Erdő Elf Központi falu - Gulába Saika sátra

*megdöbbent mert az előbb Selestina viccének vélte az egészet de most rájött hogy nem így van.. Ez a nő az lány anyja.. O.O *

-A nevem Kuku! Osztán én nem búkkálok csak aluttam. Ő is alutt mán az én szobámba hát én mé ne alhatnék az övébe....
-Tegnap hazahosztam a királylányt osztán aszonta ittalhatok! Asztán leestem oszt inkább bemásztam ide mer innen nem lehet leesni!

*abba hagyta a púp-dörgölést és mégjobban magára húzta a paplant, láthatóan esze ágában sem volt előjönni, de azért elkezdte álmos hangon elsorolni hogy hamarabb alhasson*

-Páá napja vót. *kezdte és újra megvackolt magának és szépen elhelyezkedett kényelmesen hason. Ásított egyet és folytatta*
-A tanácsterembe tanákosztunk előccő még a farkascsata előtt, másoccó a csatába asztán hazavittem Yeraltiba, akkó alutt az ágyamba, asztán buliba mentünk, mongyuk ott én seggrészeg lettem meet az örzők városába ébrettem, asztán mostan éjjel meglovagót engemet meg eeehosztam ide. De mostanmánasztán ne sikótozzá...
*mondta álomittasan és lehunyta a szemeit mert az ajtó kinyílott a nő mögött és beszivárgott a napfény.. meg amúgy is alhatnékja volt.*

*nyöszögve a fejére húzta a párnát mert a nő nem ment el és tovább beszélt*

-hát.. nem! Inkább alatta! szán-dé-ko-szom ...*utánozta a szót amit a nő használt*
Teccikéteni? NEm vok ágyho szokva mindíg csak leesem. Tod nacsád a csatónában nincsenek ágyak.
Szóva~ nekem olyan sose vót na. De mosmá haggyá aludni. Fél iccaka rajtam lovagót a lyánya most mán pihennék! Minek köll engemet hábógatni! Mán tetves meg bóhás se vok szal nincsen mitő fosni!

*ásított is egyet aztán az ágy alatt befordult a fal felé, hogy ne zavarja a kinyílott ajtón beszűrődő fénypászna*

*"Csatorna.....
Tetvek.....
Bolhák....
Lovagolás....
Olyan erősen szöget vertek a nő fejében, hogy az szinte megszédült. Nem értette ,hogyan fajulhatott idáig ez a dolog ?! Hiszen csinoska a lányuk.....kereshetett volna magának valami komolyabb partnert is..nem egy ilyen.......ilyet.... Lépni kell..méghozzá nagyon sürgősen!*
- Hát akkor aludjon csak....
*Mondta zavart vigyorral s már igyekezett az ellenterveken agyalni. Az első mindenképpen ,hogy beszél Kalíval...a többi jöhet utána. Éppen ki akart menni, mikor az akit terve szerint megkeresett volna, betért a szobába. A férfi értetlenül nézett asszonyára. Aztán sóhajtott.*
- Remélem megint nem valami egér miatt sikítottál.... Drágám..ők is állatok. A mi barátaink...
- Nem...bár élősködőnek inkább mondanám!
*Azzal odasétált sietős léptekkel a férfi mellé s a fülébe suttogta ,mialatt az ágyra mutatott....vagyis az alá.*
- Ott...az ágy alatt....van valaki.
- Igen..egy macska. Mondta Séléstina.
- Nem...nem macska...hanem a .... a szeretője!
*A férfinak abban a pillanatban elborult az agya. Apai ösztöne arra ösztökélte ,hogy találja meg aki elvette az ő kis angyalkáját tőle. Az alapjáraton nyugodt férfi ,most egy mozdulattal hajolt le majd megragadva a pokrócot húzta ki Kukut az ágy alól. Ám attól amit látott egy pillanatra gyanakodva mérte ,majd az asszonyát.*
- Biztos vagy ebben?
- Igen! Igen! Azt mondta meglóvagolta...meg egymás ágyában..meg szobájában aludtak..meg elvitte valamilyen buliba a farkasokhoz..aztán ő vitte Yeraltiba is!
*Megfogta a srác grabancát Kalí s hosszan nézte.*
- Elég satnya.....

