Örzők városa - Központi épület II. emelettől felfelé - Háló termek

*Leiran mikor fel ért a szobájába, egyből a fürdőbe sietettés ott nekiállt a mosásnak. Szerencsére a palást nem volt nagyon koszos így könnyen ki tudta mosni, és az ablakba tette ki száradni, amit teljesen kinyitott, hogy a szél átjárja. Meleg levegőt fújt be szobájába a szellő. Leirannak melege lett. Mikor nincs mellette Eras mindig melege volt, de nem tudta miért. Valahogy Eras mellett nem érezte a forróságot.*

*Teste teljességében verejtékezni kezdett, így inkább fogta magát és bele ült egy kád jó hideg vízbe hűsölni. Hosszan fürdött és elgondolkodott a történteken. Teljesítette atyja feladatát. Ez volt a vizsga feladata, bár a többiek segítsége nélkül nem sikerült volna ezt helyre hozni. Sokkal tartozott nekik. Igyekezett minél jobb ötleteket és azok megvalósításán gondolkodni. Ezt már látta, hogy változás kell a szigetnek.*

Igen... a változás nem mindig rossz dolog, bár nem tudom, hogy az öregeknek ez hogy fog tetszeni, de a fiataloknak mindenképp. Az öregeket meg majd csak meggyőzzük valahogy, hogy ez igen is szükséges változás. Bár azt, hogy kiengedjek más nemzetségűeket is az emberek világába nem sokan fogják jó néven venni, viszont bezárni nem zárhatjuk be őket... és az emberek is változtak már. *Gondolataiba mélyed szép lassan és el is merül a víz alatt ezzel bevizezve haját. Mikor már levegője elfogyott újra feljött a víz alól, de maradt még a kádban.*

*Hosszú ideig csak ücsörgött a hideg vízben. Lassan szállt ki és törölközött meg. Köntösét felvéve lépett a száradó ruha darabhoz, ami szerencsére szépen száradt. Szobájába bemenve vette elő ruháit és öltözött fel. Kinézett az ablakon.*

-Lassan itt az ideje készülődnöm. Ha Eras meg jön valószínű éhes lesz. *Mondta ,magának és felvéve ruháit ment le a konyhába valamit össze ütni kedvesének.*

/-> Étkező, konyha Központi épület Őrzők Városa/

*Elmosolyodott Seles válaszán, majd kérdésén. Már megint ez a furcsa törődés! Nem tudja megérteni, hogy ez miért lehet jó Arounak, vagy éppen a jelenleg vele szemben álló lánynak.*

Nem, nem történt semmi. Kicsit új nekem ez az éles váltás, ennyi az egész.

*Nem is hitte el, hogy ilyen szépen le tudta tagadni a benne dúló káoszt. Nem tudta valójában, hogy ki is ő. Eddig úgy gondolta, hogy Sárkány Város leghírhedtebb, legügyesebb szemfényvesztője, esetleg tolvaja. Bár az előbbi megszólítást sokkal helytállóbbnak, kifinomultabbnak vélte. Majd végighallgatta Arou utasításait, azok szerint járt el. Még sosem utazott sárkányon, de biztosan ült. Kukut, mint valami kisgyereket tartotta karjaiban, kényelmetlen is volt számára a helyzet. Érezte, ahogy Selestina hátulról átkarolja, ekkor kicsit szétnyitotta szárnyait, hogy az biztonságosan bele tudjon kapaszkodni. Felszállásnál Kuku böfögött egy jó kiadósat, Chris a bukéjától majdnem lefordult Arouról. Már épp kikérte volna magának, mikor újabb terror érte, az alakváltó az orrába nyúlt, megrángatta a fülét, majd még meg is tépte haját! Na ez már több volt a soknál! Aztán lerántotta róla a köpenyt. Váratlanul érte, szárnyai és az ellenszél miatt majdnem lesodródott Seles-szel együtt, de az utolsó pillanatban összeszorította azokat, így nem történt baj. Dühösen tépte ki Kuku kezéből az anyagot, majd magára borította, ügyelve arra, hogy a fiút is betakarja vele.
Hallotta Eras kérését Arou felé. Hogy bemutatni?! Őt? Na nem! Útja egyenest a fogdába vezetne, pedig már majdnem megnyugodott!
Lassan megérkeztek úti céljukhoz. Mihelyst tehette, lesegítette Selest, közben kezében tartva Kukut. Örült, hogy végre nem mással cipelteti magát. Előre tartott Eras reakciójától, félve sandított felé.*

