Erdő Elf Központi falu - Gulába Saika sátra

Malaia. Este tartjuk ezt az ünnepséget s ilyenkor Gaia-nak adunk tiszteletet és hálát azért ,hogy olyan kedvesen bánt velünk az előző évben, illetve a végén kérjük ,hogy maradjon ilyen kedves a következő évben is. Nem is tudom mikor, összevonták ezt az ünnepet azzal is ,hogy a megérett fiatal lányokat úgymond megmutatják, jelezve ,hogy már érdeklődhetnek irántuk.
*Most már finomabban fogalmazott, mert végül is erről is volt szó. Közben leült az ágy szélére.*
Vannak hagyományos táncok, amelyekkel nyitjuk meg az ünnepséget, illetve zárjuk. Én nyitom, és mindenki zárja. Ez jelenleg a helyzet.
Elégé udvariasnak kell lenni, mivel elég ritka ,hogy külsősök bejönnek, és sok nemesebb család jön ilyenkor át, de szerintem ha szépen megkérlek, akkor tudsz majd nyugodtabb lenni.

*Elgondolkodott*
Szedres süti? Persze..ha gondolod, reggel szerzek be szedret a kamrából és csinálok neked sütit!

-Malajja... jó neve van. *mondta és a magyarázatát hallgatva már éppen kezdett érdeklődni amikor az udvariasságra került a sor.*
-nyaa.... akkó jobb ha nem megyek meet asztat én nem tudok. Az olyan urinépeknek való flincenflanc. Asszem hijába is monca nekem hogy kuku viselkeggyé én akkó se fogom tudni mi asz ami itten rendes ééééted? *próbálta megfogalmazni hogy miért nem megy ez neki*

-De a süti az gyöhet! KÖSZIIIII *tette hozzá majd elsétált az ágyon Selestina kispárnájig és rágömbölyödött. Jó illata volt a párnának ezért úgy volt vele nem megy le róla amíg nem mondják neki hogy siccc*

Hidd el, hogy én tudom ,hogy nem csinálnál galibát. Sajnos viszont ahogy te mondod, az úrinép itt lesz a környező falvakból, mivel ez számukra is egy nagyon fontos ünnep.
*Meghallgatta ,majd elgondolkodott s bólintott.*
Rendben, ha így gondolod. Ha mégis eljönnél, akkor jelezz. Ha állat alakban, akkor is.

Nincs mit. Legalább tudok valamivel kedveskedni neked. Amúgy mi is szeretjük a szedres sütit, és hamar is kész van.
*Nézte mosollyal ,majd még vissza lépett s újra rápillantott a papírokra.*
Az időpont megvan, a meghívókat hamarosan kiküldik...azzal sincs gond. Nekem csak a fiatalokat kell majd ráncba szednem a táncot illetően...illetve a környezet. De azt ha lebeszélem holnap a segítőkkel a dolgokat, akkor ez is megvan. 7 nap...... 7 nap és itt van az ünnepség .
Szóval aznap tudunk csak díszíteni.

*Vissza pillantott rá, majd oda lépett végül. Kibontotta a haját s leült az ágy szélére. Finoman simogatta meg a bundácskáját.*
Itt szeretnél majd aludni?

*annak ellenére hogy az örzőknél alaposan kialudta magát most megint jót tudott volna aludni. Az út, az erdő illata.. a kispárna illata és puhasága mind mind arra csábították hogy húnyjon egy kicsit. Míg a lány a papírokat nézte kicsit el is szendergett összegömbölyödve. A simításra eszmélt és egy pillanatra azt se tudta hol van. Ásított egy nagyott és a lányra nézett.*
- Majd segíjjek díszíteni? *ajánlotta fel a segítségét, aztán nyújtózott egy nagyot és újfent körbenézett, nagyon tetszett neki a faház.. barátságos hely... ablakok ... itt biztos jó világos lesz nappal. Mondjuk jelen esetben ez kevéssé volt érdekes mert még odébb van a reggel*
-Áhh! Nem akarok zavaaani! De ha asztat akarod hogy aluggyak veled akkó én benne vagyok! Mán nem vok se tetves se bóhás szóval nincs mitő féned királylány!

