A Sárkányok városa- Gressil Rezidencia

*Az előtte ülő férfi semmit nem változott az utóbbi évszázadokban. Az ismételten felségek alatt meg-meg rándult a szeme. Sosem szerette, ha ennyire felkiáltják valaminek, és ettől a férfitól mindig ezt kapta. Szinte öklét támasztotta az asztal lapján, míg egy széles vigyort engedett meg, s kicsit megropogtatta a nyakát.*
Akkor haladjunk....
Szóval, ősszesűrítem a dolgokat. A farkasoknál vezér csere lesz..ebből kifolyólag csatára számíthatunk ,mivel az egyik igencsak megdézsmálta az erdőlakókat.
Ha minden igaz...*itt meglobogtatta a levelet amit fia küldött.* Akkor ma este harc lesz, és oda, mindenképpen kell egy olyan képzett fehér mágus....mint te , Norgard.

*Sóhajtott ahogyan hátradölt.*
De ha mégegyszer felségeddel állsz elő..esküszöm nem állok jót magamért!

/Mennem kell >< + A netem folyamatosan dobál.. bocsi >< holnap írok majd vissza! Vagyis ma..késöbb :3 Jóéjt!/

*Tudta jól, hogy az uralkodó nem szereti a felség megszólítást de a tiszteletet meg kell adni mindenképpen. Viszont Gressil mimikája és gesztusai jelezték neki hogy az uralkodó nagyon nincs ma jó kedvében. Amikor szavakkal is felhívta a figyelmet a problémájára, Arou azonnal reagált. Egyszerűen lecserélte a szót egy másikra mintha mi sem történt volna*

-Értem a feladatot Uralkodóm! Megtisztelő hogy rám esett a választás! Mikor indulhatok és hol csatlakozhatok az erőinkhez hogy teljesítsem a feladatomat?

*Rendíthetetlen nyugalommal hallgatta végig a parancsot. Figyelme vagy tekintete egyetlen pillanatra sem kalandozott el. Mikor az uralkodó végzett mélyen meghajolt tisztelete jeléül, ahogy azt az etikett előírta*
-Nincs kérdésem Uralkodóm! Ha nincs egyéb kívánságod, akkor távozom hogy teljesítsem a feladatomat. *mondta és illedelmesen várta hogy elbocsássák.*

*Magában kicsit furcsállotta hogy az uralkodó ilyen nyugodtan viselkedik. Korábban jobban idegesítette az ő jelenléte és válogatott sértésekkel célozza meg, most viszont láthatóan rossz napja van, mégsem mondott semmi élceset.
Vagy nagyon komoly az ügy, vagy van még valami amit jobbnak látott elhallgatni a fehár mágusa előtt. Bármi legyen is az, ezt majd megtudja időben ha az uralkodó is úgy kívánja. Arou nem foglalkozott ezzel többet még gondolatbaan sem, hiszen még gondolatban sem illik többet kíváncsiskodni mint amennyit az uralkodó megenged.*

*Az intésre ismét meghajolt és sarkon fordult. Nyugodt és határozott lépésekkel elindult kifelé. Már épp az ajtóban járt mikor elhangzott a sértés.
Egy pillanatra megállt, de nem azért mert bosszantotta a dolog hiszen már megszokta, hanem azért, hogy jelezze az uralkodónak, hogy hallotta amit mondott a hátának.
Ezt a mozdulatot persze lehetett úgy is érteni, mintha bosszantotta volna a sértés, de vélhetően az uralkodó nem ennyire naív és pontosan tudja hogy a tettetett megdöbbenés csak színjáték ami neki szól és az iránta érzett tiszteletből fakad, hogy látszólag is elégtételt adjon.*


*Odakinn korábbi szorongását kíváncsiság váltotta fel, ám továbbra is ugyanazokkal a kimért léptekkel ment végig az épületen arra, amerről korábban jött.
Kisétált a peremre és átváltozott hatalmas hófehér sárkánnyá. Párszor meglegyintette szárnyait, kicsit koncentrált és testét megnyutató fénylő aura vette körül, amely mintha csa belőle áradt volna. Ez a mágia még éteribbé tette a megjelenését ahogy könnyed mozdulattal elrugaszkodott a mélység fölé. A felszálló légárammal és kecses szárnycsapásaival hamarosan elérte a szokott repülési magasságát és elkanyarodott az Örzők városa felé.*

