A sárkány hegy alatt elterülő erdő

*Sayla érezte a hátán a tálat és vörösödött a feje már épp robbant volna mikor meghallotta a csipkelődést és egy fadarabot vágott hozzá.*

Ezt kikérem magamnak! A boromat mentettem! *Mondta még jobban vörösödő fejjel.* Én sose fogok ahhoz a banánhoz nyúlni... Utálom a banánt! *Jelentette ki de ekkor Eras kivette a kezéből az üveg borát és mikor látta, hogy Eras az csak nézett az üvegre és lekonyultak szája sarkai. Hatalmas nagy boci szemekkel nézte az üveg útját.*

A borom...*Mondta szomorkás hanggal. Szemei teljesen kikerekedtek és sóvárogva nézte az üveget, majd feladva a mellette ülő kezéből kapta ki a hozzá kerülő üveget, pont mielőtt az bele ivott volna.* Ide adod! *Morogta és ő húzta meg az üveget.*

*A pillantásokat nem vette fel, hisz számára csak egy hely volt a szívében és oda Eras került.* Mosolyogva nézte a kis jelenetet, és átvette Erastól az üveget.* Köszönöm kedvesem. Mosolygott és már kezdett jó hangulatban lenni. Bele evett az ételbe ami elkészült és a borral öblítette le azt. Mindig az első kortyok voltak neki a legkínzóbbak az alkoholból, de ezen már túl volt, így nem köhögött fel. Több nagy kortyot ivott belőle és mikor meg látta Sayla pillantását, fel akart nevetni, de még a szájába volt a bor. Felpattant hirtelen, mert nem akarta kiköpni és az egyik fa mellé sietett. Ott kezét tette szája elé és láthatóan remegtek a vállai a fojtott nevetéstől. Nehezen de sikerült lenyelnie és kicsit köhögött mert félre ment egy kevés. Lassan egyenesedett fel és a többiek felé pillantott.*

Inni akartam ne nevettessetek. *Mondta és vissza ült oda ahol eddig.* Hogy ízlik a hús? *Kérdi a harcosokra pillantva akik csak dicsérték. Lassan elkészült a második adag is és azt levéve rakta fel a harmadikat. Ezt már nem osztotta szét, csak lerakta egy olyan helyre ahol könnyen elérte az aki még kért.*

*kicsit kuncogott Sayla bociszemes megoldásán és azon is ahogy rajta élcelődnek*
-látom a hangulat a cél. Van nálam némi gyógyító por aminek pontosan ez a hatása. Szeretnéd kipróbálni? *egy pillanatra elgondolkodik*

-az alkohol erősíti a hatását, ezért csak egy kicsit javaslok. Kérlek kóstold meg ezt. *Elővesz egyik belső zsebéből egy apró fiolát benne indigókék áttetsző folyadékkal. *

-de vigyázz! csak egy két cseppet, mert már az is bőven sok lesz. Ennek a főzetnek stressz és gátlás oldó hatása van. Igazságszérumnak is nevezik nagyobb dózisban. *kommentelte és kibontotta. majd odaadta Saylának a fiolát A nedűnek erősen alkoholos, de édes illata megtöltötte a levegőt* (magas fokú alkoholban oldott szer)

*Jót szórakozott Saylan, s úgy tűnt ezzel most nem csak ő volt így. Hangos nevetése törte meg a csendet, ami alapjáraton rájuk borult a parázsló tűz apró hangja mellett. Amint Leiran elment, nevetett ,majd intett neki ,hogy jöjjön csak vissza. Amint ez bekövetkezett átvette tőle palackot s ismételten meghúzta. Ő jól bírta az italt, nem lett baja még ennyitől, nem úgy ,mint a sárkány nő, vagy éppen a kedvese. Habár azon már mosolygott, hogy Leiran nem köhög fel.*

*A fiolára néz, s abban a kis lötyre. Elvigyorodott. Sokat hallott már erről, legalábbis arról ,milyen erős hatása van, annak amit Arorua készít. Végül csak megrázza a fejét.*
Adj csak nekik, de nekem jó ez.
*Emelte meg az üveget, majd biccentett Sayla felé.*
Gyerünk feketeség..kóstold meg. Hidd el, nagyon jó.
*Vigyorodott el szélesen ,mjd kedvesére pillantott.*
Te nem próbálod ki?