*olyan kényelmesen elhelyezkedett amikor elindult minden... vagyis ő csúszott kifelé a kellemesen sötét ágy alól*

-Nyaaa! HAggyá mán! Mit peszlató! He? *kezdte amikor egy erős kéz a grabancánál megfogta és megcsípve a bőrt talpra állásra kényszerítette. *

-Nyémá! Nebáncsá! Hinnye! *tiltakozott és megijedvén hogy most valami csendőrség kiviszi a fényre ott az ajtón kívűlre, önvédelemből rúgkapálni kezdett és véletlenül ágyékon rúgta Kalít mezitlábas lábával. *

*Látta a fickó tekintetében hogy ebből még baj lehet ezért macskává próbált változni hogy gyorsan elmenekülhessen, de a nyitott ajtón beáramló fény miatt ez sikertelen volt. Uzsgyi becsúszott újra az ágy alá ás a falhoz lapult hátha akkor megússza és a fura agresszív fickó elmegy. De jó lenne ha most itt lenne Selestina.. ez az alvás kezd rémálommá válni.. mi van ha ez a fickó felhúzza a redőnyt? akkor aztán kuksolhat az ágy alatt takaróba csavarva... Igen ám de a takaró éppen kinn van.. Összeszedte a bátorságát és kinyúlt a takaróért hogy behúzza mert még kellhet.... *

*behúzta a takarót és alábújt, ki se lesett csak fülelt. amikor meghallotta a másik hangot furcsén ismerősnek tűnt a tónusa.. megnyugtató hangszine volt. Aztán hallotta csukódni az ajtót is. Kilesett a paplan alól és meglátta a hang tulajdonosát. Talán ők is rokonok Selestinával...*

-Émmeg kuku! YEP! Igen az és azé! Asztittem az öreg fickó ki akar cibáni a fényre. *mondta aztán hallgatta miről beszélnek és kezdett neki leesni a dolog. Felvette macska alakját hogy ha kell el tudjon iszkolni, aztán szürke bundájú zöld szemű macska előjött az ágy alól és a fiatalabb nő lábaihoz dörgölődött és onnan nézett arra aki Selestina anyjaként mutatkozott be*

-Myaaa.. nem vagyok a szeretője! Csak baráttya. Ceres aszonta alhatok itten, mee fáratt vótam miután hazahosztam az őrzőktű. Fél este rajtam lovagót, nem nehéz, de a patám is sajgott mán.

*látta hogy Selestinamama már nem olyan harcias így elkezdett macskamozsdani... a kérdésre a mozsdás művelete félbemaradt abban a szakaszban ahol a mancs már felemelve a macskanyelv kinyúktva... de nem tudta eldönteni hohy inkább éhes vagy inkább álmos*

-mya... nem tudom. *válaszolta, de aztán az idősebb nő elment és kukucica dorombolni kezdett és folytatta a macskamozsdást*

-Én nem harakszom senkire soha. Eccer haraguttam Eleikára aki meg akaata őni Gildaszt a jóbarátomat. Ő a tanács tagja. Én nem vok az. Nem illik oda egy kuku sem. Én nem tok politikálni. Még óvasni se! Ceresnek is montam hogy segítek díszeket csináni de én tutkó nem leszek ott ezen az ünnepségeteken. Nem tok én úúúgy.... tod.... viseeekedni.
*befejezte a macskamozsdást, nyújtózott egyet, majd megszaglászta a kötéseket*

-Hóvirágszaga van! *mondta és nem esett le neki hogy a lány nem feltétlen tudja hogy ő miről beszél. De a kötések szaga a sárkányra emlékeztette*
-Hát neked meg mija bajod? *kérdezte kíváncsian mindenféle udvariaskodás vagy köntörfalazás nélkül, aztán ásított egy nagyot és pislogott két hosszút... bár az események kicsit felébresztették, attól még érezte hogy ilyenkor ő aludni szokott.*

-megtanítaná óvasni? O.O Télleg? *lepődött meg nagyon, mert ezt még sose ajánlotta fel neki senki.*
-De nem vok ám okos. Lehet meg se tunnám tanúni. Osztán akkó csak méges lenné! *szontyolodott el kicsit,mert komolyan nem bízott benne hogy ő ezt meg tudná tanulni. Pedig milyen jó is lenne....*

-Írni is meg tudná tanítani? Akkó írhatnék Gildasznak hogy itt vok és ne aggóggyanaka a kobódok se mert úgy vót tegnap este visszamek de nem mentem. *gondolkodott el*
-Igen ő jó tanácstag Jó zsémes! Hehehehe! De én is csípom! Jó fej de télleg!