örzők városa >>

*Amint megérkezett átalakult s felsóhajtott. Legszívesebben most egy forró fürdőt vett volna. Rögtön elébe séltált Kurucz, rápillantott.*
Úrfi, hát hazajött végre! Mi történt?
A csata lezajlott, nélkülem. Csinálj nekem egy forró vízet....jó? Addig iszom valamit.
Igenis úrfi!
*Lepödött meg a félvér ,hiszen eddig ilyesmiket nem enegdett meg neki a sárkány. Ezután hirtelen rohant el ,hogy megtegye amire kérték. Rakott bele minden jót. Ásványi sókat és még sok minden mást. Kikészítette a törölközöket is.*

*Míg kész nem lett addig olvasgatott. Az apja tudta ,hogy nincs itthon, így nem is próbálkozott azzal ,hogy megkeresse. Fáradtan olvasgatta a jelentéseket amiket újra kapott. Míg nem volt itthon....jött egy pár, de semmi komoly. Nézte egy ideig ,majd amint szólt Kurucz, felpillantott.*
Rendben, megyek.
*Azzal elment a fürdőbe. S élvezettel ült bele a forró kádba. Hatalmas volt, s teljesen bele tudott feküdni.*

*Talán egy órát ázott a kádban, el is aludt benne, csak arra kelt fel,hogy a víze kihűlt. Sóhajtva mászott ki belőle. Megtörölközött, a derekára kötötte azt s beletúrt vörös hajába. Így lépett ki. Nem volt szívbajos vaggy szégyenlős, ezzel sosem volt gondja, de igazából, most nem is volt más itt Kuruczon kivül. Így ment el a szobájáig ,s ott kinyitotta az ablakot. Kinézett, vett egy mély levegőt, úgy ment szekrényhez.*

*Sayla unalmában határozott úgy eljön főnökéhez, amúgy is kilátásba volt egy tivornya féleség. Leszállt a nappali teraszán és belépve nézett szét. Nem látott senkit így egyenest a hálók felé vette az irányt. Úgy gondolta Eras alszik. Na hát ha így van akkor majd jól kiugrasztja az ágyból, persze csak játékból. Lassan leért Eras szobájának ajtajáig, majd hirtelen lökte be az ajtót, úgy hogy az a falnak csapódott.*

-JÓÓÓÓÓ REEEGEEELT HÉT ALVÓ! *Kiáltotta el magát, majd ekkor látta főnöke a szekrény előtt áll. Elhúzta a száját és csípőre tette a kezét.*

-Nesze neked ébresztés... Mindegy is... lassan délután 5 lesz az idő. Szóval lehet ideje lenne készülődnöd és indulni a buliba nem? Valami 6-ot emlegettetek Leirannal.

*Tarkójára tette a kezét, cseppet se jött zavarba a látványtól és gonoszan mosolyodott el. Egy lépéssel mellette termett és játékosan levette róla a törölközőt, majd két keze között megcsavarva lengette meg és jól a fenekére csapott a nedves törölközővel. Utána nevetve tudta, hogy menekülnie kell, így ki is futott a szobából.*

*Amint hirtelen kicsapodott az ajtó lassan pillantott oda. Az első pillanatban nem tudta ,ki lehet az aki így merészel itt viselkedni ,hiszen az apja nincs itthon, Kurucz meg nem merészelné ezt meg. Hangja alapján azonban felismeri.*
Ahh Sayla..micsoda meglepetés. Miért jöttél?
*Kommentálja unot hangon s még mindig nézi a szekrényt, hogy mit is vehetne fel. Sajnos a palástja még mindig Leirannál volt. A következő pillanatban alsó fertályon valami hüvöset kezdett érezni ,majd egy csipést a fenekén. Megdöbbent egy pillanatra , mire felfogta pedig a sárkánynő már menekült is. Hirtelen, nagy lendületből kapott ki egy alsónadrágot s ugrálva lépett bele, úgy rohant utána. A feje szinte elvörösödött az idegességtől. Az nem zavarta ,hogy a nő megfosztotta a törölközőjétől, sosem volt szégyelős, sokkal inkább az ,hogy Ő meg merészelte ezt csinálni VELE! Hangja mélyen és ijesztően viszhangzott a folyosón.*

