem aludni, vagy a másik szobát szeretnétek? hihi Ha gyöttök akkor gyertek! *mondja és kacsint rájuk egyet poénból, majd folytatja az útját felfelé. Abba a szobába megy ahol a sebeit ellátták. Hassal bedobja magát az ágyba és kezét lábát szétdobálva szinte rögtön mély álomba is merül .... persze összevisszaságokat álmodik a bőséges vacsora miatt*

<ha nem zavarják meg, akkor másnap estig alszik>

* A két kobold érdeklődve néz az új barátjukra. Bele sem mernek gondolni, hogy mi történhetett a teremben, így hamar találnak olyan verziót, ami mindenképpen logikusnak hangzik. * Miért kapott puszit a főnök? * Kérdez rá Ceki. *
Megyünk! * Rav már állórajtból indulna, de a másik elkapja. *
Még előtte el kell pakolnunk.
Tényleg, a konyha!
De mindjárt megyünk!
Addig pihenj!
Sietünk!

* Futásnak erednek az étkező felé, leszedik az asztalt, aztán pár perc alatt rendet csinálnak maguk után. A maradékokat gondosan elzárják azzal a célzattal, hogy ha a főnöknek nem is, nekik tökéletes lesz másnap is. Miután végeztek, felfelé iramodnak Kuku után. Halkan osonnak be a szobába, mellette fekszenek el az ágyon. *
Szerinted, ha hamarabb ideérünk, akkor kaptunk volna jó éjt puszit?
Pssszt... ne ébreszd fel. * Összegömbölyödve bújnak egymás mellé, és perceken belül halkan horkolni kezdenek. *

* Gildas csak alkonyattájt ébred fel, elsőként a ház lakói közül. Álmosan nyújtózik az ágyban, majd lassan felül és halk sóhajjal nyugtázza, hogy még nincsenek elkésve. A szobában felállított paraván mögé lép, megmossa az arcát a lavórban, hogy felfrissülve öltözhessen át. A fekete színű nadrághoz most nem az arany köpenyt veszi fel, hanem egy szintén fekete, ujjatlan, magas nyakú felsőt, amit vékony szálakból ugyan, de aranyozott minta díszít. Kifésüli a haját, ez önmagában majdnem negyed órás művelet, végül elindul felfelé. Az éjszaka folyamán megszomjazott, de nem volt energiája eddig kimenni a konyhába vízért. A gondolatai között ott motoszkál a nap tervezete, valamint az álmának egy apró foszlánya, amit nem tud kizárni. * Egyáltalán milyen ízű az a paradicsom...? * Mormolja halkan, ezzel megkérdőjelezve az álombeli képet. Hogy megszabadulhasson tőle, megrázza a fejét. *

Álmában a vacsora miatt kicsit hánykolódik.. jobb kézről elkapja és kispárnának használja Cekit. Jóízűen hortyog rajta és eprekről és vaniliás krémesről álmodik. Amikor a másik oldalára fordul, a hátsójával véletlenül lelöki Ravot az ágyról. Még pár fordulat és félig ő maga is lelód róla fejjel lefelé miközben a "kispárna" a hasára kerül. A gyakori mocorgása ellenére nem ébred föl, pedig az alkonyat már elérkezett. Később viszont elkezd éledezni és meglepetten veszi tudomásul hogy valakinek a lába épp az orra előtt van... ez a valaki Rav, aki történetesen a padlón fekszik összegömböjödve.. De hol van Ceki? A ki nem mondott kérdésre azonnal választ is ad egy hortyogó hang aminek a gazdája a hasán alszik miközben kuku fejét lógatva félig lecsúszva ébred. a tagjai teljesen elgémberedtek ebben a pózban. Halk nyögéssel föltápászkodik, Cekit arrébb görgeti a hasáról. Nyújtózik és ásít egyet. Kidörgöli a csipáit és körbenéz... tehát nem álom volt - gondolja - mégis itt vagyok egy kecóban-... a két új szobatársára néz*

-kecó, koboldok... *gondolkodik mi is történt még tegnap* -lekaptam Gilt-... csesszemeg *kuku felpattan és átrongyol a fürdőbe és elkezdi kimosni a száját. Magában korholva magát amiért bort ivott. Tudja hogy kicsit sem bírja az alkoholt és olyankor fura dolgokat tesz de ezt azért talán nem kellett volna.. Mire végzett, tudatosult benne, hogy bort az akciója után itta meg és nem előtte.