-És nem foksz unatkozni hogy nem mehecc el az ünnepetekre? Maraggyak itt veled? Csak hogy ne unatkozzá! Királylánynak úgyis montam hogy segítek díszíteni. ildasz meg úgyis hivatásos rá! Szóva"majd vele hazamennék. *ajánlotta fel*

-Nadejasztán ne aggóggyék a Ceresmama mee nekem jó a szekrény is ha sötét! Kuku bárhun elvan! Szal nem köll neki véllem problemációzni, nem köll nékem ágy vagy ilyesmi. *folytatta és felugrott a lány ölébe és eltelepedett*

-Nem fáj ugyi? Ha fáj akkó leugrok! Meg ha estelessz akkó elvihetlek lovagóni! akarod? van móccerem rá hogy ne kejjen másznod. Csag megássz én meg alattad válok lóvá és mán rajtam is űssz!

-Hat akkoo ha nem faj akooo itten maradok egy kicsit. *mondta es osszegombolyodott az oleben. lathatoan itt akart madni mig beszelgetnek *

-hat akkoo este maajd szojjaa miko ersz ra meg miko akasz loagooni osztan akkoo megyunk is. VAAAGTATNIFOGUUNK asztat nagyon szeretem

*elvezte a lany erinteset a bundajan es erosebben doromboltes asitott is egyet.*

-asszem visszagyott az almossagom. iden egyutt lakunk. Ceres aszitte egy ideig hogy Gillel szeretok vunk... XD
*asiiit * Bocsesz. tudnal irni lecci Gildasznak hogy ne aggoggyon? lehet nem is aggodik de mi van ha igen. .. Csak hogy tuggya itten vok es majd megyek vele .. Leccileccileeeeccciiiiii

-es csnalhatunk sok sok diszitet is ami koll meg... *megintasit egy nagyot*

-Asszem pont ugy neztek minket Gildasszal szeretonek ahogy az elobb Ceressel. Nem tom mee.. Valamee felreeetik a beszidemet. vaccsak sokfeleseget gondoonak az emberek. Gildasz agyaban aluttam kopasz hatsoval ez teny..., meg a pizsijebe vootam a farkasoknal, meg a ruhait hordom, eccer le is kaptam viccbol, de nem vunk szeretok. *sorolta fel azokat a reszeket amikrol azt gondolta ezek lehettek amiket Selestina felreertett*

-mongyuk a kopaszhatsos alvasrol csak kesobb tudott.... *gondolkodott el a sutisutos emleein amikor takaroval ment ki*
-A ruhait azert hordom mer az enyim elegettek a koboodok. Az agyaban azee vootam mert Ceres alutt az enyimben, de Gildasz akoo meg a nappaliban es nem velem. Hehehehe. A lekapas meg telleg hecc vot... Ezt nem kellett vona elmondanom senkinek. El ne mondd Gildasznak oksa? *nezett ra kerleloen. Aztan kenyelmesen elelyezkedett es felalomban valaszolt*
-kocce hogy irsz neki... Es nagyon jo diszek lesznek majd meglatod. *Elaludt*

Az emberek általában sok mindent félre értenek. Pontosan amiatt ,hogy teljesen mások, vagy más hagyományaik vannak. Illetve vannak, akik más hatásokat értek mialatt éltek. Pont ahogyan a te beszéded is. Így tanultad meg, így szoktad meg ,mert ilyen hatások voltak...és ez így van mással is.
De ha félre értette is, úgy látom nem viselkedik másként.

*Tovább simogatta nyugodtan. Elmosolyodott a szavaira.*
Nem kell magyarázkodnod. Úgy vélem a viccelődések kavarhatták meg a dolgokat. De...éppen ezért olyan izgalmas az élet. Nem igaz?
Ohh igen? Azt hiszem ez egy életre maradandó emlék marad mindkettőtöknek.
* Felnevetett kicsit ,de nem hagyta abba a simogatását. Megrázta kicsit a fejét.*
Nem fogom elmondani, ígérem, és majd nyugodtabban pillantok Raghnallra is ,hogy ha találkoznék vele.
Ugyan, nincs mit.... Úgy legyen.
*Simogatta továbbra is ,majd elmosolyodott ahogyan elaludt. Nem mozdult, amúgy sem tudott volna nagyon, és kényelmes is volt neki ,most így. Nem hagyta abba a simogatást.*

