Vérfarkasok falva melletti mező - búcsúztató

*Hirtelen Harmonia kiragadta a tömegből. A kinti levegő hűvösségét észre sem vette, csak akadozó nyelvvel válaszolt.*

H..hány uj...uj..jat? *ekkor erőlködő ábrázatot vágott, csücsörített, közben még a nyelvét is kidugta* Tizenkettőt! *felelte nagy büszkén, majd megint elkomorodott, újra átgondolva, hogy vajon alapból hány ujja lehet a lánynak* Várj, várj, várj! Újre kezd.. kezdés. Ez a te hi-hi-hibád! *mondta, közben belemarkolt Harmonia vállába, törzsével tett egy íves kört, míg próbálta gyomrában tartani az este tartalmát* Nekem holnap találkoznom kell... talál... *elhallgatott nem látván értelmet további magyarázkodásra. Holnap másnaposan fog elmenni a találkozóra. Nagyszerű!*

Igen, jól szórakozom! De valószínűleg az est hátralevő részében rád kell majd vigyáznom!

*Beleivott újra a borba, elmerengett a tekintete. Remélte, hogy bírja a lány az italt és nem lesz sem beteg, sem részeg este. Mosolyogva újra rápillantott.*

Persze nem bánom! ^^ Minden jól fog alakulni! Szerinted, ha visszatérek a falkához, hol fogok lakni? Beköltözhetek a Bázisra? A többi harcoshoz? Nincs semmilyen ingóságom itt... igazából semmim sincs itt. De beszéljünk másról! Tudsz énekelni?

*Körbenézett a terepen. Sokan már napközben is ittak, azoknak kevés is elég volt, a buli elején már túl jól érezték magukat. Voltak a gyanútlan áldozatok, akik a legkeményebb piákból kértek, és pórul jártak. A többiek pedig még csak bemelegítettek. A.J. is még csak itt járt. Dilec előadása után a többi vérfarkas rendezett karaoke partit.*

Furcsa ennyi ember között. Neked nem?

*Sayla csak néz jobbra és balra, legszívesebben inna és menne szórakozni, de még nincs itt Eras, addig nem tágíthat Leiran mellől. Testőrt kell játszania. Nem mintha ő nem tudná megvédeni magát. Gondolja magába de arcára ez nem ül ki.*

-Soká elmarad Eras... a szent fazék nem hiányzik... idegesítő a fénylő aurája... *Mondja ki kerek perec a dolgot és vicsorra húzza száját, mikor megjelenik a pincér mellettük.*

Szép jó estét! Dilec úr azt üzeni, hogy önök ma a ház vendégei! Mit hozhatok a hölgyeknek?

*A pincér felé fordítja a fejét és csak elvigyorodik.* -Sárkán boruk van?

-Az nincs sajnos, de ajánlhatok esetleg helyette valami mást? *Kérdi puhatolózva Sayla csak bólint.* -Egy farkas vérre keresztelt erős italunk van. Esetleg megkóstolná?

-Jó hozzon abból! *Mondta reménykedve hogy az íze is jó.*
______________
Leiran:

*Csak maga elé néz gondolataiba merülve, nem igazán tud még feloldódni, és neki itt igazából diplomácia miatt kell itt lennie, meg kell őriznie a tekintéjét, nem fordulhat alkoholhoz és nem szállhat így be a buliba. Mosolyogva nézi a hatalmas családot. Ekkor lép oda a pincér.*

*Hallja ő is a mondatokat és felé fordulva kedvesen mosolyodik el.* -Csak egy őszi levet. Köszönöm. *Direkt nem rendel alkohol tartalmú italt. A pincér ezen meglepődik.*

-Még valamit esetleg az őszi lé mellé? Esetleg egy kis likőrt? *Teszi fel ajánlatát.*

*Leiran megrázza a fejét kedvesen, türelmesen mosolyogva.* Nem köszönöm. Nem iszom alkoholt. *Erre a mondatra a pincér megenyhült és elment az italokért.*

Nem kell rám vigyázni, jól vagyok! De nem jósnő, hogy előrelássam a dolgokat. Ott laksz gondolom, ahol szeretnél. És igen, tudok énekelni, miért kérdezed? És én megszoktam ezt a sok embert! A faluban éltem egész életemen át. *kiitta poharát.