-csesszemeg! *a kádba kapaszkodik meg mert majdnem elesik a még mindíg csúszós kövön, aztán végre lkezdi rendezni a gondolatait. Gilt azért kapta le mert játszottak egy ki bírja tovább játékot.. és ő nyert igen ő nyert és nem Gil A főnök adta fel előbb.. és ő nyert.. hehehh így már mindjárt más. Ennek örömére megtörülte az arcát és elindult lefelé a konyhába, hogy megnézze mi maradt a tegnapi vacsiból. Az arca friss volt a gondolatai kitisztultak de az összképet elrondította az alvástól gyűrött ing és a kócos hajzat.. Lefelé tartva Gillel találkozik szembe aki épp felfelé tart.
-jó estét szerelmem! *mondja és ásít egy nagyot majd a konyha felé veszi az irányt mintha ez a köszöntés lenne a világ legtermészetesebb dolga.*

(KOPP KOPP! Megjött a csipet csapat XD ))

*Az ajtó előtt várakozott kísérőivel Gill ajtaja előtt.*

* Még nem ébredt fel teljesen, ez abból is látszik, hogy kell egy jó fél perces szünet, amíg eljut a tudatáig a fiú köszöntése. Abban a pillanatban eszébe jutnak a tegnap történtek, és átjárja a... gyűlölet. * Esküszöm, hogy ezért kifilézlek! * Mennydörgi olyan hangerővel, ami könnyedén kihallatszik az utcára is. * Gyere ide, te átokfajzat! Életed utolsó nyamvadt baklövését követted el! A holló mondja a szemedre, hogy csecsebogyó! * És még bőven folytatná, de meghallja a kopogtatást. Megáll az ajtónál, vesz egy mélyebb levegőt és leengedi a vállait, így visszanyerve a diplomatikusabb tartását. *

* Kinyitja az ajtót, felvont szemöldökkel néz végig a jelenlévőkön. * Nocsak, nocsak... korai vendégek. Ritka látvány idelent egy ilyen vegyes társaság. Fáradjatok beljebb. Megkínálni nem tudlak titeket, mert néhány perce ébredtünk. * Félreáll az ajtóból, hogy beengedje a három látogatót. Belegondol a látogatásuk okába: tekintve, hogy az őrző lány és sárkány is itt van, nem sok jóra számít. * Sikerült bebizonyítanotok, hogy tökéletesen illek a főgonosz szerepébe? * Teszi fel a kérdést akaratlanul is kissé epésebb tónusban. Ahogy az elfek követe elhalad mellette, halványan rámosolyog, majd becsukja utánuk az ajtót. * Ha Kuku miatt jöttetek... akkor mellesleg jegyezném meg, hogy túl jól érzi magát. * Kinyitja a nappaliba vezető duplaajtót. * Foglaljatok helyet. * Erasra néz. * Isten hozott, mikor visz? * Miközben kérdez, a pillantása nem fenyegető, így csak a szokás kedvéért, viccből teszi hozzá. *

* A nappali tágasabb terem, bejárattal szembeni falnál széles kandalló ásítozik lomhán. A kandalló körül kényelmes ülőgarnitúra csábítja a vendégeket. A sötét színek és a nyers megmunkálású bútorok dominálnak, ám mégis valahogy barátságosabbnak hat a ház többi részénél. *