Ha szeretnél akkor csak örülök neki. Mindig jól jön egy kis segítség!
*Mosolyodott el ,majd követte a tekintetét, s észrevette ,hogy kis ideig nézte az ablakokat.*
Ahh..ha a fény miatt aggódsz...majd lehúzom nappalra a redőnyt neked..jó? A belső részen vagy egy könnyedebb fából készült redőny, ami nem engedi át a napot, de ha az sem elég, akkor majd a külső részt is becsukom. Az teljesen elsötétít.

*Már mondta volna mosollyal ,hogy ha kíván aludjon csak itt, amikor eszébe jutott, hogy nem egy igazi állattal beszél, hanem egy alakváltóval. Mivel Kuku egy alakváltó.....vagyis férfi....egy gyerek viselkedéssel...de férfi.... zavartan pillantott el egy pillanatra halvány pírral. Ezt valószínűleg Gildas sem tolerálná...pedig semmi nem lenne...
Majd végül vissza fordult, de fehéres arcán még mindig ott ült egy halovány rózsaszín rész. Úgy mutatott rá.*
De csak akkor aludhatsz velem egy ágyban ,ha így maradsz...cica alakban!
Különben megágyazok külön....

-Én szívesen segitek *lelkesült fel* -Nagyon frankó díszeket tok csináni meg tudok díszíteni is, mert Terro megtanitott rá Ő mindíg feldíszítette a csatónát ahun éppen vótunk *mosolygott a kellemes emlékre és nem is tudta miért jutott ez eszébe most. Talán az öreg varázsló tehet róla*

-Hááá ha tucc tejjes sötétet csináni nappalra az tök jólenne akkó ellennék idebenn nappal is nálad még ha nem is aludnék nem csináok kupit oké?

-Akkó tudok macska is maranni.. Dorombóhatok is ugye? NEm zavar? *kérdezte, bár a lány eszmefuttatását csak sejtette hogy mi lehet az oka*

-Nyugi királylány! Maradok macska mer így legalább nem fogok leesni! Ha nómális alakban vagyok akkó mindíg leesem. *nyújtózott egyet és leszökkent az ágyról hogy megvárja míg Selestina kényelmesen elhelyezkedik. Majd visszamegy ha a lány már lefeküdt. Felszökkent az asztalra és megszagolta a papírokat.. még azoknak is jó szaga volt bár olvasni ezeket sem tudta. Hozzádörgölődött az egyik kiálló papírsarokhoz és dorombolt. Aztán az ablakba szökkent és ott helyezkedett el. Nézte az éjszakai erdőt és szimatolgatta a levegőt*

Terro ? Vele éltél ezelőtt ?
*Hallgatta s rábólintott*
Akkor jó, akkor Kuku, ezennel a díszítőim között fogadlak bármikor ha akarod, vagy kedved van hozzá!

Tudok, úgy hogy nem lesz gond. Nem kötelező bent maradnod, de mint látod, itt a mi falunkban nincs túl sok sötét helység, ezért talán azért ajánlatosabb neked. Csinálok majd sütit is, meg enni szóval azzal sem lehet gondod, de ha bármi kell ,majd szólj.

Nem! Egyáltalán nem zavar! Régebben sokszor aludtam kisebb állatokkal. Volt egy kiskutyám aki nagyon ragaszkodó volt! Állandóan mellém feküdt ha ledőltem. Szemtelen volt, de aranyos. Átkarolhattam s volt ,hogy úgy aludtunk amikor kisebb voltam. Anyuék nem mindig értették de engem sosem zavart. Én örültem neki.
*Nevetett kicsit az emlékekre.*
Igaz..amikor az arcomba szuszogott az kicsit furcsa volt, de azt is megszoktam egy idő után!

*Nézte még egy kicsit, ahogyan feltérképezi a szobát. Ezt a kis időt kihasználva, kiment a szobából a fürdőbe. Becsukta az ajtót, majd átöltözött, egy fehér hálóinget vett fel. Hasonló volt ,mint az előző ruha, csak ez alváshoz készült. nem volt rajta semmiféle masni. Csak az alján egy parányi csipkeszegély. A ruha a combja s a térdének a közepéig ért, erősebb mégis kényelmes anyaga volt, így fehér színe ellenére, semmit nem lehetett látni. Megpiszkálta a haját mialatt vissza fele sétált a szobába. Ekkor a macskusz már az ablakban volt. Odalépett mellé s nekidőlt kicsit. Kifele nézett.*
Láttál valamit?