Dilecre nézett, aki egész jól érezte magát a magasban. Majd A.J.-re. Aztán az üres poharába.*Hm...*elgondolkozott.*Éhes vagyok... Most igazán meghívhatnál valamire

*A tizenkettő válaszra elszörnyedt. *Az én hibám? Én megmondtam, hogy nem a legalkalmasabb embert kérted meg a feladatra, hogy vigyázzon rád! Plusz: minek ittál? Látod? Ez teljességében a te hibád! *amikor az megkapaszkodott a vállaiba, nem tudott mit tenni.*Nem tudnál hazamenni? Bár, a repüléssel most életveszélyes vagy, ha ezt a körözést megnézzük! De nem csak magadra vagy veszélyes, hanem az egész szigetre! Hazavigyelek én? Vagy valahogyan tudnék segíteni?*látta Chris arckifejezését.* Na tessék! Elrontottad a kedvem. Na gyere, hívok egy vadlovat, és azzal elmegyünk az Elf városba. Rendben?*megragadta a férfi kezét és a nyaka köré helyezte, hogy támaszpont lehessen, és várta, hogy Chris induljon el.*

*Az elf falura hevesen megrázta a fejét, mire öklendezni kezdett.*

Á-á. Itt... itt... itt... *és, hogy alátámassza még mutogatott is hozzá. Nem akart elmenni. Sayla is itt van, holnap talán együtt is mehetnének, és úgy biztosan nem késnek majd el.*

*Az egész világ forgott körülötte, nem tudta szabályozni mozdulatait, végtagjait nehéznek és zsibbadtnak érezte, próbált egyenesen lépni, de még Harmonia segítségével sem ment. Egyedül arra tudott gondolni, hogy majd muszáj ott lennie a találkán.*

Itt száll...junk meg. *nyögte ki gyorsan.*

*Amerre Chris borult, arra dőlt Harmonia is. De készen állt arra, hogy ha már nagyon nem stabilak, akkor ledobja magáról Chris kezét, hogy az egyedül csapódjon be a földbe.*

Megkérjük Carmét, hogy adjon szállást, az úgy jó lesz neked? Te figyelj! Ne támaszkodj rám teljesen, különben összeesek. És összenyomsz azzal a nagy testeddel!*nagyon félt attól, hogy a férfi egyszer csak a falhoz dől, és okádni kezd. *Ha már volt annyi eszed, hogy ittál, akkor tartsd is bent!

Éhes vagy?? Öhm... hát itt csak ilyen rostos van... bútorlap. Sajnos nemigen szolgálnak fel kaját Hova szeretnél menni? Elviszlek! Ha ettünk, utána akár vissza is jöhetünk még, ha lesz kedved! És persze, hogy enni fogunk, elvégre azt a bitang erős piát valaminek fel kell szívnia! Szóval, hova szeretne a hölgy menni?

*A dal végeztével leugrott a pultról, és elindult vissza a lányokhoz. Útközben aki mellett elhaladt, mind meg akarta hívni egy italra, hogy koccintsanak, de Dilec egyelőre udvariasan visszautasította. Majd ha már kicsit oldottabbak az emberek (némelyik már teljesen feloldódott az alkoholban, de az nem számított), majd akkor iszik ő is! Még szerencse, hogy bírja a piát! Odaért a lányokhoz*

Minden oké? sikerült postázni? Mit rendeltetek? Akartok ti is énekelni egyet? Vagy táncolni? Smile

*Leiran mosolyogva emelte tekintetét Dilecre.*

Igen sikerült el küldeni a levelet, remélem meg is érkezik hozzá, és köszönjük a vendég látást. *Mosolya nem tűnik el és lassan a rendelés is megérkezik. Sayla elé kerül a Farkas vér és Leiran elé az alkohol mente itala. A pincérre néz.*

-Köszönöm! *Mondja és a pincér meghajolva távozik. Dilecre pillant ismét.*

-Én csak egy kis alkohol mentes italt. Nem szeretem igazából az alkoholt. *Mondja lágy hangon és maga elé néz.*- Öhm... énekelni? Ugyan én nekem nincs jó hangom és igazából ezeket a számokat nem is ismerem. Nem akarom esetlegesen elrontani a hangulatot egy olyan dallal ami inkább szomorú mint vidám. Nem igazán ismerek ilyen helyekre való dalokat. ~Na persze... jó kibúvó... ismersz te csak nem akarod leégetni magad.~ Ezeket csak gondolatban teszi hozzá.*