Szép estét Gildas...
*Mély levegőt véve megy beljebb és mielőtt leülne a nappaliban Gillre pillant és elé áll.* Nem ezért jöttünk. Nem tartunk fő gonosznak. Gildas sajnálom, amit a vacsoránál a fejedhez vágtam. Egyáltalán nem úgy gondoltam. *Mély levegőt véve lenéz a földre.* Ha nem bíznék meg benned akkor nem adtam volna neked szabad kezet. És ezúton személyesen is meghívnálak a következő gyűlésre ami estei órákban lesz megtartva. Én igazából az alakváltó csecsemőhöz tartok, Selestina viszont hozzád kívánt eljönni így elkísértem és mivel most nem igazán tanácsos egyedül mászkálnunk a vérfarkasok falva körül így meg kértem Erast, hogy legyen a testőrünk. Még egyszer bocsánatot kérek tőled. Viszont szeretettem volna kérdezni is tőled egy bizonyos dolgot.

*Néz mélyen a szemeibe és nagyot sóhajtva végül felteszi a kérdést.* Sikerült még valami lényegeset megtudni, hogy hány vezető jelölt van a vérfarkasok között?

Eras Gressil

Halihó öregem! Végre láthatom a kis poklot ahol élsz!
*Ment beljebb kényelmesen, otthon érezve magát. Körbe pillantott fél szemmel, kicsit meg is piszkálta a falakon lévő képek szélét, majd házigazdájukra emelte tekintetétt egy széles vigyorral, kicsit felnevetett a kérdésen.*
Hamarosan, mint hallotad ,jelenleg én csak egy őr vagyok, aki figyel a lányokra. Elkisérem Leirant a kicsihez, aztán még vissza ugrunk a másikért is. Ne aggódj, nem boldogítalak tovább.
*Veregette meg a vállát ,majd beljebb ment. Kényelmesen huppant le az egyik fotelba, majd sóhajtott egyet. *
Na... a kis mocsok jól érzi magát? Ez fantörpikus....*ezután a lányra pillantott hosszan, ahogy az belekezdett. Ebbe most nem szólt bele.*

Séléstina Saika

*Amint bementek érdeklődve nézett szét, zöld szemei mindent fürkésztek. A kedves mosolyra úgyan így válaszolt, örült ,hogy a tegnap este után ,mégsincs nagy gond. Nem szólt semmit, amíg Leiran beszélt, tudta lesz még ideje rá, és nem szeretett volna ebbe beleszólni. Nem az ő dolga volt. Amikor Kukut említette, elmosolyodott, s körbe pillantott lassan, hátha megjelenik. *
Ez jó hír.
*Motyogta , szinte csak magának. A napernyő meg végig ott pihent a kezében, maga előtt, míg várt. A nappalia követte őket, lassan és szinte észrevétlenül. Leiranra pillant amikor felteszi a kérdést. Egy pillanatra elkomorodik, de lassan inkáb a berendezésre emeli át figyelmét.*

*egy tegnapi sültet halászott elő azt tolt a szájába és matatott még a kajával a konyhában, miközben Gil éppen tombolt. Háttal Gilnek elgrimaszolta a bosszús jeleneteket mintha ő mondaná és éppen jól szórakozott, amikor kopogtattak. Hagyta hadd vezesse be a vendégeket a házigazda ahova akarja addig is lenyugszik, ő meg felpakolt még pár husit a másik kezébe és belekortyolt a borba is.
Eras nagy hangját követve besétált a nappaliba. Mindkét kezében egy egy sülthúst tartott. Kócos de tiszta haja és vörösbarna-fekete öltözéke árulkodott arról hogy jól tartották és egy kipihenten mosolygó kuku van jelen.
-csáka! Hátti? *mondja aztán lehuppan ő is az egyik fotelba majd nyomban törökülésbe rendezkedik, csíkos zoknia vidám színfolt a berendezés komor színeihez képest. *lassan és ráérősen kezdi el rágcsálni a husokat, hol az egyiket hol a másikat.