*Nem csak selestina kedvéért repült óvatosan, hiszen alapból ez volt a szokása, de miatta most kifejezetten figyelt erre. Útjuk síma volt. Arou csendben gyönyörködött a fényben úszó felhőkban majd eszébe jutott hogy a sárkányvárosba aligha fognak 10-re odaérni ha még aludni is szeretnének. Az lesz a legjobb, ha személyesen kíséri el Gerethez Chris-t és átvállalja a felelősséget a késésért.*

-figyelem, landolunk. *szólt majd megkezdte az óvatos műveletet. Kintebb szállt le de egészen a központi éületig sárkányalakban sétált és csak ott tette le az utasait. Mikor leszálltak felvette ő is emberi alakját és szigorúan végigmérte afélálomban álldogáló kukut, de amikor nem látott hányásfoltot megenyhült.*

-Eras úrfi! Ő, aki a csatában is és kuku tartásánál is a segítségemre sietett Chris Hailer. *mutatja be a másik sárkányt* Gerethez igyekszik, mert harcossá szeretne lenni. Holnap szeretném személyesen elkísérni őt Gerethez hogy egészen biztosan ne legyen gond abból hogy nem ért oda ma tízre. *Chrisre néz és komolyan folytatja* -ugyanis ha ma tízkor találkoztok akkor mindössze pár órát alszol. Fáradt leszel és úgy fogsz kinézni mint aki egy kocsmából mászott elő, s nem lesz ott senki aki megmondja hogy nem zülleni voltál, mert én most aludni térek... Geret viszont kitaposná belőled az utolsó szuszt is. Higgy nekem, nálam régebben csak a tulajdon anyja ismerné őt. Viszont ha késünk, de úgy mész hogy összeszedve magadat, komolyan és felkészülten, akkor nem lesz baj. Én pedig majd tanúsítom neki, hogy csatában voltunk az elmúlt két napban. Az pedig máris bocsánat a késésre. Rendben?
-Most pedig menjünk aludni mert nagyon álmos vagyok. *elnyom egy ásítást és Selestinára, majd kukura nézett akit Chris cipelt*

-Leiran, merre találom Erenist? A kis barátunkat most rábíznám. Chris részére elkérhetem a szobám melletti szobát mára? Ha nincs szabad hely, akkor engedelmeddel megosztanám vele azt amiben aludni szoktam.

*amikor a mögötte ülő fickó visszavette a nehezen megszerzett köpenyt kissé kétségbeesett, de amikor úgy terítette vissza hogy neki is jutott belőle megnyugodott. Kicsit bele is fúrta , fészkelte magát és már hangosan hortyogott mire megérkeztek. Akkor valaki lecitálta róla a köpenyt aminek kuku panaszosan hangot is adott*
-NAAA!
*Majd őt magát is lecitálták kényelmes helyzetéből*
-NAAAA!
*Aztán valaki tartotta..... Ezt az időt kuku arra használta fel hogy szemtelenül befurakodja magát annak köpenye alá és ott hortyogjon tovább. A ritmusból akkor sem esett ki amikor bementek*

*Bólintott Chris válaszára, de azért nem volt abban biztos ,hogy tényleg semmiségnek gondolja. Hiszen beszélt vele akkor is mielőtt a harcba mentek volna. Mondta ,hogy nem voltak nagyon barátai, hogy nem mindent tanult meg úgy, ahogyan azt normál körülmények közt elvárják.....ha belegondol, most tényleg nehéz lehet neki az új dolgok fényében. Fél szemmel látta a szárnyakat, mialatt fejét annak hátának döntötte a repülés miatt, de nem foglalkozott vele jobban. Arorua ettől függetlenül tényleg óvatosan repült, s ezért nagyon is hálás volt. Hallgatta ,amint Ernes szuszogott az ölében, majd érdeklődve pillantott fel amikor elől erőteljesebb mozgás volt. Értetlenség tükröződött ki zöld szemeiben, aztán a következő pillanatban Chris szárnyai és a köpeny felemelkedése miatt, majdnem leesett. Egy pillanat alatt lejátszódott előtte minden, végül mégsem történt baj. Erőteljesebben kapaszkodott a fiúban ,mialatt fejét most már teljesen annak hátának döntötte. Szíve rettenetesen hevesen vert, nagyon félt így utólag is. Kapkodta a levegőt.*