__________-
Sayla:

-Én valami farkasvérnek nevezett erős italt rendeltem. Még nem ittam ilyet, inkább a Sárkány bort szeretem. *Vigyorodott el szélesen.* Az éneklésről pedig csak annyit, hogy mindenkinek jobb ha ez a sárkány itten nem énekel... szakadnának a dobhártyák. *Vigyorog mert egyáltalán nem szégyenli hogy pocsék a hangja.*

-Sose képeztem az ének hangom és nem éppen jó hallgatni. Szóval részemről is passz a dolog. Ráadásul parancsom is van hogy ne hagyjam az őrző hölgyet magára. *Sóhajtva néz az italra, majd bele kortyol és elégedett mosolyra húzódik szája.* -Nos igen ez is kiváló pia!

Hogy hova szeretnék menni? Először egy olyan helyre, ahol adnak ételt. Aztán meg mindegy. Menjünk, amerre visz a szél.*felállt.*Akkor, mehetünk?*erőltetett egy mosolyt az arcára, hogy a férfi kicsit megnyugodjon.

Valahogy nem volt jól. Most igazán átkozza magában az italt.*De siessünk, mert én itt halok meg emiatt az Ördög löttye miatt!*sürgette.*

*Érezte, hogy Harmonia nem szeretné, ha hányna, és ettől csak még rosszabbul lett. Neki teljesen mindegy volt, hogy hova mennek, csak aludni szeretne. Kezdett kicsit tisztábban látni.*

Harmonia, köszönöm.

*Közben megállásra késztette a lányt, leült egy árok szélére.*

Csődtömeg vagyok!

*Chris mellé ült.*

Nem vagy az. Miért lennél? Holnap igenis el fogsz menni arra a találkozóra, kialudva, kiöltözve, normálisan. Ha kell, én magam gondoskodom róla, hogy ott legyél időbe! Ki vagy te és mit csináltál azzal a Chrisszel, akit ismerek? Ő aztán nem adja fel! Állj talpra, elmegyünk Carme házába, iszol egy kis vizet, eszel valamit és mész aludni, megértetted?

Chris Hailer, biztosítom arról, hogy ön megismerje az edzőjét, és segítsen magán! Keljen fel a földről, vagy ha nem, akkor én fogom elcipelni a célig!*pattant fel biztatva őt.*

*Bizonytalanul nyit be a kocsmába Freyával az oldalán. Feszengése azonban nem tart sokáig ahogy páran észreveszik, odamennek hozzá és kezet ráznak vele - vajon tudják egyáltalán hogy kesztyű van rajta, vagy annyira részegek hogy nem érdekli őket hogy visel-e? Valaki dicsérni kezdte az énekét, aztán többen csatlakoztak hozzá. A vállát veregették. Megköszönték neki, amiket tett. Aztán erős alkoholt nyomtak a kezébe, Freyának is. Most döbbent csak rá, mennyire hatással voltak rá az egyedül töltött évek, és mennyire túlbonyolította magában a dolgokat. Harsányan felnevetett ahogy a magasba emelte az üveget, aztán céltudatosan rögtön kiitta a felét. Ami...nem biztos, hogy jó ötlet volt, így utólag belegondolva. Freya felé fordult, valamit még le akart rendezni, mielőtt berúg.*
- Freya, még egyszer köszönök mindent. Nyugodtan tituláld magad lelkészgurunak továbbra is, mert megmentettél egy életet, és ezáltal többet is.

*Alig fejezte be a mondatot, a nő máris egy szoros ölelés csapdájába került. Szélesen mosolyogva engedte el, és útja máris Dilec felé vezetett. Mire sikerült leráznia magáról az újdonsült imádóit a falkából és odaért a már hivatalos vezérhez és kis társaságához, már érezte a pia hatását, de még csak a spiccesség határát súrolta. Egyáltalán mi a pokol volt ez?! Máskor nem fogok csak úgy italt elfogadni. Néma üdvözlésként - és gratulációképp - megveregette Dilec vállát, de figyelmét elsősorban a lányokra fordította.*

- Áh, Sayla, nocsak. Megmondtam, hogy még találkozunk! Hát nem repesel az örömtől, hogy újra láthatsz? *Nem tudta megállni, hogy ne húzza az agyát, ha csak egy kicsit is. Aztán Leiran felé fordult és enyhén meghajolt.* De a másik hölggyel még nem találkoztunk. Gauldoth Waerjak, részemről a szerencse!