*Erasra pillant szeme sarkából és kicsit elhúzódik.* Köszi nem láttam már ezt használat közben... de ha le akarsz itatni akkor ihatok belőle, de akkor neked kell vállalnod a következményeket... *Mondta komoly pillantással, de mosolyogva.* Na meg a többieknek a hangokat *Tette hozzá és kicsit felkuncogott és térdeit felhúzva arcát bele temette, mert nem akarta hogy a harcosok lássák vöröslő arcát, holott önmagát hozta kissé kínos helyzetbe.*

*Nem sok telt el és felnézett a többiekre és utána az utolsó adagot is megforgatta.* Na egyetek! Elég volt? Akkor minek csináltam ennyit? *Kérdi kissé követelőzőn. a harcosok ettek még és látták Leiranon, hogy már azért oldódott a hangulata. Nem tétovázott tovább. Megfogta a mellette álló Eras kezét és lehúzta maga mellé, mivel most csak ő állt. Egyből bele csusszant az ölébe és neki dőlve nézte a tüzet.*

Na így kényelmesebb, mint a földön ülve.*Mosolyodott el és nem foglalkozva a többiekkel hosszú és fórró cskot adott a férfinak.*

*Nézte a fura löttyöt és átvette a fiolát. Beleszagolt és elhúzta a száját, majd visszanyomta azt a férfi kezébe.*

Előbb te igyál belőle... Nem bízom az ilyen löttyökben... még a végén itt nekem mérget adsz...*Hangjában érezhető kétkedés volt.*

Majd ha te iszol belőle Arou akkor majd én is... így fer a dolog... Különben isten nincs hogy én bele igyak abba a valamibe...

*Leiran ekkor húzta le Erast és mászott az ölébe. Mikor a csók is elcsattant a többiekre néztek, akik nem hittek neki, hogy a főnök Leirannal jött össze. *

UGYE! UGYE! ÉN megmondtam! *Kiáltott fel a fiúkra mutatva.* Nem hittetek nekem! Mert én hülye vagyok igaz?!

*A harcosok kikerekedett szemekkel néztek a párra és kicsit csalódottak voltak, hogy az egyetlen igazi nő a bulin foglalt. Hát ma este is maradnak maguk*

Igen Sayla megmondtad... de ugye tudod, hogy most, hogy elárultad önmagad mit fogsz kapni a főnöktől... *Vigyorodott el szélesen*

*Sayla ekkor eszmélt rá a dolgokra és behúzta fülét farkát és inkább ivott még egy kortyot a sárkány borból.*

-ez nem méreg... de ha iszom belőle akkor olyan leszek mint aki .. khmm.. részeg. Ez a szer ugyanis hamar eléri azt amit csak sok bortól érsz el. Eras úrfi ismeri a hatását és aligha bocsájtaná meg nekem ha megmérgezném az egyik katonáját. *mondta logikusan*
-Ha nem szeretnéd kipróbálni, akkor elteszem- *mondja a lánynak és tényleg visszadugaszolja a fiolát és már teszi is elfelé, de még utoljára kérdőn néz körbe hogy kell e esetleg belőle valakinek.*

*aztán felszalad a szemöldöke amikor Sayla szavai maitt Erasra és Lerianra pillant.. egy pillanatig kiül az arcára a megdöbbenés aztán csak hümment egyet és erősen somolyog, de nem tesz megjegyzést..*

Következményeket ? Ugyan Leiran...figyelnék arra ,hogy mit teszel és mit nem.
*Legyintett hunyott szemekkel egy kisebb mosollyal, mint aki tényleg nem törödött ezzel jobban. Újra vett a húsból, mikor észre vette ,hogy a többi sárkány is rákapott. Sietősen kapta ki a legnagyobbat, azzal a tál borult egyet, de a többiek még el tudták venni a maradékokat.*

*A húzás egy pillanatra meglepte. Hamar ültében találta magát, s azzal egyben a lányt az ölében. Nem hazudott magának, kellemes érzés volt, ám nem gondolta ,hogy ezt itt és most kellene, s ez a vigyor ki is ült az arcára.*
Azt elhiszem, kényelmes szék vagyok ez tény, de nem gondolod ,hogy nem kellene ezt tenned...bár tudom elég sok pia van már a fejedben...ám...
*Nem fejezte be ,mert következett a forró csók. Vége, inkább már nem játszott tovább. Viszonozta hosszan, a lány derekára fonva a kezét s közelebb vonva magához. Fél füllel is hallotta ,hogy Sayla felkiált. Szinte érezte ,hogy most mindenki őket nézi és rámutatt. Ezután hirtelen rivalt rájuk.*