*Egy kis idő telt el, amikor az ajtó kinyitódott , de épp csak egy kicsit, hogy ne jöjjön be sok fény. A nővérére pillantott hálásan, majd oda lépkedett és leült. Halkan suttogott.*
Köszönöm..... anya mesélte ,hogy volt egy kis felfordulás...azt hiszem bocsánatot kell majd tőle kérnem ha felkel.
- Épp időben mentettem ki a karmaik közül, azt hiszem. De nem haragszik, szerintem ettől nem kell tartanod. De most hagyjuk pihenni, nagyon fáradt ,és nem tudta kialudni magát.
Rendben...majd később beszélünk...... Itt maradsz még egy kicsit vele ?
*A nővér bólintott ,mire a fiatalabb kedvesebben mosolyodott el. megsimogatta gyengéden a cica bundáját ,majd nővére homlokára adott egy kisebb családi puszit. Ezután ugyan olyan halkan, amint jött, ment ki.*

*A faluban sétált. Apja szerencsére nem érte el ,még a tánc óra alatt. Most azért jött, hogy beszerezzen egy kis szedret, míg Kuku alszik. Estére készít neki süteményt, és egy kicsit nyugodtabb körülmények között ismerteti meg a szüleivel. Ezzel tartoznak ők is. Megállt az egyik idősebb elf nő előtt, aki gyümölcsöket árult. Mosollyal pillantott a fiatal lányra, míg ő megnézte a gyümölcsöket.*

*A nyugtato hang es a simogatas hatasara kuku teljesen ellezult. Egy darabig meg dorombolt almaban is aztan mar ahhoz is tul mejjen aludt. *

*Elnyult Gulaba oleben es egy percre azt almodta hogy Selestina is az o bundajat simizi... Huuuu ha ezt latna Gildas milyen ideges lenne.. Aztan az alomkep megszunt es atvette helyet a vegtelen nyugalom. Valahogy ugy erezte ez az a nyugodt biztos hely amire mindig vagyott.. Hogy ez csak alom lenne? nem erdekes... akkoris Joooooooo*

<ha nem ebreszti fel senki, akkor estig alszik>

*Gulába csendesen simogatta, majd amint érezte ,hogy a macska teljesen ellazul, abba hagyta a simogatást. Mivel érezte ,hogy elég mélyen alszik, így óvatosan emelte le magáról s fektette az ágyba ,a puha 'habokba'. Elég óvatos volt ,hogy ne keljen fel. Ezután végig húzta kezeit a két lábán lévő kötéseken s megkapaszkodva a kis sublonba állt fel. Kezébe vette, a kitámasztott botot s úgy botorkált el, egészen húga íróasztaláig.
Ott leült ,majd a fiókból kivett papírt. A kis üvegcséből kivet egy tollat, melyet ő jobban szeretett ,majd a friss tintába mártotta azt s ezután kezdte kivetni magából a papírra a szavakat.
A megszólítás udvarias volt, hiszen, végtére is 'idegennek' kellet írnia. Tájékoztatta róla ,hogy Kuku itt tartózkodik, valószínűleg a Malaia ünnepségig is, s biztosította a tanácsost arról ,hogy barátjának semmi baja nem fog esni.
A szavak, mondatok kerekdedek voltak, döntött betűkkel. Írójáról sokat árulkodott, de főleg azt ,hogy tanult emberről van szó. Ezután össze hajtogatta ,majd lezárta. Nehezebben, de felállt az asztaltól ,s lassan kiment a szobából. Érezte ,hogy hamarosan kicsit frissíteni kell a kötésen lévő szert. Nem szabadna éreznie semmit. Kint, kinyitotta az ablakot. Nem akarta bent zavarni Kukut, és figyelnie kellet a teljes sötétségre is.
Hüvelyk és mutató ujját az ajkához emelte ,majd egy nagyot füttyentett. Hamarosan egy sötétebb madár jelent meg. Kinyújtotta karját ,várta ,hogy rászálljon.*