* Amikor az őrző megáll előtte, a vonásait fürkészi. * Reméltem, hogy ennyire nem becsültök le, és kicsit nagyobb kíséret jönne ellenem. Ha most nem emlékeztettél volna rá, hogy éppen haragszom, akkor elfelejtettem volna. Tudod mit? Tekintsünk el tőle. * Odanyújtja a kezét, hogy kezet foghasson a lánnyal. * Egy kicsit nyersen fogalmaztam meg a véleményemet, de ha most bocsánatot kérnék, a sárkány túlzottan elragadtatná magát, úgyhogy azt legközelebbre halasztjuk. * Ezzel nem Eras ellen beszél, pusztán csak túl akar lépni azon, hogy kellemetlen emlékekre hívják fel a figyelmét. * Egy dolgot azért leszögezhetnénk. Legközelebb ha éppen a ti kedvetekért melózok illetve vállalok el lehetőség szerint rám és a népemre is veszélyes feladatot, amikor faképnél hagytok, ne nagyon vágjátok a fejemhez, hogy kár volt eljönnöm, mert enyhén morcos lehetek miatta. Ez persze pusztán hipotézis, a megvalósulása csak olyan 99%-ban lehetséges. A maradék 1% annak az esélye, hogy nem vagyok ott, mire megpróbáljátok, mert gondolatolvasó lettem.

Máris meló? Legyen... * Halkan felsóhajt. * Most akartunk indulni, mert a tegnapi program egy kicsit elhúzódott. Még nincs teljes képem a helyzetről... Eddig hármat saccoltam, de látatlanban elég nehéz megállapítani az állást. Azt ígértem, hogy holnap tudok részletesebb jelentést adni, ehhez tartom is magam. Egyéb óhaj-sóhaj?

* Eras-ra pillant. * Nyilván alig keltesz mellettük feltűnést. Már csak egy transzparens hiányzik a kezedből, amin hatalmas villogó nyíl mutat lefelé. Egyébként kivételesen nem tartom rossz ötletnek, hogy betoppantál. A farkasok között valóban nem lenne éppen életbiztosítás végigsétálni a megfelelő álca nélkül... főleg nem két magányos nőnek. * A lányokra pillant. * Nincs harag, de igaz, ami igaz... Nagyobb valószínűséggel lesz a célpont egy nő, főleg ha látszik rajta, hogy nem éppen gyilkolásból élt eddig. * Ekkor veszi észre Séléstina kezében az ernyőt. Hirtelen pillant másfelé, mintha rémet látna, vagy hallucinálna: örökös vitapartnere előtt legalább akkora fegyver, mint Kuku első, kicsattanó ajánlata. *

* Kuku megjelenésére most visszafogja magát, nem folytatja a fiú szidalmazását... legalábbis nem olyan volumennel. * Nem akarok látni a kanapén szaftot... már mindegy. Csak ne kend még jobban össze, ha egy mód van rá.

*Elgfogadja a kézfogást és mél ylevegőt véve látszik, hogy őszinte volt a bocsánat kérés.* Engem is elragadtak az indulatok, és jogos volt. *Mosolyodik el és meghallgatja a dolgokat.* Rendben és köszönöm az őszinte válaszokat. Holnap este én már az Erdei elf falvakban leszek. Pontosabban ha itt végeztem egyenest oda megyek majd Selestinával. Egyúttal haza kísérem biztonságban és megyek a paktummal mint azt meg beszéltük, viszont én megyek is tovább, még vissza jövök az ifjú hölgyért. A szavamat tartom, és még egyszer köszönöm, hogy ennyit segítesz nekünk ebben az ügyben. Sokat jelent ez nekem, és tényleg bízom benned. *Mondta és egy kedves mosollyal Erasra pillantott.*

Igen én is ezeket vettem fontolóra, és inkább felkértem Erast, hogy kísérjen el minket, én viszont megyek tovább a dolgomra, majd vissza jövök Selestináért. Eras, ha szeretnél jöhetsz velem, ha maradnál inkább akkor induljunk, sok még a teendő...