CSEND LEGYEN! *Kiáltott ,mire mindegyik behúzta fülét-farkát, nem csak Sayla, majd elvigyorodott feléjük.*
No lám.... mennyire megváltozott a tekintetetek, csak azért mert ez a hír eljutott a fületekbe...de.....
*Pillantott itt szúrósan a lányra.*
Mikor is csevegted el te ezt a titkot? na Leiran!
*Emelte vissza a tekintetétt.*
Milyen bünetést ajánlasz? Így kicsit spiccesen.
*A kérdés s pillantás a lánynak szólt, de mialatt az gondolkodott rátekintett az idősebb sárkányra. Látta annak mosolyát a szája szegletében, azt ,hogy mondana valamit, de nem teszi. Hirtelen vonta fel a fejét.*
Láttad nálunk az ebédlőt? Vagy a törött asztal nyomait ? Na..az a bizonyítéka annak ,hogy ez igaz. 'Őfelsége' nem igazán örült ennek.

*A csókba bele szusszant egy picit és mikor elszakadtak és Eras a többiekre kiáltott befogta a fülét.* Aucs... azért óvatosan kérlek... a hangod még így is erős...*Mondta és rápillantott.*

Mit számít az, hogy elmondta, és minek a szín játék? Igaz te szeretnéd meg őrizni a tekintélyed.* Mondta és mély levegőt vett majd a kérdésre rápillantott.* Büntetés? Tökéletes büntetés és hatalmas nagy segítség lenne nekem ha elmosogatnának vacsora után. *Mondta egy széles mosollyal és a többiekre nézett oda bújva Erashoz.*

Az viszont nem mindegy, hogy mikor mondta el? *Kérdi felpillantva rá.* És tudd meg, hogy nem a spicces állapotom miatt viselkedem így... meg untam, hogy színészkedünk...*Mondta kicsit duzzogón.*

*Zavartan nézett Erasra és csak még jobban össze húzta magát.* Tegnap mikor beszéltük a részleteket a vadászatról... hogy ki hol alszik, és kérdezték, hogy miért akarom mindenáron azt hogy te Leirannal aludj... így kifecsegtem, de nem hittek nekem... *Mondta és igyekezett minél kisebbre össze húzódni, mikor a mosogatást mondta a lány teljesen elkerekedett a szeme és kihúzta magát.*

Még hogy ÉN mosogassak?! Na az ki van zárva! Bármit csak a mosogatást ne! *Mondta kapkodón. A fiúk nem mertek megszólalni.*

Arou kérlek segíts! Én nem tudok mosogatni! Csak össze törnék mindent!

-Abban kéred a segítségemet hogy meggyőzzem az úrfit a büntetés helytelenségéről vagy a mosogatásban kell segítségem? *mosolyodott el és eltette a fiolát. aztán Erasra nézett és válaszolt*

-Nem láttam a nyomokat, nem töltöttem annyi időt a Felséges rezidencián. De nem is rám tartozik. Pusztán csak meglepődtem, mint bárki más is meglepődött volna aki nem hallotta előre a pletykát *mosolyogva Saylára sandít*

-Egyébként előbb utóbb minden kiderül. Kár is volt azzal fárasztanotok magatokat hogy úgy tesztek mintha semmi nem lenne közöttetek. Inkább örüljetek egymásnak amíg csak lehet. *mondta őszinte jókívánságát*

-Erre már én is iszom egyet *mondta és kikapta Sayla kezéből a borospalackot*
-Egészségetekre!

Nem, nem mindegy el. Mivel ÉN azt mondtam neki ,hogy NE MONDJA EL. Érted ? Ennyi. Előbb elmondta, sőt kikotyogta. Nem titkolozni akarok Leiran, ne értsd félre. De megbeszéltük ,hogy mikor jelentjük be s ennek még nincs itt az ideje. Majd lassan...bár úgy látom túl sok meglepetést már nem fogunk okozni.
*Cirógatta kedvesen a lányka hátátt. Erős keze ,most finoman érintette.*

Ohohó! * Bólogatott gonosz vigyorral, szélesen. (kb így )* Tökéletes...... Alig várom ,hogy lássam őket mosogatni, de srácok. Főleg Sayla mosogasson. Jó?