Gyere, menjünk!

*Kiértek a friss levegőre. Már nem volt telihold, de még mindig kereken világított a Hold a sötét égbolton. Kint Harmoniát és Christ találták. Odakiáltott nekik*

Sziasztok! Minden oké? Nem jöttök enni valamit velünk? Arra gondoltam *ismét Carme felé fordult*, hogy ehetnénk a Réce Étteremben. A hegyről úgy láttam, hogy az még nyitva van ilyenkor. Bár nem tudom, hogy hogy főznek... de egyszer mindent ki kell próbálni

*látta Gauldothot és Freyát megérkezni, integetett nekik, de nem biztos, hogy észrevették. Gyorsan eltűntek az ajtó mögött*

Na, mit szóltok? Carme?

Hm... pedig úgy élvezetesebb a buli, ha aktívan részt is vesz benne az ember! *Sayla dicséretére elmosolyodik* Igen, elég erős... Egy aranyszabály van: kihányni nem szabad! Ha onnan jön vissza, akkor úgy érzed, menten szétmarja a torkodat! Volt, akit emiatt gyógyítóhoz is kellett vinni azonnal, mert lángra kapott a torka! Eh, beszélek itt hülyeségeket egy sárkánynak... XD

*Alig ült le az asztalhoz, azonnal kapott 3 kupa bort. A kedvencéből. Intett a többieknek és húzóra megitta az egyiket. Megjelent Gauldoth.*

Hééééé, Gaul! Na mi van, merre jártál??? * amikor bemutatkozott Leirannak, azonnal haptákba vágta magát és kedves komolysággal fogott bele a mondandójába.* Gauldoth... engedd meg, hogy bemutassam Leirant, a Tanácsból. Leiran, ő itt a falka egyik nagyra becsült tagja, Gauldoth!

*roppant büszke volt magára a bemutatásnál. 2. kupa bor - done.*

*Te jó ég! Bulizni megy! Hát már mióta nem is volt! Gauldothot rengetegen üdvözölték, és felé is küldtek pár bizonytalan biccentést a késdobálós sztori után, ugyebár. A kezébe nyomott italt enyhén megszagolta, de Raden reflexszerűen kilökte a kezéből, ahol a folyadék érte a padlót, ott a fa édeskés bűzzel sisteregni kezdett. Gaul megnyilvánulása önkéntelenül is boldogságot okozott neki, nem tudta miért, de nagyon hamar megszerette őt. Az ölelést viszonozta, a szokásos puszijával, amit most csak nyakra sikerült adnia, mivel a férfi túl magas volt.*

Ó, hogy ennyi idő alatt így becsórtad magad a szívembe!

*Aztán csak úgy faképnél lett hagyva. Pislogott két nagyot, de valóban egyedül ácsorgott a terem szélén. Pedig még megakarta táncoltatni újdonsült barátját. Letelepedett a pulthoz, kipuhatolta, hogy mi volt az a maró pia, amivel kiégette a padlót, majd rendelt abból. Óvatosan iszogatta, hamar jókedvre derült. Raden inkább kiiszkolt a szabadba. Freya nemsokára már táncolt, teli torokból énekelt, nagyokat nevetett. Gyorsan talált magának társaságot, és mintha mindenki elfelejtette volna, hogy igen, ő az a hisztis sötét elf, aki nemcsak városfalakat rombol, de még kezeket is megnyomorít. Jól érezte magát.*

*Felbátorodva a lelkesítésen bizonytalanul ábra állt, és megtett két kriksz-kraksz lépést. Nagyon büszke volt magára. Hogy ő egyedül egy ilyet lépett! Eszméletlen! Egyre jobban belelendült.*

Ezt nézd! Tiszta jó vagyok!

*Bamba vigyorra húzódott a szája, majd visszatottyant a földre. Valami széttört a zsebében.*

Áhh, ez semmi nem volt... valami kavicsot loptam el még két faluval arrébb. Úgy látszik, mégsem igazi volt... hú de nagyon szúr!

*Dörzsölgette meg lábát, közben mélyen a zsebébe nyúlt, és marokszámra szedte ki a szilánkokat, amik legnagyobb szerencséjére nem volt olyan élesek, hogy kárt tegyen benne.*

/Ne haragudj, A.J., bambáskodtam, és nem vettem észre, hogy szóltál hozzánk:D/

*A.J. hangjára bágyadtan felpillantott és az evés szóra hevesen bólogatni kezdett.*

Kaja!