SAYLA BLACK! Ha elkaplak és bíztosíthatlak azzal ,hogy el foglak kapni, akkor könyörgően, sírva, női énedel egyetemben fogsz könyörögni azért ,hogy ne nyúzzalak meg, vagy tépjelek meg kicsit. Nem fog érdekelni ,hogy mi vagy, vagy mi nem!
*Nem csak hangja ,hanem óriási, és erős léptei is meg-meg rengették a padlót, a folyosót. Kurucz ilyedten rohant ki.*
ÚRAM?! Történt valami?
Zárj be mindent...nem mehet innen el!

*Sayla nevetve futott fel Kurucz mellett a lépcsőn. Nem lökte odébb, hanem egyszerűen csak meg kerülte. Nem tudta ki hagyni ezt a helyzetet.*

Ugyan ne légy ennyire mérges! Ez csak játék volt. *Mondja de még mindig nevetve fut fel a nappaliba. Mikor fel ér megtorpan és Eras felé fordul furcsán nézve rá.*

-A micsodám? Női énem? Nekem van olyanom is? *Kérdi de hosszan gondolkodni ezen nem jut ideje mert Eras már fel is ért a lépcsőn.* Jaaajjj! *Mondta vigyorogva és a terasz felé iramodik. Látszik, hogy csaj játékból bosszantja felettesét.*

Na de kisasszony!!
*Kiáltott fel Kurucz ,majd bólintva kapkodta vékonyka lábbait s azt tette amit az úrfi mondott neki.*

Játék ? Sayla..majd megmutatom én neked ,hogy mi a játék!
*Vigyorodott el gonoszan s megvillantak vörös szemei. A következő pillanatban szinte már beérte ,mivel az leállt egy pillanatra. Hirtelen nyújtotta utána erős karját.*
Nem tudom ,hogy van e...vagy nincs, de ha mégis van, akkor kiverem belőled most!
*Dörmögte, de hangjában már azért nem volt olyan erős az él, mint az imént. Lehetett tudni ,hogy nem fogja bántani....nagyon. Hosszú lábbaival lépett ismételten ,majd erős karjával s nagy tenyerével elkapta a nő karját s vissza rántotta mielőtt kimehetett volna a teraszra. Visszarántotta ,majd felkapta, elég könnyedén, pedig Sayla, izmainak köszönhetően nem volt könnyű, és a vállára fektetve indult vissza fele.*
Sokkal nehezebb vagy, mint Leiran.
*Jelentette ki. Kurucz értetlenül nézte az egészet. Számára ez félreérthető volt.*

Na és most szépen elbeszélgetünk!

*Sayla érezte ahogy vissza rántják és utána a vállra dobják.*

Azért nem vagyok homok zsák hogy így dobálj hallod? *Kérdi és a hátába üt, de nem olyan erőset, csak hogy meg érezze. Játékosan lóg a férfi vállán.*

Inkább örülj neki hogy a csajod nem olyan nehéz... kevesebb az izma! Különben meggyűlne vele a bajod. *Mondta sunyi mosollyal háta mögött ahogy lógott. Kezével óvatosan nyúlt Eras nyaka felé hátulról. Nem ért hozzá mind addig míg úgy vélte megtalálta a helyes pontot. Ami árulkodó jel lehet az, hogy meg se próbál elmenekülni jelenleg, vagy lepattanni a válláról, pedig még talán sikerülne is neki.*

Zsák, zsák....jó nagy zsák!
*Vigyorodott el ,majd ment tovább. Hamarosan felfigyelt arra ,hogy a nő nem küzd. Ez nem volt a szokása. Gyanúsan sandított hátra s mielőtt a nő elérhette volna a nyakát, hirtelen dobott egyet rajta, majd megforgatta, s úgy fordította ,hogy a feje elől legyen. Szabad kezével a nő kezeit fogta le.*
Ha megint megpróbálod ezt, akkor nagyobb lesz a büntetés.
*Azzal amint beért a szobába az ágyra tette le a nőt ,majd összecsapta a kezeit.*

És most idejössz és segítesz nekem ruhát választani....