*Amint odaértek, nehezen, de Chris lesegítette , lábai egy pillanatra megroggyantak, mégis a közeli oszlophoz lépett s olyan szorosan ölelte át ,mintha attól tartana ,hogy a szél elfújja a következő pillanatban. Remegve kapaszkodott bele, de a többieket hallgatta, s rájuk emelte zöld tekintettét. Azt ahogyan Kuku vagy Chris viselkedik, ahogyan Arorua beszél..... Az ásításnál kezdte ő is érezni ,hogy fáradt. Kezd elfáradni.*
Vagy...ha nincs annyi szoba, akkor az enyémben is lehet valamelyikük, s más nem addig veled leszek Leiran, ha gondolod.

*Most nem szórakozott a repülés alatt ,mivel a lány így is elég fáradt volt, s örült annak ,hogy a hátán megmaradt. Mondjuk alapjáraton elkapta volna, ezzel nem lenne gond, de azért nem akart előre bonyodalmakat. Néha át-át tekintett a másik sárkányra s annak utazóira. Hosszan nézte az idegent, mivel az agyában még mindig ott fészkelt az a tudat, hogy valahonnan ismeri.....de azért ő is fáradt volt már. Nem forogtak úgy az agykerekei ahogyan elvárta volna.
És persze az sem segített sokat, hogy az ezután egy köpeny mögé bújt az alakváltóval. A kis akciót figyelemmel követte, fél szemmel, s mivel nem történt gond, az egészet hagyta. Az út további részében csak a kedvese szuszogása kötötte le.*

*Leszálltak. Megigazgatta magát, mialatt a lányt lassan talpra állította. Meg akarta nézni ,hogy mennyire tudja magát megtartani. Ha úgy tűnik, ez nem túl sikeres akció, akkor azonnal vissza veszi a karjaiba s felviszi a szobába.......
Rájuk pillantott, most jobban megnézhette a másik srácot, aki számára idegen, de Kuku kicsit takarta, majd a köpeny. Elkomorodott. Azonban amint a gyógyító beszélni kezdett, rábólintott ,majd hirtelen megvilágosodott. Már tudta ki ez!!
Már éppen szólni kívánt, mikor szóba került Geret neve. Egy pillanatra elkomorodott.*
A harcosok a kiképzések után hozzám kerülnek.....
*Hangjában erős élt lehetett érezni, főleg, hogy bár nem mondott nevet, ezt a fiúnak szánta. Hallott róla, sokat is. Még akkor is, amikor ő sem volt különb........ ő is csinált régebben hülyeségeket, habár a tanács sosem tudta ezt rábizonyítani, s 50 éve volt csak az, hogy ezeket meg kellet szakítania. Az lenne helyes, ha most azonnal fogdába záratná a srácot. Erősen s szúrósan nézte.*
Mennyire komolyan akarsz egyáltalán harcos lenni?
A szentfazéknak igaza van... Geret nem kegyelmez senkinek...agyontapos téged az első alkalommal, amint lehetséges lenne!

*Sélés ötletére megrándult a szeme.* Az lehetetlen, Leiran szeret egyedül aludni. Nézd milyen fáradt.

*Az utat kapaszkodva aludta végig és nem esett le nem forgolódott csak szuszogott. Arra eszmélt fel hogy ereszkednek. Mikor Eras talpra állította bele karolt, de sikeresen megállt a lábán. Hallgatta a beszélgetést és a név neki is fülen ütötte és hogy harcos akar lenni, de ennek elintézését Erasra bízza. Seles ötlete viszont neki se tetszett. Most csak Erassal akart lenni. Oda bújni és széles vállán karjai közt aludni.*

-Van elég szoba... csak néz fel mennyi emelet van és a 2. emelettől felfelé csak hálószobák és lakosztályok vannak a tanács tagok és a vendégek számára. Yrisz kapta meg Arou a szobád mellett jobb oldalt lévőt, balra természetesen mehet a vendéged. Ruha és fürdő mindegyikben van sok méretben. Használjátok ami kel... *Mondta fáradt hangon , de sikerült annyira pihennie, hogy meg álljon a lábán. Erasra pillantott. *