-Igen Terro neve~t engem vagy tizenvalamennyi koromig, de asztán e~tünt. Nem tanátam sehun pedig átkutattam éte az egész szigetet. *mesélte és Selestinának nem volt fájdalmas beszélnie erről, nem értette hogy miért. De nem is filozofált rajta.*
-Mán vagy százhusz éve vót! NAgyon régen! De a díszítést nem felejtettem el *mosolyogta és Selestina történetére kíváncsian nézett rá.*

-Akaod hogy kiskutya legyek? Frankón meg tom csináni! Csak akkor nem dorombolás lesz hanem szimat ...
-monygyuk én macska jobb szeretek lenni me~t így ide lehet űni az ablakba *mondta és nekifogott macskamozsdani míg Selestina a fűrdőbe ment. Amikor visszajött felé fülelt és odanézett, aztán vissza ki az ablakon. Mozgatgatta cicafüleit*

-csiiiiini! *kommentálta kicsit nyújtott macskahangon a hálóruhát és megint kifele figyelt amikor a lány odajött mellé*

-Nem! semmit se ami fúcsa vóna. Csak tűnőttem dógokon. *mondta és kis ideig komoly csendben volt* - Az öreg varázsló aszonta megpróbálja megtanáni Terro-t Szerintem ő mán nincsen. Akkó mér próbálja meg? Lehet hogy mégis van ahun nem kerestem? *kérdezi őszintén* - azon gondókodom hogy az hun lehet.... de szeintem nincsen olyan hely. Mindenhun vótam a szigeten de télleg!

Merg osztán szeintem nem is kéne ezzel fogla~koznia me~t eléggé vén mán szegény osztán ki tuggya...*mondta tűnődve és hirtelen megvilágosodott benne valami. Rémülten nézett a lányra* -Vagy odaát a hóttakvilágán akarja megkeresni? Ugyi nem????

Százhúsz éve ? Még nem is éltem akkor....
Értem...de azért látom mély nyomott hagyott benned. Biztosan nagyon sok szép emléked maradt meg róla!
*Pillantott rá kedvesen.*

Ohh nem kell! A cicákat is nagyon szeretem, és már megszoktam ,hogy te az vagy! Kuku cica nagyon aranyos!

*Elmosolyodva simogatta meg a kis szőrös fejét a dicséretre ,majd ő is kifele nézett. Hallgatta Kukut amint beszélt. Bólintott rá. Élvezte a kis szellőt. Érezni lehetett ,hogy a vihar hamarosan ide is elér.*
Nem tudhatod.... például. Khaled is a hegyekben élt... ki tudott róla? Senki...meg is lepődtünk. Még is ott él. Lehet Terro is talált egy helyet, ahol elbújhatott kicsit. Lehet oka volt rá, talán nem szerette volna ,hogy belekeveredj.
*Mondta csendesen ,majd rápillantott lepetten.*

Ohh igen. Geron úr nagyon idős, és már hamar elfárad, ahogyan láttam. De nagyon kedves ember. Biztosan ezért is kíván segíteni. Mivel látja,hogy neked is milyen fontos volt.
*meglepődött ,majd felnevetett s ismét megcirógatta a macska füle tövét.*
Ne félj emiatt. Geron úr erős, de azért nem mindenható! Erre még ő sem képes! Amúgy is..ha Terro mégsem él, akkor visszatért már Gaia-hoz...és lehet azóta... Gaia áldásával már ujjá született. Tudod ez egy körforgás. Lehet ,hogy most is ott van melletted...vagy pedig..lesz.