Eras Gressil

Hát mi? Éppenséggel erre jártunk. Hátte ? Látom jól felakarnak hízlalni itt, nem is gond, csak nehagyd ,hogy levágjanak a késöbbiekben! De legalább már bogártalanítottak..ez már jó pont. *Tekintett Kukura ,majd vissza az alakváltóra.*
Ugyan....ugyan...rossz volt, túlléptetek rajta, ennyi. *Majd bólogatott egy kicsit karba font kezekkel.* Pontosan!
Ezért is vagyok jelenleg itt, látod a nyers erő is jól jön bizonyos eseményeken. Magányos nők! Cöh..
*Legyintett egyet.*
Leirant itt nem kell félteni, de mivel a farkasok közel vannak inkább kisérgetem, a másiknak meg kedvesen szólogatnak be sötét rokonai, de ez érhető. Nem szokott idelent járni a saját fajtájából. *Azzal felpattant amint meghallotta az örző hangját.*
Nem, követtjük az eredeti tervet. Megyek veled és kész. Nem hiszem ,hogy Kuku vagy Gil bántaná Séléstinat, amúgyis, ő kívánt ide jönni, azt mondtad, nem?
*Érdeklödött s amint látta Gil reakcióját, amint megpillantotta az ernyőt, megvilágosodott. Szélesen és pimaszul vigyorodott el felé ,majd az elf lányhoz fordult az ernyőre mutatva.*
Csak nem Gilé?
*Mivel az bólintott, kikapta a kezéből ,majd az alakváltó felé tartotta. Elfogta a röhögés.* Istenem..ez haláli...nem tudtam hogy vannak ilyen becsipődéseid!
*Mondta majd még megnézte.* Rózsaszín..finom csipke..ejyne Gil, miket kell még megtudnom rólad ?
*Dobta át neki.* Ezt sosem felejtem el....komolyan....ilyen...ilyen beidegződést még nem láttam... csak nem szoktál női ruhákban járkálni néha ? Komolyan, Kuku, egyszer csinálj egy képet....látnom kell..ez hihetetlen.
*Alíg birta ki, végül vett egy mély levegőt, de még mindig nevetett.*
Már értem miért hosszú a hajad így...*rázta kicsit meg a fejét ,majd csipőre tett kézzel pillantott az örzőre.* Akkor megyünk? Ha maradok komolyan...halálra nevetem magam...ha ezt most megtudnám örökíteni....

Séléstina Saika

Kíváncsiak voltunk rátok. *mosolyodott el kedvesen Kuku felé.* Látom jól vagy! Ennivalót is kapsz...Akkor Gildas rendesen viselkedett veled, igaz?

Egy nő..igen.*Bólintott, de még nem tett hozzá semmit. Először Gildasnak akarta elmondani, hogy érti mit mondott Kuku úgy igazán...agy hogy azóta ismét történt valami. A kövekező nap, úgyis megtudja Leiran is. Amint ismét meglátja az alakváltó tekintetétt, majd a reakciót ,értetlenül néz s kicsit a föld felé fordítja a fejét. A sárkány kérdésére bólint, mira az elveszi tőle a napernyőt. Annak szavain megdöbben, majd zavarba jön. Nem ezt akarta és ez kellemetlenül érinti ,met olyan ,mintha ő tehetne róla. Mikor Eras eldobja az ernyőt a másik férfinak, hirtelen kapja el és lendületből vág egy hatalmasat a sárkány fejére. Az felnyikkan, de nem szól csak lepetten néz. A lány zaklatottan pillant rá.*
Elég lesz, ez az enyém Eras!
*Majd kicsit elfordul s várja ,hogy elmenjen.*
Persze Leiran..itt várlak majd titeket.