-Köszönöm Eras, hogy segítesz nekem. *Mondta halkan* -Erenis nem sokára itt lesz Arou... és természetesen rábízhatod Kukut. Az ő képessége is gyógyítás, de Yrisz is itt van. Ő is nem sokára ébred szerintem. -Mondja őszintén és elindul felfelé a lépcsőkön vezetve a többieket, de kapaszkodik Erasba.*

-Gyertek megmutatom a szabad szobákat. *Mikor lassan fel ér Eras oldalán a 2. emeletre mutatja a folyosón lévő szabad szobákat és ki is osztja hogy melyikbe ki megy. Chris Arou szobája bal oldalán lévő kisebb szobát Kuku Selestina szobája mellett lévőt és így el is volt osztva. Eras és az ő szobája egy emelettel fentebb volt.*

-Fürödjetek reggelizzetek. Tudjátok már a járást. *Mondja kicsit nyersen, de ez betudható a fáratságnak és Erassal kettesben mennek feljebb még egy emeletet.*

*Hideg vizes zuhanyként érte, mikor Arou csak úgy, se szó, se beszéd, bemutatta Erasnak. Legalább szólhatott volna előtte, vagy valami! Aztán a következő alkalom villámcsapásként érte, hogy nem lesz ott tízkor a megbeszélt találkozón! De Sayla azt mondta, ha csak egy percet is késik...*

Arou, azt hiszem kellene küldeni nekik egy levelet, vagy valamit, hogy ne várjanak feleslegesen rám.

*Bár nem örült, hogy holnapra kell halasztani, igazat kellett adnia a férfi érveléseinek. Ha meg nem jön össze emiatt... akkor így kellett lennie. Nincsenek véletlenek. Kuku említésére a srácra nézett, aki elég jól befészkelte magát a karjaiba, enyhén összenyálazta, és még bele is hortyogott ingébe. Megrázta fejét, örült, hogy hamarosan lepasszolhatja a pesztra szerepét. Mikor Seles megszólalt, kicsit megsajnálta, hisz valljuk be, nem festett valami fényesen. Az egész ábrázata olyan falfehér volt, tekintetében még mindig a repülés (bár lehet, hogy inkább csak a köpenyes akció) által okozott rettegés ült. Szobája felajánlását nem igazán értette, hisz ahogy elnézte az épületet bizonyára rengeteg szoba áll rendelkezésre.
Közben persze végig magán érezte Eras mind inkább zavarba ejtő tekintetét. A bemutatás után rögtön leesett neki, ki is ő, és látszott, hogy egyáltalán nem szimpatizál vele. Sebaj, túléli, nem ő lenne az első. Legelső megszólalását már-már nyílt fenyegetésnek lehetett venni. Elengedte a füle mellett, ilyet is többször átélt már, legtöbbjükből nem lett semmi, bár Erast nem szerette volna letesztelni, hogy vajh' hol leledzenek a határai.
Csak vállat vont, nem mintha nem tisztelné a jelenlévőket, inkább csak a téma iránti bizonytalanság miatt.*

Nem tudom, hogy végig tudom e majd csinálni, mert nagyon úgy jön le, hogy ez a Geret valami szadista fószer... Khm-khm, akarom mondani egy elég szeszélyes úr. De bennem van kitartás, és ő sem lehet olyan kibírhatatlan, ha Saylából is hellyel-közzel normális embert tudott faragni. Megpróbálom. Mellesleg, a hasznodra is válhatnék, hisz gondolj bele! Ismered a történetem, így tudod, hogy mikre vagyok képes. Nem akarom magam fényezni, vagy ilyesmi, de nyilván hasznát tudnád venni egy ilyen katonának, ha eljutok odáig. Így mindenképp érdemes lenne megvárnod, mi sül ki ebből, mert lehet, hogy egy nap arra ébredsz, hogy a barátaim kihoztak a börtönből. Hisz látom rajtad, hogy megfordult a fejedben a fogda gondolata. Most döntsd el, hogy bezáratsz e, mert legközelebb lehet, hogy nem lesz rá alkalmad.