Figyelj. Ezt el kell vinned a földalatti városba. Tulajdonosa Raghnall úr, de ha nem lenne otthon, is add át a 'komornyiknak'. Világos ?
*A madár erre felvonta szárnyait jelzésszerűen. Gulába elmosolyodott és a csőrébe helyezte a levelet.*
Siess amennyire csak tudsz. Jobb ha estére odaér.
*Azzal nézte ,ahogyan a ragadozó elrepült. Mosollyal nézte, majd kitekintett az utcára. Az asszonyok sétálgattak, a férfiak nagy része dolgozott, néhányat mégis lehetett, itt -ott lődörögve látni. A gyerekeknek éppen tanítottak valamit, messzebb ,de innen fentről lehetett látni. Elmosolyodott békésen. Nagyon szerette a faluját, még akkor is, ha tudta ,hogy teljes részese sosem lehet. De...ezt már elfogadta.
Megfordult ,majd visszatért a szobába. Örömmel fogadta ,hogy Kuku alszik még mindig, így az ágyhoz ment ,majd leült rá óvatosan s ismét az ölébe vette az állatot. Minden mozdulata olyan óvatos volt ,hogy nem kelt fel rá, legalábbis így tűnt. Újra simogatni kezdte.*
Pihenj csak...

*Egyik helyről átsétált a másikra, ám mindenhol megállították. Az idősebb nők érdeklődtek a csatáról amely lezajlott, s annak tényleges végeredményéről, amikre neki diplomatikusan kellet választ adnia. Nem elmondani túl sokat, de azért nem is titkolózni. Aztán ahogyan tovább indult, pár fiatal lány állította le és kérdezgették a pár napja látott idegen férfiakról. Zavartan elmosolyodott a beszédjükre.*
- Harmonia elment...olyan szerencsés!
Nem hiszem ,hogy okos döntés volt elmennünk...de nem bántam meg. Ám más okból, így remélem ti nem vagytok ilyen felelőtlenek.... Jut eszembe, Harmonia itthon van már..nem igaz?
- Neem..nem jött haza..... ezért küldték utána Diat.
*Bólogatott a másik fiatal lány amire, ő zavartan pillantott rájuk. Erről nem is tudott.*
De Dia nagyon fiatal!
- Igen...de mivel a kisasszonnyal egykorú lányoknak mind készülni kell a táncra ezért őt választották amolyan küldöncnek.
Mikor ment el? Merre ?
- Tegnap...nem igaz? Talán tegnap reggel..... hogy merre ? Mivel azt mondták a csatában látták utoljára, így oda.
A vérfarkasokhoz...... nem hiszem ,hogy gond lenne. Az alfájuk megbízható.
- Téényleg Séléstina, te láttad igaz?? Tényleg olyan erős ?
- Komoly?
- Helyes?
*Hirtelen zavartan pillantott a támadásokra s meghökkenve próbálta ezeket kivédeni. Ha hátrált egy lépést, a lányok még közelebb jöttek. Egészen az arcába, úgy tűnt nevelőjük nem volt rájuk nagy hatással.
Zöldes szemeivel valami menekülő utat keresett, mivel ha válaszolt volna is a kérdésekre, ezer másik jött volna. Menekülés...ismerős....vagy indok....bármi...
A keresés alatt kicsit motyogott.*
Láttam..... erős, elégé, de ez elvárható egy vérfarkastól...nem? Komoly? Azt hiszem igen a szívén viseli a falka sorsát.....tánc közben is láttam rajta....., de tud lazítani is....helyes ? Hát...mindenkinek más tetszik..nem igaz?
*Azzal rájuk pillantott ,s remélte mégis elengedik. De elhangzott egy kulcsszó. Tánc. Nem..nem fogják elengedni..látta a szemeikben. Ismét kérdésre nyitották a szájukat.*
- Táncoltál vele??
- Ez hihetetlen!!
- Jön a Malaia-ra?
Igen...és úgy tudom....
- Akkor mindenképp táncolnom kell majd vele!
- Nekem is!
*s egyszerre pillantottak vissza a lányra.*
- Nem baj ugye?
Ahm...miért lenne?