*most rajta a sor hogy félrenyeljen.. amikor Eras előadta magát kuku csuklott egyet és köhögésben tört ki. amikor végre lenyelte a falatot megszólalt*
-nem tom mirő beszész sárkánypofa! *betömött egy újabb falatot és mogorcán nézett a sárkányra.. valamiért elöntötte a düh amiért így mer beszélni Gillel de ezt a gondolatot nyomban el is hessegette magától.. ám az a tulajdonosa elől rejtve visszatért féltékenység formájában és megszülte azt a gondolatot hogy Gil-t csak ő ugrathatja ezzel senki más!*

*amikor az elf csakoncsapta Erast az ernyővel és közölte hogy az övé, hálásan tekintett a lányra és egyik kezével bábuszarűen gúnyolódva integetett pápát a sárkánynak*

-Igen szivi, Gil tök jófej velem!
-asszem kicsit késve fogunk indulni.. összeüssek egy kis friss kaját nektek? . *mondta és beleharapott a maradék húsba majd lenyalogatta a szaftot a másikról*

Arra számítottál, hogy majd visszakézből letekerem a fejedet? Lehet, hogy tényleg mérges voltam, de nem érek rá ilyesmiken rágódni, annál egy fokkal elfoglaltabb vagyok. * Bólint. * Akkor ami a jelentést illeti, megkereslek. Nem hiszem, hogy túl sok gondot okozna megtalálni egy őrzőt az elfek között. Csak a feladatomat teljesítem. * Teszi hozzá az utóbbit kissé kimérten. * Ne hajtogasd ennyit, hogy bízol bennem, mert úgy hangzik, mintha te sem hinnéd el... * A végét mellékesen jegyzi meg. *

A kölyök apja tegnap már kérdezett róla, hogy mi a helyzet a gyógyítóval. Aggódnak a csemetéért, nyilván feleslegesen, de ne várasd őket túl sokáig. A füledre vigyázz, és ne fogadj el tőlük teát vagy kekszet, mert sokáig emlékeznél rá, maradjunk ennyiben. Nem éppen a ti gyomrotoknak van kitalálva a tradicionális menü... mondjuk nem is élőlényének, de ez a vonal egészen messzire visz. A lényeg benne volt.

Sejtettem, hogy idelent sem éppen rózsás a fogadtatásotok... de nem tartom túl valószínűnek, hogy tettlegességig fajulna a dolog. Sokan nem rajonganak a fény népeiért, de csak a szájuk jár szerencsére. Tudják, hogy ha ők kezdeményeznek harcot és kiderül, akkor a büntetés is az övék. Tény, hogy ritkán látni elfet idelent... * Megáll a mondandójában, mert a napernyőé lesz a főszerep. Gondolatban először a koboldokat átkozza el, utána a nagyszájú sárkányt. Nem éppen kedves kívánságai kiolvashatóak a pillantásából is, legalábbis Eras számára biztosan. * Korrigálok, mégsem örülök neki, hogy idetoltad a képedet. Problémád van azzal a napernyővel? Ez is mutatja, hogy távolról sincs semmilyen érzéked. Az ott kérlek, egy női ernyő, én pedig nem vagyok nő... Nincsenek ilyesfajta aberrációim, de ha ennyire élénken fantáziálsz rólam, akkor az már bőven ad okot az aggodalomra. Enyhén szólva kétségekbe taszít, ha én kötöm le ilyen mértékben a figyelmedet, nem pedig a hölgyek... Mikor tapasztaltad az első tünetet, hogy valójában a női ruhába öltözött férfiak izgatnak? Nyugodtan bevallhatod, nem kell szégyellned semmit... "barátok" között vagy. * Már épp nyújtaná a kezét a felé repülő napernyőért, amikor Séléstina is közbe szól. *

* Először a haragja meglepettségbe csap át, majd hangosan felnevet a csapáson. * Gyönyörű leütés, méghozzá fonákkal.