*Mondta rezzenéstelen arccal. Az ő hangja nélkülözött minden élt vagy gúnyt, csak szárazon, nyugodt hangnemben elmondta véleményét, azzal nem akarva megsérteni senkit. Közben elvezették szobájához.*

-Ó igen az jó ötlet. MEgírom Geretnek hogy később találkoztok mint tíz. Szerintem délután háromra ott leszünk. Biztos vagyok benne hogy megérti. Ezt a részét bízd csak rám.
Akkor így belefér a 6-8 óra alvás is és a ruhád is megszárad ha most gyorsan átöblíted. A szobádból hátul fog nyílni a fürdő, ha az is olyan mint az enyém..

*Elvette Selestinától a kisrókát és szeretettel magához ölelte a kis állatot*
-Köszöm Selestina! Nagyon sápadtan tűnsz. Minden rendben? Talán ideje lenne neked is aludnod. Holnap.. vagyis ma. Felkelés után meglátogatlak Téged és Yris-t is. Talán őt meg is kérem akar e velem tartani a sárkányváros könyvtárába. Aludj jól és szép álmokat Neked! *köszön el a lánytól mikor annak szobájához érnek*

*Ő nem ismeret Chris előéletét gy nem értette mi ez a kis szóváltás Eras úrfi és a férfi közt, de úgy ítélte meg nem is rá tartozik*
-Leiran örző, kérlek hadd kívánjak jóéjt Neked és szép álmokat ! Neked is Eras úrfi! Aludjatok jól! *mondta nekik mikor felfelé indultak, majd újra Chrishez szólt*

-Geret szeszélyes úr. *utánozta de nem találta megfelelőnek az elnevezést, megrázta a fejét* -inkább csak kemény, de nem szeszélyes. Ő nem csak néha vagy olykor agresszív hanem mindíg az. Ebben nincs semmi szeszély. De a mogorva külső nagyon kedves és igazságos sárkányt takar. .. csak nagyon nagyon takarja. *teszi hozzá viccelődve és kacsint is egyet hogy élét vegye a dolognak*

-Kukut add át nekem *átveszi Christől ha adja* -Elviszem Erenishez és megírom a levelet, aztán én is nyugovóra térek. Ha gondod adódna itt találsz a szomszédban.

------------------

*kuku nem érzékel mindebből semmit. Ő már rég mélyen hortyog és nyálazza Christ míg az tartja. *

*Lassan de elvált az oszloptól s úgy követte őket, habár ábrázata nem sokat változott. Leiran szavaira bólintott, előzőleg nem nézet nagyon szét, most azonban láthatta, hogy nem szűkölködnek a szobákban. Amint felértek az ő részéhez, már éppen felkívánta ajánlani, hogy elintézi Kukut, hiszen mégis csak az ő szobája melletti az alakváltóé, ám amint a gyógyító ezt a szerepet átvette, kicsit megörült. Nagyon elfáradt, főleg az utazás után, és az is valószínű, hogy ő nem öltöztette volna át az alakváltót. Észrevette a két sárkány közti feszültséget, bár ez leginkább a vörös felől jött. Így igyekezett erőt venni magán s úgy sétált Chris elé, komolyan pillantva Erasra.*

Nem tartozik rám, de láthatod ,hogy mennyit segített. Gressil úr, nem hiszem ,hogy az útjában kellene lennie, ha szeretne helyesen cselekedni. Ilyenkor másokat segíteni, ösztökélni kell.
- Pontosan, igazad van. Nem tartozik rád. Az ilyen dolgokba még Arorua sem szól bele..nem tudom te hogy mered?!
Csak...úgy vélem, adhatna neki egy esélyt......
*Csendesült el egy kicsit a végére, mert érezte ,hogy határozottságát megtörte a férfi tekintette.*
- Az meg..megfordult a fejemben ,hogy fogdába küldjelek, de ha nem szólalsz meg, vagy a hosszú fülű sem, akkor is adtam volna egy esélyt. Nem a képességed miatt, én minden emberemet ugyan úgy kezelem. Sokkal inkább azért, mert ismerek valakit aki szintén nem volt jobb nálad, mégis sikerült elérnie valamit.