Tudom...elég meglepő....öszintén szólva nekem is.
*Nézte a férfit ,majd elmosolyodott rajta, ahogyan beleivott a borba.*
Nocsak...mégis nyúlsz italhoz Arorua? Többször kellene ilyesmit bejelentenünk!
*Nevetett fel.*

*Leiran mély levegőt vett.* Jó tudom, hogy megbeszéltük, de... de... nem bírom ki... szeretlek és...*Mondta kicsit morcosan és még jobban odabújt átölelve őt, bár karjai nem igazán érték át.*

Na erre legalább már nem lesz gondom. *Mosolyodott el.* De jó nem szólok bele, a te harcosaid...*Mondta felpillantva rá, majd Aroura elmosolyodva.* Meglátod nem bánod meg. *Mosolygott és elvette maguk mellől az üveget és ő is bele ivott. Nem volt részeg csak oldott a hangulata.*

*Sayla rájuk nézett és elhúzva a száját mély levegőt vett.* Ez nem fer utálok mosogatni...*Mondta és keresztbe tette a kezeit duzzogva.* Nesze neked iszik végre... legalább már nem lesz olyan karót nyelt...*mondta és inkább felállt, magához véve egy üveg bort és a mosatlant. Elment a folyóhoz mosogatni. Ugyan tudott mosogatni, de mégis utálta és sose csinálta, ha nem volt szükséges.*

*Leiran utána nézett és mély levegőt vett.* Megyek segítek neki...*Mondta és elkezd lassan kimászni Eras öléből mikor a többi harcos állt fel és mentek Sayla után.*

Maradj majd mi megyünk... nem csak az ő büntetése...*Mondta az egyikük és el is mentek onnan.*

*Leiran nézett utánuk és ott maradt. Visszafúrta magát Eras ölébe.* Nekem itt amúgy is jobb.

*Amikor Sayla felállt összeszedni a mosatlant felkelt és szó nélkül segített neki ahogy az beszélve lett. Aztán követte a folyóhoz és hallotta hogy mások is így tesznek.*

-Azt hiszem Sayla, hogy nem sok mosatlan jut fejenként. Nem kell aggódnod tehát. Ha akarod bevállalom a részed, de akkor iszol a "mééééregből" *tréfálkozott kicsit oldottabban, de persze nem gondolta komolyan az alkut. Ő maga szívesen elmosogatott volna de valójában nem kért volna cserébe semmit. Ahogy odaértek a folyóhoz rutinosal elkezdte a mosogatást, otthon is mindig maga teszi maga után.*

*Nem szólt semmit Leiran érzelem hullámára, s arra sem amikor felállt. Amin visszont vissza huppant elmosolyodott. Úgy tűnt csak ketten maradtak itt, mivel mindenki elment mosogatni. Rápillantott széles vigyorral.*
Ne szólj bele..hadd csinálják csak meg. Legalább csinálnak valamit.
*Nevetett*
Gondolj bele..végre Sayla is tesz valami nőieset.
*Azzal hosszan pillantott bele Leiran kék szemeibe. Bár hatalmas férfi, mások álltal nagy mamlaszként emlegetett, mégis elpillantott. Most az egyszer zavarba jött ,hogy ő nem tudja kifejezni érzéseit..sem azt, hogy hogyan kellene....ahhoz hogy ne tűnjön el tekintéje. Végül csak hosszan nézte a fákat ,mialatt úgy jegyezte meg a mondatott ,hogy csak a lány halhassa.*
Jam...én is sze...szeretlek.

*Sayla Aroura pillantott.* Köszönöm, de az én büntetésem és jogos...*Mondta kicsit el szontyolódva, viszont mikor látta milyen otthonosan csinálja lesni kezdte a mozdulatait.* Tudod mit ezek után akkor is iszok a mérgedből ha nem adnál...*Mondta és mosogatott kedvtelenül.* Ezek után szükségem van rá... elrontották a hangulatom. *Motyogta az orra alatt és láthatóan duzzogot.*

Hogy hogy ilyen jól mosogatsz férfi létedre? Bár tény elégé nőies vagy... néha elgondolkodom, hogy a két lábad között barack vagy banán van... *Nem volt szégyenlős*

*A többi harcos mikor oda ért csak csendben letérdeltek és mosogattak. Nem szóltak egy szót se bár ők jót mulattak még így is. A habos vízzel kezdték el egymást fröcskölni. Egyik alkalommal Sayla is kapott egy adag hideg vizet a nyakába.*