-hááát.. én se tom kiszámóni! Lehet nem is annyi csak annak tűnik. Asse tom hány éves vok! De télleg! És igen! Vannak sok jó emlékek. Hijányzik néha!
*mondta de aztán Selestina okfejtését hallgatta és megkapta a buksi simit is amire rögtön dorombolni kezdett*

-Nemtom... nem hagyott vóna csak úgy ott, meg nem is üzent. Szóva szeintem ő mán nincsen. És nem akarom aszinni hogy előkerű amikó nem fog! Ha meg ujjászületett akkó ki lehet? *kérdezte csak úgy tűnődve de aztán abbahagyta a gondolkodást és egy nagyot nyújtózott, majd odadörgölődött a lányhoz és dorombolt neki. Nem akarta hogy miatta legyen fáradt reggel, így inkább dorombolással akarta rávenni hogy ideje ágyba bújni és aludnia*

-nyaaaa... nem aszó királylány? Kukucica maradok! *mondta dorombolva*

Elhiszem! Elhiszem.....

Sajnos ezt én sem tudhatom. Gaia gondolom okkal nem mondja meg ezeket. Igazából kavarodás is lenne, ha mindig emlékeznénk a körforgásra..nem gondolod ? Mert ha túlságosan belemegyünk, akkor máris azt vesszük észre ,hogy azon töprengünk..vajon mi kik voltunk ?! Szóval... talán jobb ebbe nem belemenni túl mélyen. Ha kiderül..kiderül. Ha nem akkor nem.
*Mosolygott rá ,majd halkan felnevetett a doromboláson és dörgölőzésen. Kezdte lassan megérteni mit is akar, s amint kimondta már biztos is volt benne.*

Jó..jó.... Igazad van..megyek és lefekszem!
*Ásított egy kicsit, s ezalatt kezét a szája elé emelte. Úgy sétált el az ágyig ,majd bebújt oda s magára húzta a puha takarót. Az ablak felé fordult s nézte a cicát. Megint ásított egy kicsit, s megtörölgette a szemeit.*
Jóéjt Kuku.... örülök ,hogy itt vagy.
*Motyogta már csendesebben.*

*Nézte ahogy a lány ágyba bújik és kényelmesen elhelyezkedik.*

Jóéjt Királylány! Aluggyá jól és ámoggyá szépeket! Én is örűlök hogy itten lehetek. *válaszolta kedves cicahangon és még egy kicsit üldögélt az ablakban az éjszakát figyelve, majd nem sokkal később leszökkent onnan és felugrott Selestina mellé az ágyra. Összegömbölyödött a lábánál lévő széles területen a paplanon és ő is dorombolós álomba merült*

Jóéjt....
*Motyogta ,majd el aludt lassan. Nem érezte meg ,amikor a macska odafeküdt a lábához. Egész éjszaka mélyen aludt.
A gondolatai lassan lecsillapodtak. Az aggodalom meg alább merült. Az elméje szinte kikapcsolt. halkan szuszogott.*

*Még jóval hajnal előtt felébredt mert nappal kialudta magát.. és egyébként sem szokott éjjel aludni... Egy darabig feküdt csak és hallgatta a lány szuszogását. Nem sokkal később nem bírt már egy helyben maradni.
Leszökkent az ágyról és megélezte a karmait a kereten majd felszökkent a székre, onnan az asztalra és játszani kezdett egy szép szabályos alakú fenyőtobozzal. *

*Gyengéden pofozgatta és minden durulásnál figyelt nem e ébreszti fel véletlen Selestinát
A toboz ide oda gurult az asztalon kicsit felborogatva ezt azt. Kuku belemerült a macskafociba.*

*Egy nagyobb pofozásnál a toboz lerepült az asztalról. Kuku utánavetődött és a padlószinten folytatta a játékot. A Toboz nem akart játszani, hanem aljas módon begurult az éjjeliszekrény alá. Nem kis kaparászás kotozás motoszás kopogás fetrengés után Kukunak sikerült kihalásznia onnan a tobozt és felrepitette azt a levegőbe.. *

*a toboz nagyot koppanva és pattanva esett le a padlóra újra de kukucicának sikerült rávetnie magát. Majd a magasba szökkent eltrappolt visszatrappolt átugrotta majd lesből becserkészte a tobozt és folytatta a játékot. Ahogy egyre jobban belemelegedett úgy feledkezett meg arról hogy csendben legyen.*