*Mikor megdobták a férfi válla hasába fúródott és felnyögött az ütődésen, majd mikor megfordították a dobás alatt ismét hasába mélyedt Eras válla. Mikor kezét is lefogta elhúzta a száját, főleg hogy Eras pikkelyeivel nézett szembe.*

-Ez marhára nem vicces. *Mondta és mikor ledobta az ágyra nézett Erasra és felvonta a szemöldökét.*

-Én? Segítsek ruhát választani... Ha nem vetted volna észre én a ruhákhoz nem értek...*Mondta és felült lassan az ágyon és lassan kimászott onnan.*

-De ugye tudod, hogy ez az iménti cipeléseg elégé félreérthető volt, bár Kurucznak még tartozom egy magyarázattal... nem vagyok kisasszony-.-

*Mély levegőt véve oda ment a szekrényhez.* -A bulira akarsz ruhát válogatni?

*Megvonta a vállát a nő szavaira.*
Nem nagyon izgat. Csak Leirannak mondhatná el, de neki meg simán elmondanám ,hogy te voltál. Ennyi. Ő miatad nem aggódna, nem vonzódsz a pasikhoz. Szóval ennyi.
*Vigyorodott el, aztán lassan pillantott rá amint mellé sétált.*
Hát....jah. Nem akarok ki öltözni. De nem mehetek sajnos abban sem amiben voltam. Régebben nem kellet ennyit aggódnom ezek miatt.
*Morgolódott ,majd kivett egy inget, aztán meg egy nadrágot.*
Mit gondolsz?

*Sayla megnézte és mély levegőt vett és kivette az egyik fűzős felsőjének pontos mását.* Ezt vedd fel. *Mondta s a kezébe nyomta elvéve az inget.*

-Ez a ruha darab nem te vagy! *Mondta és vissza rakta a szekrénybe az inget. A nadrág jó bár én tényleg nem értek ehhez. Látod nekem csak ugyan olyan daraboból áll a ruha készletem. Mind ugyan olyan színű fazonú és tökéletesen meg vagyok vele... kellene találnod egy olyan viseletet ami a tanácsba is jó a hivatalos dolgokhoz és a csatába is. Ez az állandó öltözködés nem harcoshoz méltó. *Mondta és oda ment a kis asztalhoz amin a jelentések voltak.* Látom atyád még mindig birtokolja a dolgozó szobát...

Bár igaz a szobád igazán kényelmes. Leiran pedig nem hiszem hogy féltékeny lenne. Hiába tudja, hogy nő csábász vagy... ha meg csalnád se tudna mást szeretni rajtad kívül... ennyiből talán jó egy őrző szerelme.

Hát nem én vagyok!!! De mit csináljak?
*Fintorodott kicsit el majd sóhajtott. Vissza pillantott a sárkányra. Majd végül megfordult és leült, kicsit idegesebben.*
Hát nem....nem is szeretek így cicomázni, de a tanács megköveteli ,hogy azért valahogyan kinézzünk. Mégha nem is mondják ki.
*Lassan pillantott rá ,amint végig ment a szobán. Majd felvonta a szemöldökét.*
Ne piszkáld a jelentéseket! Még nem tudtam mindet áttanulmányozni.

Hát igen...elfoglalja. Pedig most itthon sincs, de nem mehetek be oda! Mindig bezárja.....néha még mindig úgy kezel ,mint valami taknyost.
*Morog az orra alatt.*
Kényelmes..örülök, nem sokszor lehetsz benne , élvezd ki.
*Nyers vollt most és kicsit undok.*
Igaz, de jelenleg nekem tökéletes megfelel ez az állapot. Mellesleg nem félek Auréliustól...de azért nem akarnék ebből gondot.

Hát igen... nem sűrűn hozol ide. Bár inkább nem zavarom meg az intim szférád. *Mondta és inkább hagyja ott az asztalt.*

Hát Te tudod... Elúbb utóbb talán én is meg fogom tapasztalni azt amit te, bár nem hiszem hogy hamar lesz ez...

*Mély levegőt véve az ablakhoz ment.* Nem tudom mit illene felvenned de buliba mész szóval szerintem nyugodtan vedd fel a kényelmes ruhád.

*Elgondolkodva nézett kifelé a nyitott ablakon.* Tényleg szeretnéd ha én is mennék ebbe az előre láthatóan elit buliba? Valahogy nem vagyok épp oda illő, bár tény jó lenne kicsit kikapcsolódni.