*Halványan elmosolyodott ,majd intett Erasék felé még egy kicsit, bár ezt inkább Leirannak. Arorua szavaira kedvesebben pillantott rá, bólintott.* Legyen így.
Kellemes éjszakát kívánok viszont. Mindannyitoknak.
*Hajolt kicsit meg, majd bement a szobájába. Megnézte magát, s úgy döntött egy kisebb fürdőt vennie kell. Így ment ,megereszteni a vízet.*

----------------------------

- Nem tartozik rám, de láthatod ,hogy mennyit segített. Gressil úr, nem hiszem ,hogy az útjában kellene lennie, ha szeretne helyesen cselekedni. Ilyenkor másokat segíteni, ösztökélni kell.
Pontosan, igazad van. Nem tartozik rád. Az ilyen dolgokba még Arorua sem szól bele..nem tudom te hogy mered?!
- Csak...úgy vélem, adhatna neki egy esélyt......
Az meg..megfordult a fejemben ,hogy fogdába küldjelek, de ha nem szólalsz meg, vagy a hosszú fülű sem, akkor is adtam volna egy esélyt. Nem a képességed miatt, én minden emberemet ugyan úgy kezelem. Sokkal inkább azért, mert ismerek valakit aki szintén nem volt jobb nálad, mégis sikerült elérnie valamit. Azt hiszem Geret amúgy is rosszabb ,mint egy kis idő a fogdában.
*Nevetett fel, azzal még intett. S elindult a lánnyal a karjaiban. Amint felértek a következő emeletre a szobája felé vitte.Arca most komoly volt, látszott ,hogy hosszan elgondolkodott. Csak akkor emelte vörös szemeit a lányra ,mikor annak tekintettét észrevette magán.*

Ne nézz rám így. Nem fogom ennyiben hagyni természetesen a dolgot. Sok minden van a számláján. De kíváncsi vagyok mire képes. Ha Geret lát benne valamit...akkor csökkentem a büntetést is. Inkább az én oldalamon legyen ,mint harcos, mint ellenfél. Aztán meg...emlékezz...én sem voltam jobb 50 éve még....
Ahh...ábrándos időszak~ Néha vissza sírom.
*Így értek el a szobáig, ahol bevitte, az ágyra fektette ,majd vissza ment becsukni az ajtót.*
Akkor maradok itt.

*Ő is intett még nekik.*
Nektek is szép álmokat. *Mondta fáradt hangon és hagyta hogy Eras ismét karjaiba vegye és felvigye a szobájába. A férfi arcát fürkészte és szavain csak elmosolyodott.*

-Ugyan Eras... én sose vonom kétségbe döntéseid és más döntését sem népe tagjai felett. Ha segítséget kérnek tőlünk akkor természetesen utána járok a dolgoknak, itt az őrzőknél amúgy sem bizonyíthatunk rá semmit. Ha így lenne akkor nem vendégemként tekintenék rá, hanem egyből ment volna a fogdába. *Mondja fáradt hangon és mikor érzi ágyát a feneke alatt ülve marad, és elkezdi levenni ruháit. Örül hogy eras úgy döntött mellette alszik.*

Csak ketten vagyunk az emeleten, na jó meg atyám, de ő nem fog zavarni. Ettől csak fentebb vagy lentebb szoktuk elszállásolni a tanács tagokat. *Mondja miközben lassan eldől az ágyon egy szál bugyiba és fáradtan pislogva figyeli Erast, ő jön-e aludni.*

*Meglepte, hogy Seles kiáll mellette, de különösebben nem hatotta meg, úgy vélte, úgyis megszöktették volna a fogdából, így igazából nem érezte magát fenyegetve ezáltal. Attól viszont annál inkább tartott, hogy bíróság elé állítják, és esetleg valami rosszabb büntetést kap, mint a fogda. Eras beleegyezett a kiképzésbe. Hm, furcsa. Biztosan a kíváncsiság hajtja, vagy tudja is ő mi! Elkapta valami ismeretlen bizonyítási vágy. Hogy majd ő megmutatja! Aztán csak leintette magát. Ezeknek? Ugyan minek?
Bólintott Arounak, örült, hogy a férfi intézkedik ez ügyben. Majd érdesen felnevetett.*

Agresszív? El tudom képzelni. Gondolom hasonló lehet Saylához. De most már egészen kíváncsi vagyok erre a pasasra. Majd meglátjuk.