*Nyugodtan aludt. Már hozzá szokott az éjszakai zajokhoz, így nem kelt fel semmire. Aztán valami apró koppanások ütötték meg a füleit. Egy ideig beleszövődtek az álmaiba, vicces módon ,majd elméje kezdte egyre jobban feldolgozni és a fülei apránként megmozdultak.
Nem sokkal később , parányit kinyitotta zöld szemeit. Homályos látását ,csak pár perc után tudta normalizálni, fáradtan törölgette meg. Csendesen ült fel ,s elmosolyodott a látványon. Ekkor már elég hangosan játszott a cica a tobozzal. Láthatta, hogy pár dolog felborult, de nem volt olyan törékeny amit túlságosan féltett volt. Legalábbis nem elől.
Hagyta játszani, látta ,hogy még nem vette észre. Az ágy szélére mászott s amint Kuku cica ott tért ki a galád toboz útjából, hirtelen felkapta ,majd szélesebb mosollyal csikizte meg annak pocakját.*

Látom nem tudsz aludni~
Mennyi az idő?
*Engedte el ,majd vissza adta a tobozt neki.*

*A gonosz toboz éppen az ágy alá akart menekülni és onnan visszatámadni amikor kuku váratlan segítségre talált két óriási fehér Selestinakéz személyében. Kuku már csak a toboz "fülét" sikerült érintse mert a kezek elkapták és felemelték majd CSIKIIIIIIIIII ......*

-NYÁÁÁÁÁ hhihihihihi

*a kukucica rugkapált és ficergett mert csikis volt de nem eresztette ki a karmait, nem tudott volna ártani Selestinának. Amikor a csikihadjárat a végére ért a "gonosz" toboz is előkerült. A mellső mancsai közévette és ráfeküdt, majd felnézett a lányra*

-Bocsesz hogy feekőtöttelek királylány! De olyan jót jáccottam! *^___^*

-Nemtom mennyi az idő. De azé egisszen sokat durmótá! *Az ablakra nézett ahol még épp csak halványodni kezdett az égbolt, még nagyjából egy óra lehetett hajnalig*

*Parányit felnevetett a Kuku cica nevetésén és mocorgásán. Végül csak kedvesen nézte amint elengedte. Hagyta hadd játsszon, csak néha cirógatta meg.*
Semmi baj nincs vele. Kialudtam magam...és amúgy sem várhatom el ,hogy tétlenül légy éjszaka.
Igen? Lehet szokik vissza a szervezetem a számomra normális körforgásra.
*Nézte kedvesen ,majd felhúzta a lábait az ágyra s maga alá tette őket.*

*Kinézett az ablakon, elgondolkodott egy kicsit.*
Jobb ha most behúzom a redőnyöket.
*Azzal felállt s az ablakhoz lépett. Elkezdte a hadművelet.*
Egy kis fényt majd csinálok...de mágiával, így nem árthat majd neked.

*kuku fogta a tobozt és Selestina még meleg helyére ment vele ott letette és köré gömbölyödött, majd ásított egyet*

-Köcce Ceres! Tök jófej királylány vagyol! *köszönte meg a figyelmességet, majd a mágikus fény hallatán hegyezte a fülét.*

-Jah az nem árt.. csak hát.. az is világos .. de úgyis csukva lesz a szemem meet aaszok! Alhatok az ágyadban? Olyan jó meleg.. *mondta és már be is bújt a puha paplan alá*

-Itten tök jó sötét van!!!! *hallatszott ki a mocorgó paplan alól.

Ugyan, barátok vagyunk, a vendégem vagy. Milyen lennék veled, ha nem ilyen?
*Kérdezte érdeklődve pillantva rá ,majd bólintott. Közben végzet s elintézte ,hogy sötétség honoljon teljesen a szobára. Ezután maga elé tette egyik kezét s egy parányi fény gömböt hozott létre a mágiával. Nem volt erős fénye, de annyira jó volt ,hogy lásson. Az ágyra pillantott a már paplan alá bújt macskára.*