Mad megtapasztalod. Bár ha havonta dobálod ki a nőcskéidet, csak mert nem elég jó barackú.* vigyorodott el.* Akkor nem hiszem ,hogy ez így fog lenni. Főleg ,hogy most kecsesen dobtak....
*Nevetett fel az elf falvi dolgokra. Aztán ismét rátekintett, amint szólni kívánt.*

Hahó! Sayla, nem valami úri-bulira hívtalak. Farkasokhoz megyünk, és harcosok lesznek ott, kevesebb vezető, leginkább harcos. Ez szinte igazi nagy kan buli lesz! Örülj neki!
* Felnevetett.* Persze ,hogy nem hagylak ki belőle! Jösz. Piálsz, eszel...csajozol. Ennyi, aztán megyünk majd vadászatra is. De csak a tanács gyűlése után, na oda nem hozlak!
*Vigyorodott el ,majd elkezdett felöltözni.*

Jó jó megyek! *Mondta Erasra nézve elvigyorodva.* Remélhetőleg tényleg lesznek ott csajok is nem csak kanok...

A gyűlésre eszem ágába nincs menni! Azt meg hagyom neked... én ott max tömeg bunyót tudnék rendezni a csajokért mást nem. *Nevetett fel ő is belegondolva a dolgokba.*

-Viszont akkor felőlem indulhatunk is! Lassan idő lesz, ha hatra oda kell érni az Őrzőkhöz, bár tény könnyebb lenne egyből a farkasokhoz menni, de gondolom a csajod is fel kel szedni. Remélem azért a vadászatra nem hozod....

*Jegyezte meg keresztbe font kezekkel.* A srácok hamar levágnák, hogy együtt vagytok. Már ha nem akarod, hogy tudják... Leiran nem igazán bírja a piát ha jól sejtem, bár vele még nem buliztam együtt... Biztos kapható egy kis kalandra illuminált állapotban. *Kezdte újra a vér szívást.*

Menjünk, menjünk.
Ohh ,mit húzod a szád? Az örzők városa ,még közelebb is van ,mint a farkasok falva!
*Majd megrázta a fejét s felsóhajtott hosszan.* Hát de.
Tudod, megigértem neki ,ha jön a szentfazék, akkor jőhet ő is. Ki gondolta volna ,hogy az öreg sárkány belemegy?
No mindegy. Szóva a drága jön, úgy ,mint régen..amikor még nem voltál köztünk. A srácok kedvelik, ebből ne lesz baj.
*Majd vállatvont*
Nem magam miatt aggódom. Engem nem érdekel ha pletykának, eddig sem érdekelt, neki nem akarok csak rosszat. Az örzők tisztsége nagyon kényes dolog, és sok nemzetségnél még él a hagyomány a nőkkel szemben. Érted?
*Nézte egy ideig ,majd legyintett.*
Hogyan is érthetnéd?
*Mondta szinte csak magának.*

Na a kalandodat felejtsd el.
*Vigyorodott el felé.*
Az a húsi az enyém. Ahogyan a barackja is, szóval keress egy másikat! Inkább hóditottad volna meg azt a hosszú fülüt, akkor most nem kellene erről beszélgetnünk.
*Ropogtatta meg a nyakát.*
Ám végülis lényegtelen. Leirannak igaza volt, nem a te súlycsoportod.

Illuminált állapotba nem kerül. Ezért is vagyok ott...illetve, figyelni fog, mivel az öreg is ott lesz.

-A francokat! A vérfarkasok falva itt van két hegy átrepülésével! Míg az őrzők városa még eggyel odébb van túl a harmadik hegyen. *Mondta és kicsit össze húzta a száját.*

-Oké rendben, rendben! *Tette fel védekezőn a kezét.* De... ki az a szentfazék? *kérdi megvakarva a tarkóját.* Jó mindegy nem érdekel majd meglátjuk...*Mondta és azzal kinyújtóztatta derekát.*

-De Eras nagyon is értem mire gondolsz. Az ő jó hírneve sokat nyom a latba. Ha kiderülne egy két piszkos dolog, akkor nem éppen tartanák méltónak a vezetésre, de Leiran apja is jön? Nem öreg ő már ehhez? Mindegy nem az én posztom eldönteni ki mihez öreg! *mondta vállat vonva és kiment a szobából.