A jó! *Kiáltott fel a hideg víz miatt és a srácokra nézve felállt és egy mozdulattal be is lökte őket a vízbe. Na ezen már ő is tudott nevetni.*

*Eras mosolyogva nézett rá és látta zavarát, hagyta kicsit kifújni magát, majd mikor meghallotta a szavakat, csak maga felé fordította annak fejét és hosszan forrón megcsókolta. Szembe fordult egész testével és kényelmesen helyezkedett el az ölébe. Szorosan bújt hozzá és csak csókolta. Lassan szakadt el és ekkor lett figyelmes a nevetgélésre a folyónál. Arra felé pillantott.*

Megnézzük mit csinálnak? *Kérdi érdeklődőn mosolyogva.* Vagy maradjunk itt és foglaljuk le magunkat? *Kérdi újra Eras szemeibe nézve ajkába harapva.*

-Talán annyira kíváncsi vagy hogy ha nem vigyázok meglesed hogy mi van a nadrágomban? *élcelődött vele majd rutinosan mosogatott tovább*

-tudod már jó ideje egyedül élek a házamban. ha nem tudnék mosogatni és takarítani, már rég kiszorultam volna a házamból a sok kosz és mosatlan miatt. Azt hiszem ez nem nemi kérdés. * gyorsan mosogatott és könnyedén. Látszott hogy több évszázados rutinja van benne.*

-Meg kell csinálni hogy rend legyen és ennyi az egész. *mondta és mint végszóra félretette az utolsó tiszta edényt is. aztán megtörölgette a kezét és fedezékbe vitte az edényeket a pancsolók elől. Elmosolyodott azon hogy a lány bedobta a fiúkat a vízbe. A belső zsebébe nyúlt ismét elővette a kis kék fiolát. *

-óvatosan bánj vele, tényleg elég mindössze pár csepp ahhoz hogy nagyon jókedvű légy. Egy csepp megfelel egy egész palack bornak.

*Miután a fiúkat belökte oda ment Arou elé és nézett rá. Elvette a fiolát és egy cseppet tett a bőrére, hogy onnan nyalja le azt, így is tett. Miután ezt megtette a fiolát vissza adta és nézett a férfira.* Édes... de nem nem lesném meg hogy mi van a két lábad között... mondom a banán nem vonz...*Mondta és nyammogott még rajta egy kicsit, de az édesen kívül mást nem érzett. Megvonta a vállát a férfira nézve.* Mit is kellene éreznem pontosan?

*Kérdi érdeklődőn, bár most sokkal kedvesebb volt, mint eddig az este folyamán, mint ha már nem foglalkozna azzal ki mit mond róla.* Elmondhatok neked egy titkot? *Kérdi mélyen a férfi szemébe nézve.* Ezt még a főnökömnek se mondtam el... szóval nagyon bizalmas...*Mondatai tiszták voltak. Cseppet sem volt maszatos, vagy érthetetlen az alkohol miatt. Mintha nem is ivott volna még eddig. Megvárta a férfi válaszát a titok tartásról.*

*Mikor hallotta az igen választ körbenézett láthatóan, hogy nem hallgatózik senki, majd karját megfogva húzta arrébb egy kicsit a tábortól és a pancsolóktól távol.*

Tudod... én... én... még szűz vagyok... Voltam már együtt mással... de csak nővel és... csak én okoztam számára öhm... szóval érted...*Mondta és fülg vörösödve nézett le a földre.*

-Nem érezni más ízét, csak az édeset. *mondta és átvette a fiolát de csak a kaezében tartotta és nem tette el, mert a lány máris félrevonta. ekkor már sejtette hogy máris hat a szer.. de amikor az információt meghallotta biztos volt benne. Az alkohol felerősíti a szer hatását és a lány épp előtte ivott.. igyekezett a legtermészetesebb módon reagálni a többlet információra és remélte hogy az előbb ivott bor még nem járta át a fejét neki sem.

- nos azt hiszem hogy ez végülis szép dolog. Idővel bizonyára megtalálod azt a nőt akinek nekiadod ezt a becses ajándékodat. Van esetleg már kiszemelted?