Az az..nagyon sötét. Pont kellemes neked!
*Mosollyal nézte a macskát ,majd elpillantott ,mintha ártatlan lenne, de megbökte kicsit a paplanon át a vélhető cica fejet. Azzal az asztalához lépett.*
Pihenj csak, mire felkelsz kész lesz a süti is.
*Azzal kivette a fontosabb iratokat, azokkal a kezében lépett a szekrényhez, ahonnan kivett egy hagyományosabb öltözetet s úgy ment ki a szobából. A kis fény gömb közben végig követte.*

*Becsukta az ajtót. Kint hirtelen csapta meg a fény, így a gömböt szét oszlatta. Úgy lépdelt tovább. Letette a papírokat az asztalra s elment a fürdőbe elkészülni. Megfürdött, felöltözött, fogat mosott, megfésülte a haját. Napi rutint tartott. Úgy lépett ismételten ki s elkezdte átnézni ,mi is van otthon.*

*a paplannal játszott a paplan alatt emiatt mocorgott annyit aztán a paplanon keresztül megérintette valaki a fejét. Rögtön el akarta kapni játékból. még nagyon benne volt a bugi az izmaiban. Amikor viszont észrevette hogy nem jönn több nyulkapiszka kinyúlt a paplan alól és behúzta a tobozt. azzal kezdett ide oda ugráló játékba a paplan alatt aminek az lett a következménye hogy szépen bele is csomagolódott.
A paplangolyó benne a macskával a padlóra pottyant és kuku cicahangja hallatszott ki belőle*

-NYAAA... még így is leesem!!! Kicsi ágyak! De mének ilyen kicsik!!! *nyaffogta és próbált kikecmeregni a rátekeredett takaróból, és némi ficergés után sikerült is kidugnia a fajét, de látta már nincs senki a hálószobában.*

-Miau.... *ficeregve, némi küzdelem árán kimászott a paplanból és felvette normál emberi alakját és nyújtózott egyet. aztán fogta a tobozt és a paplant, majd befeküdt rendesen az ágyba és betakarózott Selestina paplanjával. A tobozt még mindíg a baljában tartva hasonfekve szinte nyomban el is aludt ahogy odakinn elérkezett a hajnal*

*Mire végzet a felméréssel ,már világos lett. Magához vette a papírokat s úgy lépett ki a lakásból. A faléceken ment át a nem messze lévő, szinte következő ágon elhelyezkedő kunyhóhoz, amiben a családja élt. Bekopogott ,majd benyitott egy mosollyal.*
Jó reggelt mindenkinek!
*Kicsit beljebb ment ,mikor észrevette ,hogy az apja és anyja reggeliznek. Odalépett ,majd köszöntötte őket ,mire a válasz egy apró puszi volt a homlokra. Ezután illedelmesen leült s az ételre nézett. Gyümölcstál volt egy kis áztatott rizzsel. Letette apja elé a papirokat ,majd elkezdett lassan enni. Anyja nagyobb sóhajokkal ecsetelte neki, mennyire megijedt amikor kiderült, hogy Séléstina is elment a harcba. Aztán arról is ,hogy kiderült Harmónia sem volt a helyén.*