*mélységesen mély álmából egy éles füttyszó verte föl. Felkapta a fejét és egy pár pillanatig azt se tudta hol van. Selestina szobája igen.. Némi fény szűrődött be é Látta ahogy Gulába egy levelet ad át valami madárnak. Ásított és visszafeküdt.*

*Csak a cicafülei mozogtak ahogy hallotta a lány nehézkes járását. Aztán alvó Kukunak tettette magát és nem mozgatta még a füleit se. Gulába közelebb ért és leült mellé, majd fölvette és újra simogatta...*

* nocsak.... a lány itt akar maradni mellette míg alszik? Vagy azért ébresztette fel a füttyel és jött vissza simogatni mert mást is akar? Kétségek között őrlődött egy pár percig... aztán inkább elhesegette az egészet nehogy megfájduljon a feje. Ő ugyan nem fog piszmogni! Lesz ami lesz. Ha a lány akar mást is hát akkor megkapja. Ha meg nem, akkor meg nem. Ezt pedig hamar ki fogja deríteni. *

*Dagasztani kezdett a mancsaival és hangosan dorombolni, majd felkelt és tett egy cicakört a saját tengelye körül a lány ölében. A kör végén leült és felnézett Gulábára ... aztán a két mellső mancsát a lány mellkasára támasztotta mintha a nyakába akarna bújni. Közelebb nyújtotta a nyakát a nyakához és megcsiklandozta a bajszával s hangosan dorombolt neki. Mellső mancsaival pedig tovább dagasztott és várta a reakciót.*

* Csak nyugodtan simogatta a cicát. Aztán az váratlanul felkelt. Elengedte s nézte mit csinál. Amint úgymond "játszani" kezdett, egy pillanatra meglepődött ,majd megsimogatta a buksiját. Főleg mikor a két tappancs egy kecsesebb domborúbb részhez ért.*
Ha eredetileg macska lennél, azt mondanám csak játszol.....de mivel suttyomban tudom ,hogy ki is vagy valójában, megfordult a fejemben az a vicces gondolat, hogy azzal ellentétben amit gondoltam rólad, te egy sokkal sunyibb macska vagy.
*Dörgölte kicsit meg Kuku fejét, de nem fájóan. Aprót nevetett.*
Futsz a szoknyák után..igaz e? Vagy ezek után ők futnak utánad ? Sajnálom Kuku...de vallási 'vezető' vagyok....papnő, pap..ki hogy mondja....én már Gaia-nak ígértem magam, mivel mást nem tehettem. Habár nagyon nehéz ellenállni ennek a kis szőrös gombolyagnak itt.

*Nevetett egy kicsit viccelődve. Nem vette komolyan, hiszen "kis cica" volt. De végül egy apró,de gyengéd csókot nyomott annak buksijára.*
Azért köszönöm....vicces volt...te meg kedves vagy.

*A kérdések pedig csak záporoztak. Közre fogták és nem tudott menekülni. Igyekezett valahogyan válaszolgatni, de egyre jobban reménykedett benne ,hogy valaki "megmenti" ,valamilyen indokkal.*
~ Gaia...segíts..~

*Úgy tűnt mégsem akart mást is Gulába. De nem verte le magáról és nem is vette zokon. , még fejgyurmálást és puszit is kapott, DEJÓÓ .. de megértette és már nem próbálkozott be újra. Beletörődve ült vissza a lány ölébe és egy percre sem hagyta abba a dorombolást*


-Nem vagyok én ám olyan szoknyavadász! Ne higgyed asztat rólam királylány! Mee nem szoktam ám esztet csak úgy mindenkive csinánni. Szóval akkó csak annyiba maraggyunk végű... hogy csak szeretem a simogatást! Aszt meg mé ne szeretném ugyi? *mondta és valóban nagy élvezettel borult el Gulába ölében, felkínálva ezzel a hasát is és a lány ruhájának kicsit lelógó ujjával kezdett el játszogatni. *

*Egyre kevésbé volt álmos ahogy ezzel foglalatoskodott. Egészen bele tudott merülni ebbe a játékba.. aztán eszébe jutott a toboz az ágy alatt és leugrott érte. A macska bement az ágy alá Gulába lába mellett és egy toboz pattant ki onnan.. egy utánavetődő kukucicával. a toboznak esélye sem volt. a szürke macska elkapta és mint zsákmánnyal, felugrott vele vissza Gulába ölébe. *

-mihó hiááuu a ííehe? *kérdezte teleszájjal majd a toboz Gulába ölébe pottyant és kuku megismételte a kérdést* -mikó csinájjuk a díszeket?