*kérdezte és érezte hogy kissé zavarban van.*

*Sayla mély levegőt vett és látva a férfi zavarát inkább elfordult tőle és keresztbe fonta karjait keblei alatt.* Bocsánat, hogy zavarba hoztalak... de nem... nincs meg és nem is tudom, hogy nő lesz-e egyáltalán.. tagadom a fiúk előtt, de azért érdekel, hogy még is milyen egy férfivel... de velük tuti nem fog megtörténni.*Mondta és az arrébb pancsolókra néz.*

Nem vagyok igazi nő... de férfi sem... egy férfias nő... egy harcos vagyok... és néha nem tudom... mit is várnak el tőlem... tudod félek attól, ha bevallom... érdekelnek a férfiak akkor már nőnek fognak tekinteni, és kiraknak a csapatból... *Mondta kicsit elfintorodva.* Egyáltalán nem volt most veszélyes, vagy harcias. Inkább csak őszinte.*

-inkább légy rá büszke. Kevés valaki van aki valaha is zabavarba tudott hozni. *mondta, majd tovább hallgatta a lányt*

- igen azt hiszem értem. Ha azt hiszik van esélyük, akkor nőként fognak tekinteni rád elsősorban és nem harcosként. Ez pedig harcosok között nem éppen jó dolog. *letelepszik a folyóparti kőre. A pancsolók arrébb játszanak, a víz csobogása elnyomja a hangjukat*

-nézd csak! Olyanok mint a gyerekek! *jegyezte meg mellékesen, majd visszakanyarodott a témához*
- férfias nő vagy a nőies férfi még mindíg nő és férfi maradnak, csak másabbak. Mást keresnek és mást is találnak. De Gaia örök törvénye ellen nem tehetünk semmit. Az, hogy kipróbálnád férfival is még nem tesz mássá mint aki vagy ahogy az sem tesz nem önmagaddá hogy a nőket kedveled. Éppen ellenkezőleg.

-hogy érzed magad? hat már a főzet? *viccelődik kicsit és játékosan megmutatja a fiolkát*

*Mély levegőt vett és nézett rá és lassan mellé lépkedve nézett a fiúkra.* De elvannak szórakoznak... én még sem mennék közéjük... lehet hogy erős vagy viszont nekem a mellkasom sokkal védtelenebb mint az övék...*Mondta és letelepedett mellé.*

Lehet igazad van, de még se akarom, hogy ezt tudják és ahogy azt se tudom miért mondom el ezt pont neked! Akinek ha parancsba adják, hogy mond el miről beszéltünk tuti elmondod... szent fazék.*Nézett rá és kicsit dühösebb volt, de inkább önmagára.*

Nem érzek semmit... de azt mondtad egy cseppnél ne igyak belőle többet, mert ártalmas lehet...*Mondta a fiolára nézve, majd végül oda tartotta a kézfejét, hogy rácseppenthessen belőle.*

-valóban egy csepp egy kanna bornak felel meg és tudom hogyan játszhatom ki ezt a parancsot amitől tartasz.

-Mert ha parancsba adnák valóban elmondanám. De ha zavarosak lesznek az emlékeim, mintha csak részeg lettem volna akkor máris más a helyzet.. Ha ma este engem részegen látnak, akkor bizony maga Eras sem fogja parancsba adni a kikérdezésem mert bármit is mondanék az lehet éppúgy igaz és hamis is, hiszen senki nem tudná megmondani hogy helyesen emlékszem e vagy sem. *mondja és a maga kézfejére cseppent három cseppet a főzetből, majd a lányéra is ugyanennyit. Rásandít a lányra és elmosolyodik*

-ettől a mennyiségtől én erősen... khmm. ... hogy is szoktátok mondani. Bulis és laza leszek...
-egyszerre? *kérdőn néz rá*

*Nézett rá érdeklődve és elvigyorodott.* Na várj nekem 3 cseppet adtál ugyan úgy... de én már ittam elég szépen Sárkány bort és ebből a löttyiből is egy cseppet. Én lehet ettől fejre állok nem? *Kérdi de csak nevetni tud rajta.* Jól van bevállalósak vagyunk. Egyszerre. *Mondta és Arouval egyszerre nyalta le a kezéről. Behunyta a szemét és utána lenyalta a szájáról az édes ízt.*


De esküszöm ha reggel én rosszul leszek ettől a vacaktól kiverem belőled a szuszt is. *Mondta széles mosollyal és el is nevette magát és Arou mellkasának dőlt. Nevetett a nagy semmin. Megfogta a ruháját és takarni próbálta vele arcát, hogy az ne lássa, de nem bírta nevetett.*