Tudom anyám...leginkább miatta mentem. De nem bántam meg....hogy őszinte legyek. Természetesen, sajnálom azokat, akik akkor ott életüket vesztették. Remélem Gaia már magához fogadta őket.
- Ez egy harcos útja. Minden harcosnak meg kell védenie valamit. Az ő dolguk a népük védelme volt. Néhányuk talán még büszkén is halt meg ebben az eszmében.
- Nem tudom Kalí...ez akkor is ijesztő így. Ezután áldom még Gaia nevét, hogy számunkra csak két csodálatos leányt adott. Bár tudom te szerettél volna fiút, főleg amiatt ,hogy valaki majd átvegye a helyed....de gondold el...mennyiszer kellene félnünk!
*A férfi csak kicsit felemelte a kezét ,de kedvesen mosolygott kedvesére, aki ezt viszonozta. A csendes szerelem még mindig nagyon erős volt köztük. Ezután a férfi köhintett.*
- És merre voltál ?
Az utóbbi napokban barátok segítettek nekem abban ,hogy legyen fedél a fejem felett. Nem engedtek ,hogy túl nagy utazást tegyek meg, fáradtan, vagy éppen veszélyes környezetben. Így egy estét a föld alatti városban töltöttem, míg a következőnél tiszteletem volt megjelenni a vérfarkasok falvában az új alfa miatt. Az ezelőtti napot meg az őrzőknél töltöttem, hiszen gyűlés volt, hogy hivatalosan is tagok lehessünk. Most itt vagyok.... szeretnék segíteni az ünnepségben.
*A szülők összenéztek ahogyan a sok hely említése került szóba. Végül az anya zavartan jelzett férjének. Ekkor Kalí megemelte a kezét, s a lányára pillantott.*
- Úgy véltem, jobb ha most az egyszer a tanácsnak megnyitjuk az ünnepséget. Így szóltam nekik mikor itt voltak. Az előkészületek jól haladnak tudomásom szerint, így ha a régebbi dolgokat is újra átveszed, nem sokkal lesz több a munkád.
Ez nem gond..mondtam ,hogy megcsinálom....
- Ám nem csak erről van szó. Az ,hogy a földalatti városban voltál.. Yeraltiban..igen csak aggasztó!
Na de anyám....én még mindig úgy vélem ,hogy az ellenségeskedés elkerülhető! Ismerek olyan sötét elfet, akivel nagyon jó barátságot kötöttem....még jósolt is nekem.
*Nevetett picit fel ,mire az anyja a szája elé kapta a kezét s letette az ételt. Majd elnézést kért s elment, elvíve az üres tányérokat. Csak értetlenül pillantott anyja után ,majd kicsit szomorúan. Ekkor Kalí komolyabban nézte a lányt.*

- Leiran azt mondta jól végzed a dolgod. De az egész úgy hangzik ,mintha csak szórakoznál!
Őszintén kijelenthetem apám ,hogy ez nem így van!
- Talán a Malaia-nak most több értelme is lesz ,mint egyszerű hála adás.
*Zaklatottan pillantott rá ,majd meghajolt.*
Értem apám.
*Ezután felállt s elindult kifele.*
Van nálam egy macska, kérlek hagyjátok aludni. Jó barátom, és nagyon elfáradt a hazaútban.

*Azzal kilépet egy sóhajjal ,majd úgy indult le a fáról. Amint leért, elment ,hogy utána nézzen pár össze tevőnek ami nem volt meg neki, és ,hogy beszéljen előre is a segítőkkel az ünnepség miatt.*

*megfeledkezve arról hogy cicaalakban kellene lennie nagyon kényelmesen és mélyen aludt Selestina ágyában. Mire felkelt a nap, már elkezdte szokásos mocorogva alvását és hamarosan a hátára fordult. A tobozt persze továbbra is szorongatta*

*Egy órácskán belül többször is pozíciót váltott. Hol keresztbe terült el, volt hol hosszában, hol hason, hol háton.. utoljára fejjel lefelé aludt lábai a párna helyén a párna a feje alatt a padlón. Majd nagy puffanással leesett az ágyról teljesen.*

*PAFF*


-NYAAA! *méltatlankodott álmos hangon aztán megelégelve az ágy dolgot lehúzta a takarót és párnástul takaróstul és tobozostul beköltözött az ágy alá. Ott hamar újra álomba szenderült.*

*Nem igazán értette ,hogy a szülei miért viselkednek néha így. A közelükben és szavaik által mindig úgy érezte ,hogy egy gyermek még csak. Ez természetes is volt, hiszen a szülei....de eközben ő mégiscsak felnőtt ! Valamennyire. Ezek a gondolatok foglalták el az elméjét ,mialatt lebeszélte a segítőkkel a dolgokat. A díszítéshez szánt növények beszerzését majd, a bútorok el hozatalát. Aztán átment azokhoz akik az ételért voltak felelősök. Ők velük is beszélt így előre, nehogy akkor legyen gond. Nem tudja mennyi idő telt el, de hosszan pillantott a napra. Most élvezte annak sugarait, ahogyan a bőréhez értek. Az íj órák az előkészületek miatt szüneteltek, főleg mivel ő neki is máshol kellet részt vennie.*