*Sayla Dilecre nézett és elmosolyodott.* Nem szoktam az alkoholtól hányni. *Jegyzte meg és biccentett felé. Ekkor látja Dilec vállán a kezet és a veregetést és jön is a számára ismerős hang. Behunyja a szemét és szemöldöke elkezd rángani. Mivel jelenleg még Leiran testőre, agy nem állhat fel és hagyhatja ott a bandát.*

-Nem régiben még kitaszított voltál és erre egy harc alatt megbecsült tag lettél? Nocsak Dileck elégé nagylelkű vagy. *Mondja szokásos csípős nyelvén, nem nyitja ki a szemét.*
_______________
Leiran:

*Mosolyogva pillant az új arcra és lassan felállva kicsit meghajol.* Örülök hogy megismerhetem. *Tovább mosolygott és lassan vissza ült és ekkor Saylara pillantott kicsit szúrósan.*

-Na de Sayla! Kérlek...*Szólt a sárkányra kicsit rosszallón.*
_______________
Sayla:

-Direkt szívózik... amit én nem hagyok... Azért mert én nem lehettem a harcban, még türjem is el a szívózását? *Kérdi Lerianra nézve.*
____________________
Leiran:

-Akkor sem illik! *Mondja és mély levegőt véve megrázza a fejét. és Gaulra pillant.* Kérem nézze el neki. Ő mindenkivel ilyen... agy két személlyel kedvesebb, de az igen ritka. *Mondta és mély levegőt véve beleivott az italába.*
-Kérlek foglaljatok helyet. Dilec az ajánlatodra viszont nemet kell, hogy mondjak, nem vagyok igazából bulizós. *Mondta kicsit füllentve.*

*Kényelmesen helyet foglalt az asztalnál, azonban furcsa hiányérzete volt, mintha elfelejtett volna valamit. Amikor Dilec felállt és bemutatta Leirant, felcsillant a szeme: Szóval még a tanács is eljött? Aztán a falkavezérre pillantott; nyilván Leiran nem csak inni jött.*

- A tanács? Ezesetben tényleg enyém a szerencse.
*Amikor azonban meghallotta a nagyrabecsült szót, sikerült egy egész apró kortyot félrenyelnie, majd felköhögnie, amiből az orrába is ment. Pár hosszú, agonizáló, égető pillanat után összeszedte magát.*
- Tudod Sayla, a számból vetted ki a szavakat...*Aztán Leiran felé fordult, miután meghúzta az újonnan elé rakott kupa bort. Még fizetnie se kell? Egyre jobb az este.*
- Semmi gond, mindenki olyan, amilyen. Jól ismerem ezt, egykor én is nagyon hasonló voltam...

*Aztán meghallott egy ismerős hangot énekelni. Villámként csapott bele a felismerés; Freyát felejtette el! Hozzá kell még szoknia ahhoz, hogy nem egyedül barangol...meg kéne keresnie. Kiitta a kupa maradékát, aztán már az üvege maradéka felé nyúlt.*
- Hát akkor legyen, a Félholt ezennel nagyrabecsült falkatag, bár ennyire tényleg nem emelkedtem ki a csatában...bár a hangom csodálatos volt...meg a mozdulataim is...

*Felnevetett aztán hátrafordult, hogy megkeresse Freyát. Lám, nem kellett sokáig keresnie a nőt, igencsak kitűnt a tömegből. Bocsánatkérő tekintettel felállt az asztaltól és megintcsak meghajolt, kicsit bizonytalanul.*
- Úgy látom valakire ráférne egy kis felügyelet...majd még találkozunk.

*Azzal elsuhant, keresztül a tömegen, útközben kiürítve egy gazdátlan korsó édeskés, talán epres...valamit, ami meglepően erős volt. Vagy csak elszokott a piától. Freya mellé lépett és megkérdezte a nyilvánvalót, bár túl kellett üvöltenie a tömeget.*
- Jól érzed magad?! Bocs hogy elrohantam!

*Mosolyogva tekintett Chrisre, mintha egy kisbaba tenné meg első lépéseit. Aztán jött az esés. Hamar odaszaladt, de mire felsegítette volna, jött A.J. és Carme.*

Szívesen megyünk!*mosolygott, és Carméra pillantott, hogy ő is beleegyezik e.