*Lassacskán megérkezett. Még reptében változott át, így az utolsó csapásokat már hófehér szárnyaival tette meg. Mivel többször is járt itt, így célirányosan Selestina házához vette az irányt. Általában nem nézelődött, de ezúttal jól körbebámészkodott. Élvezte a szabadságot, főleg, hogy már többé-kevésbé biztonságos emberek közt lennie. Hamarosan megpillantott egy csapat lányt. Más esetben rájuk sem hederített volna, de megpillantotta Seles szőke fürtjeit. Elvigyorodott, látta, hogy a lány "bajban" van. Ráérősen odacaplatott, hangosan köszönt mögüle.*

- Szia! Azt mondtad, hogy bármikor meglátogathatlak. Hát, kaptam egy nap eltávot. Remélem nem zavarok. *nézett a többiekre. Kicsit tartott a reakcióktól, hisz ebben a faluban is bőven akadt plakát, ami őt ábrázolja a körözésével, pedig érvénytelen már. Mindenesetre magára öltötte a legmegnyerőbb, legvonzóbb mosolyát.* Chris Hailer, örvendek a szerencsének. *hajolt meg elegánsan. Hiába, színház az élet!*

*Hangot hallott a háta mögül. Egy pillanatra meglepődött, majd amint eljutott a tudatáig ,hogy kié, rájött, végre megmenekült! Hacsak nem lesz ez forró olaj a tűzre...de remélte nem. Az kiderült az őrzőknél ,hogy Chris múltja nem volt túl fényes....így utólagosan azt is megtudta ,hogy van a faluban róla pár plakát, bár abban biztos volt ,hogy ahogyan eddig ő sem foglalkozott azzal túl sokat, ezek a hebrencs lányok biztosan még csak meg sem nézték! Mosollyal fordult egy parányit felé, amennyit bírt.*

Örülök! Akkor úgy tűnik jól végzed ott a dolgod! Tetszik?
*Érdeklődött. Amint Chris lovagias modorát vette elő észrevette ,hogy a lányok eddig kérdő és irigykedő tekintete most változik. Fény csillant bennük. az egyik aprót pukedlizett, míg a másik halkan nevetett fel.*
- Ohh...örvendünk mi is!
- Bizony! A nevünk Mirelia, Irene ,ő meg Aeriel!
- Te is ismered a kisasszonyt? Ohhh... kisasszony olyan szerencsés, annyi idegennek ismerkedhetett meg!
- Akkor te is voltál a harcban ?? Bizonyára nagyon erős lehetsz!
- Még sosem láttam valakin így szárnyakat....nem fájnak ?
*Lepődött meg az utolsó lány ,s csak néztek.
Egy kicsit kezdte zavartan érezni magát a fiatalok miatt. A srácra pillantott.*
Nem kell ezt végig csinálnunk ha nem szeretnéd....
*Suttogta Chrisnek, igyekezett úgy, hogy a többi ne hallja, bár azok kíváncsian tolakodtak előre.*

- Igen, nem rossz. Már kezdek kevésbé közveszélyes lenni. *vigyorgott szórakozott ábrázattal, pedig szavai komolyak voltak. Vállat vont.* Azt hiszem, nekem való lesz majd a harcos élet.
*Nem lepődött meg a lányok reagálásán, bár tény, hogy azt hitte, összes sárma odalett, mióta "jó fiúvá" vált. Megkönnyebbüléssel nyugtázta, hogy nem így történt. A bemutatkozásnál újfent biccentett egyet, elővette az előbb jól bevált mosolyt. Élvezte a helyzetet.*
- Örülök, hogy találkozhattam a hölgyekkel. *úgy tűnt, őt nem zavarja a kérdésáradat, Selest viszont annál inkább, így inkább csak udvariasan válaszolgatott* Igen, ismerjük egymást, ugyan nem régóta, de mégis azt hiszem, a barátomnak nevezhetem. A harcban is részt vettem. *a fizikumára vonatkozó megjegyzést elintézte egy vállrándítással, nem szeretett előnyeivel dicsekedni, a jelen helyzetben meg amúgy sem lenne őszinte, hisz mint utóbb kiderült Geretnél, siralmasan gyenge. A szárnyai említésére széttárta, kicsit megmozgatta őket.*
- Nem, egyáltalán nem fájnak.
*Seles előzékeny ajánlatára bólintott, halkan válaszolt*
- Bár nem különösebben érzem magam zaklatva, nem miattuk jöttem ide. *elvigyorodott, régóta talán először igazán őszintén* Ha akarod, csinálhatunk egy stílusos távozást, és elrepülünk a naplementében. *nevetett fel nem törődve a többiekkel. Úgy örült, hogy itt lehetett! Sosem volt igazi családja, és számára a barátok egyet jelentettek a testvérekkel.*