- Kisasszony...nem marad le az óráról?
*Oda kapta a fejét. Egy idősebb, teltebb elf nő pillantott rá érdeklődve, aki éppen a portékáját árusította. Hirtelen kerekedtek el a szemei, majd elkezdett rohanni. Igen, kiment a fejéből! Hiszen a táncra neki is készülnie kell!
Hamarosan elért egy nagyobb kunyhóhoz, mely egyike volt azoknak amelyek a földön helyezkedtek el. Nem volt sok, azon kívül amiben múltkor Gildas és a többiek is voltak, talán csak ez volt úgy igazán ,meg pár kicsi még. Amint beért észrevette az idős ,kontyos, nagyon vékony elf nő rosszalló tekintettét. Nem mutatott túl jó példát az itt lévő lányoknak ,pont azzal ,hogy ő késett. Meghajolt mélyen.*
Elnézését, kell kérnem!
- Csatlakozzon!
*Azzal így is tett. Mivel ő nyitotta neki külön részt is tudnia kellet, így amint a többiek kis pihenőt kaptak, a tanárnő büntetésképp őt hajtotta meg.*

------------------------
*A nő felpakolva a tiszta ruhás kosárral lépett be a lakásba. Tudta ,hogy lánya nem lesz itthon, így legalább alkalma volt rá ,hogy ő maga pakolja el a ruhákat. Tudta ,hogy a lány megtette volna, sőt többet is megtenne, de azért még szeretett figyelmes lenni a gyerekeivel. Főleg most! Hiszen Séléstina olyan butaságokat beszélt, ami aggodalomra adott okot. És nem tudta miért! Tény és való volt, s ezt már Kalí is neje szemére vetette ,hogy sokkal jobban aggódik kisebb lánya miatt. Ez leginkább annak volt betudható, hogy egyszer már el kellet viselnie azt az anyai fájdalmat, melyben elvesztette egy gyermekét, aki, nem sokkal később csoda folytán mégis felsírt. De talán pont ezért volt az ,hogy nem engedett meg annyi mindent neki. Nem szerette ,hogy harcot tanult, ezért csak a távolságiba egyezett annak idején bele. Természetesen annak sem örült amikor a férje kijelentette ,hogy a tanácstagok közé emeli a lányt. A nővére komolyabb volt a világgal szemben! Ha a baleset nem történt volna..... talán most ő lehetne inkább a tanácsos, amellett ,hogy Dráka felesége is lenne. De sajnos ez nem jött össze. Szegény gyermeknek meg kellet elégednie a kevesebbel amit Gaia nyújthatott neki.
Séléstina okozta...de akkor sem tudott miatta haragudni. Nem önszántából tette....ezért nem büntette meg jobban Kalí sem akkor őt.*

*Ahogyan elpakolta a tiszta ruhákat ,majd körbe nézett hirtelen egy puffanást hallott a szobából. Eszébe jutott ,hogy a lánya kért, hagyják a macskát aludni.....de egy macska hacsak nem 50 kg-os akkor nem add ki ekkora hangot. Összehúzta a szemöldökét s úgy lépett be az elsötétített szobába. Amint feloltotta a villanyt egy apró takaróvéget látott eltűnni az ágy alatt.*
~Rejteget valakit....~
*Hirtelen lépett oda ,majd lesett be az ágy alá, elkerekedett szemekkel lendült vissza álltába sikoltva egyet.*

*a tudata határáról félálomból úgy hallotta valaki bejön a szobába. Nem foglalkozott vele hiszen olyan kényelmes volt itt végre.. se túl puha nem volt, sem túl keskeny.. a padlóról nem lehet leesni. Bizonyára Selestina az... gondolta még aztán békés álomba szenderült.*

*Sikoltásra riadt és amikor meglátta az ágy alá néző sikoltó arcot ő is felkiáltott ijedtében*

-WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ *KOPP* *beverte a fejét az ágy aljába ahogy megijedt és az ütéstől összecsukódott az állkapcsa és visszalapult a padlóra. Elengedte a tobozt és a rohamosan növekvő puklit kezdte dörgölni a feje búbján*

-Áucs! Esz fájt! Mé kijabász annyit most nézzed meg micsinátam mijattad. *dörgölte szaporán hogy ne fájjon*