Még én sem voltam ott. Akkor négyen megyünk, csodás! Amúgy, Chris, jól vagy?*nézett rá furán.*

Mindegy, ezt majd megbeszéljük később, szerintem menjünk, és együnk egyet! Hm...Jobban érzem magam. De attól még éhes vagyok! Szerintem siessünk, hátha nyitva van még. A.J., te tudod merre van, nem? Te vezetsz!*tekintett rá kérlelően.*

/-->Réce étterem: Carme, A.J., Chris, Harmonia/

*Óvatosan bánt az italozással, és meglepő módon ő nem is itta magát le a sárga földig, mégis nagyon jól szórakozott.
Volt, hogy néha nem is azt a számot énekelte, amit a többiek, hangja mégis tökéletesen illett a zenéhez. Rengeteg emberrel táncolt, kicsit el is fáradt. Érdekesnek találta, hogy a harc borzalmai után képes még ilyen hangulatban lenni. Vagy ez csak egy kétségbeesett próbálkozás, hogy kiszorítsa elméjéből a csata rémképeit?

Gyorsan elhessegette ezeket a gondolatokat, de egyre nyomasztóbb érzése volt. Gauldoth ekkor lépett mellé.*

Áhhh, semmi baj, előfordul.

*Ekkor egy hirtelen ötlettől vezérelve megfogta a férfi kezét, és elkezdett vele táncolni, közben önfeledten nevetett.*

*Érezte hogy valami nincs rendben, de nem hozta fel. Ilyenkor nem jó, ennyire még emlékezett. Aztán valaki megfogta a kezét, visszahozva a rövid merengéséből, a következő pillanatban pedig már táncolt. Gyorsan megitta a maradék italát, nehogy kilöttyintse és felmarja vele a fapadlót...a csapos bőrszíne már így is rákvörösbe csapott át, de nyilván nem volt szíve kitessékelni mindenkit a történtek után. A tánc ráébresztette arra, hogy valóban, igencsak elszokott az alkoholtól. Mozdulatain látszott, hogy nem két pohárkával ivott meg, de jól tartotta a lépést. Hamarosan ő is saját ügyetlenségén, az alkoholtól, a helyzettől, és Freya hallatán nevetni kezdett.*

- Nem akartalak lepattintani, azt hittem majd követsz. Beszélni akartam Dilecel, de képzeld, egy őrző nő a tanácsból is tiszteletét tette a kocsmában, úgyhogy jobbnak láttam ha nem zavarok. *elvigyorodott* Meg aztán nem hagyhattam egyedül egy védtelen hölgyet a részeges vadállatok között, ugyebár.

*Csak vigyorogva hallgatta a többieket, hol az egyikre, hol a másikra kapta a tekintetét. 3. kupa bor - done. Hamarosan meg kellesz látogatnia a mosdót... ennyi ital után. *

Úgy gondolom, ma hajnalban minden vérfarkast a testvéremmé fogadtam... mindenki számít. Mindenki nagyra becsült tagja a falkának. *Lassan jön az a rész, amikor mindenkit szeret... éljen a bor!*

*Amikor Gauldoth elment tőlük, figyelte, merre tart. Igen, hallotta Freyát énekelni... és most Gaul vigyáz rá. Nem pedig ő! Még néhány kupa bor került az asztalra, megint felkapott egyet. Nem szólt semmit, csak lassan belekortyolt. Másra kell koncentrálnia... MOST!*

Szóval... van kedvetek a politikáról beszélni?

*Fordította komoran az arcát a két lány felé, majd elnevette magát.*

Bocsánat, a téma komoly, de talán az alkalom nem a megfelelő! Csak érdekelt volna, hogy a Tanács mennyire képviseltette magát a harcokban. Semmi következmények és szemrehányások nélkül. Csak szeretném tudni... nem szeretem, amikor játszadoznak velem.

*Maga sem tudta megmondani, hogy ez miért számít ennyire. Eszébe jutott Kuku, Holir -és az a furcsa alakváltó, akivel még a hasmenés előtt tudott kb 2 szót váltani... A magas coli, Borisz, aki gyógyító... kezdtek felbugyogni újra az emlékek. Leküldte a következő adag bort is. Újra elvigyorodott.*

Szerintem táncolnunk kellene. Leiran, felkérhetlek? Minden hátsó szándék nélkül!