* Rájön, hogy Kukut nem kell megreguláznia egyiküknek sem, az alakváltó valamiért feltűnően az ő pártját fogja. Ezt az infót elraktározza a későbbiekre. * Inkább keltsd fel azt a két lököttet. Végigalusszák az éjszakát... bár ha ragaszkodsz hozzá, te is nekikezdhetsz. Éhen hiba lenne elindulni.

*Mély levegőt véve behunyta a szemét. Érezte, hogy megint túl lőtt a célon Eras.* Inkább menjünk míg ez az egész elfajulna... *Megragadja Eras karját és szinte vonszolja kifele a hatalmas férfit.* Kitalálunk Gil, hagyd csak a dolgot, majd jövünk mihelyt végeztünk ott. Nem szándékszom meg váratni őket.*Mondta és ki is ment Erassal a nappaliból majd a bejárati ajtón és miután bezárta maga mögött bosszúsan nézett fel a férfira.*

Jogosan kaptad Selestinától, ez most nagyon csúnya volt. Oké, hogy csipkelődtök, de inkább engem bántott amit Gil mondott rád. Én tudom, hogy nem a női ruhába öltözött férfiak kötnek le, de ezzel szépen kérlek ne viccelődj. Főleg, hogy nem is az övé volt. *Nagyot sóhajtott és lassan le higgadva pillantott vissza rá.* De azért szeretlek...*Mondta fojtott hangon de a nyitott ablakon így is beszűrődtek amiket mondott.* Menjünk még szeretnék biztonságos helyre menni mielőtt éjfél lenne. *Mondta és előre indult vissza az utcára.*

/ A földalatti város- Utcái (Eras társaságában)/

*Látta ,hogy Eras még megkapja a dorgálásokat, de csak azután fordul meg egy hatalmas sóhajjal ,hogy elmentek. Rápillant a másik kettőre, majd elmosolyodott.*
Sajnálom ,hogy gondot okoztam, nem szerettem volna, nem így terveztem.
*Nyújtotta az ernyőt vissza.*
Nem tudom pontosan ,hogy a tied, vagy egy női ismerősödé, de gondoltam vissza hozom. Nem is gondoltam ,hogy eras emiatt beléd köt..szóval tényleg sajnálom..és az ütés...remélem nemlett baja..csak hirtelen jött....
*Pillantott zavartan a kezében lévő tárgya.*

Ennek nagyon örülök Kuku! Mondjuk...nem is gondoltam másként tegnap..még az után sem ,ahogyan beszéltetek néha egymással...vagy ő veled.
Az kellemes lenne...nem igazán volt időm enni ma...járkáltam a 3. falu környezetében..ezért is jöttem, félig.
*Pillantott kedvesen Kuku felé.* Segítsek valamit?

Nem hagytam jelentést ott ahol beszéltük Gildas...sajnálom..csak gondoltam ,ha mégis ide jövök, akkor már átudom adni..eltudom mondani.

*amikor Eras elmegy könnyed mosoly ül ki az arcára és lenyeli az utolsó falatot. Lenyalogatja az ujjait, majd törökülésből átmegy kézenállásba a fotel két karfájára támaszkodva és onnan egy átfordulással zoknis talpára szökken.
- hadd aluggyanak még, tegnap eleget dógosztak a sülttel.
- te pedig szöszszivi ne fáraggyá, majd én megcsinálom. Tán nem hihető annyira de egy két dógot tudok kotyvasztani. Pászor főztem mán kaját talált maradékokbú. *mondja és kimegy a konyhába magára hagyva a msik kettőt. Nekiáll felkockázni a tegnapi sült egy részét, üt hozzá tojást és hagymát, gombát, fűszereket aztán felhevíti lángon míg a tojás meg nem sül. a végeredmény perceken belül ellepi a házat a finom illatos fűszeres húsos rántotta gyomorkorgató aromája*