-A cuki pofira gondolsz? *kérdi és utána legyint.* Cukinak cuki... de nyugi nem veszem el a barackod, bár tény néha elégé csábító. Igazán jó alakja van a kisasszonynak. De ez a húsi és barack a tiéd! Ezt nem vitatom. Bár...
*Gondolkodik el arcán széles vigyorral és lassan sétál fel közben a nappaliba majd ki a teraszra. Kurucz még mindig ott van és meredten értetlenül nézi őket. Int a férfinak.*

-Na pá haver, majd jövök még erre. *Mondja szokásos nyers modorában és a teraszról fel rugaszkodva vált sárkány alakjába. A levegőbe várja meg felettesét.*

A szentfazék? Jah igen...te nem is halhattál még róla.
*Igazgatta meg a ruháját ,majd elkezdte felvenni a csizmáját.*
A szentfazék egy öreg sárkány. Mondjuk úgy körübelül apámmal egyidős. Gyógyító, nem konnyit semmit a harcokhoz, agglegényként tengeti a napjaot már vagy 100 éve..ha nem több. Körübelül ennyi.
*Vigyorodott el ,ahogyan kész lett. Még egyszer belenézett a tükörbe.*
Jól van...nem fogom kiöltözni, jó ez.
*Azzal becsukta a szekrény ajtót.*

Pontosan! Épp ezért nem akarok még gondot neki. Az öreg? *egy pillanatra nem érti ,majd felnevet s megrázza a fejét.* Jajj bocs ,nem. Nem arra az öregre gondoltam. Tudod, a gyógyitónkat, akiről az előbb meséltem, azt is öregnek hívom. Hozzám képest az. Na..szóval ő jön. Nem Aurélius már nem bírna ki egy ilyen utat.

*Nem szól a megállapításokra, ő is tudja ezeket nagyon is jól. És tudja ,hogy csak húzni akarja az agyát.*
Pontosan, az enyém, szóval keress más falatott.
*Ő is int Kurucznak aki még mindig nem ért semmit, de nem szóllal meg. Átalakul a sárkány ,miután kiugrott a teraszon az égbe. Hatalmas vörös szárnxaival felcsapott ,majd a kisebb fekete sárkányhoz repült.*
Mehetünk!

-Hallani hallottam a srácoktól egy idős remete gyógyítóról akihez rendszeresen járnak a sérüléseiket begyógyítani, de sose mentem el hozzá. Nekem nincs szükségem ilyen hókuszpókuszokra... *Gondolkodik el Eras szavain és mikor felreppen mellé lassan el is indul az Őrzők városa felé lassú tempóban.*

-De mit keresne egy agglegény gyógyító a mi vadászatunkon. Na meg mit fog kezdeni ezen a bulin? Na erre kíváncsi leszek... és hogy néz ki ez a szentfazék? *kérdi felettese felé nézve.*

-Igen valószíná az öreg Aurelius már nem bírná a repülést vagy az utazás... ahogy a srácok mesélték ő a legöregebb a szigeten. Valami 1700 évet emlegettek ha nem többet. Hogy lehet ilyen sokáig élni. *Húzza el a száját belegondolva a dolgokba.*

*Közben elhagyták már a sárkány folyót és lassan a Pangessai patakot is. A Sziget kikötője felé tartottak.*

/-> Sziget kikötője (Eras Gressil társaságában)/

*Az útjuk nyugodt volt. Sikeresen elkerülték a vihart és Ernes ugyan kicsit megrémült és össze csikarta Leiran karját, de ölében maradt. Nyugtatgatta a kis rókát és amikor az megijedt. Mikor landolunk a teraszon kedvesen nézek fel Erasra és megköszönve az utat adok ajkaira egy édes csókot.*

-Köszönöm kedvesem. *Mondja nyugodt szelíd hangon és a kis rókát tovább nyugtatja és végül a nyakába rakja és bemegy a nappaliba Erassal együtt. Megsimogatja össze csikart karjait és gyógyítani kezdi fehér mágiával. Nem mélyek és nem komoly sebek, de inkább begyógyítja mint hogy baja legyen.*

-A szobádba menjünk? *Kérdi Erasra pillantva.*