*Átadta Kukut.*

Aludj jól!

*Ezzel bement a szobába, gyorsan lefürdött, felvett egy köntöst, a ruháit kimosta, kirakta száradni. Ledobta magát az ágyra. Elnyomta az álom, de nem aludt jól, rengeteget hánykolódott, a legkisebb neszre is felriadt, a harc rémképei kísérték végig öntudatlan hortyogását.*

*Kukuval a karjaiban elindult megkeresni Erenist. Benézett a mosókonyhába és a folyosón is végigment, de nem találta, Visszavitte a szobákhoz, majd benyitott abba ami az övével szemen volt. Nem volt ott senki. Letette kukut az ágyra és írt neki egy levelet hogy keresse meg Erenist amikor felébred. Ezután megírta a másik levelet Geretnek, miszerint délután 3 körül meglátogatja majd egy harcos jelölttel, akinek a neve Chris Hailer. Kinyitotta az ablakot és átadta a levelet egy galambnak, majd megkérte hogy Geretnek adja át az üzenetet a sárkányok városában. a galambnak cserébe meggyógyította a lábát amit megsértett egy ággal. Így viszonozhatta a madárnak a szivességét*

*Ez után maga is bement a szobájába és lefürdött és Ernest is megtisztogatta. a holmijait szépen összehajtogatta, majd felvette a fehér hálóruháját és aludni tért. Ernes mellette aludt az ágyon. A sárkány hamarosan a fehér fellegek közt szállt álmában. A kimerültség miatt hangosan horkolt.*

* A meleg vízben áztatta magát, elmerült kicsit benne s gondolkodott. Az utóbbi napokban nagyon sok minden változott meg körülötte, de ideje sem volt belegondolni. Most, hogy szusszanhatott egy kicsit, mégis megtette. A szomorú gondolatok után a boldogabbak jöttek, majd ezek végén, inkább elmerült a meleg vízben. Be csukot szemekkel a víz alatt, hallgatta azt. Mivel hajat is mosott, nem volt semmi gond azzal ,hogy teljesen vizes legyen.
Miután végzett, megtörölközött ,majd azt magára tekerve keresett a szekrényben egy hálóinget. Szerencsére már tudta mire számíthat, hiszen nem is olyan rég szintén eltöltött itt egy éjszakát. Ugyan ebben a szobában. Átöltözött ,majd az ágyba dőlt s azzal a lendülettel takarózott is be. A meleg paplanra szüksége volt, anélkül sosem tudott elaludni. Felemelte világos kacsóját, így arról lejjebb csúszott az anyag, s most láthatta rendesen a kézfejét és a csuklóját is. Nézte a kis kék foltot, ami alapjáraton nem szokott elől lenni, vagy nem szokták észrevenni, s halványan elmosolyodott. A hold jutott eszébe, arról meg az alakváltó.
Nem búcsúzott el, de Kuku nem is aggódott, így rájött ,hogy neki is felesleges. Biztosan valami sürgős dolga akadt. Mint tanácstagnak is, ez nagyon is gyakori lehet.
Mialatt elmélkedett, egyre nehezebben bírta nyitva tartani a szemeit. Észre sem vette amikor lecsukódtak, ezzel álmot hozva számára. Álmot, mely a fáradságtól túl mély volt, s amelyre úgysem fog ebből kiindulva, emlékezni. Álmot mely most mégis nyugodtabban ringatta, s hagyta ,hogy a hosszú és mozgalmas napok után, valami kedvesebb és nyugodtabb ölelje át. *

*Nézte ahogyan vetkőzik. Igen, nagyon is szívesen nézte, de csak ennyiben maradt. Ő is elkezdte. Először a köpenyét csatolta le, majd szépen lassan mindent levett, egy alsó nadrágon kívül. Nem hajtogatta össze a holmikat, simán ledobta a székre, kivéve a kardot, amit nagyon szépen és gyengéden helyezett el. Ezután kicsit megmozgatta a végtagjait ,mert úgy érezte a sok cipekedésben elgémberedtek. Lassan pillantott vissza a lányra ,majd mellé feküdt.*
Igazából ,most ebben a pillanatban, egyáltalán nem érdekel ,hogyha rájönnek vagy nem. Fáradt vagyok hozzá.
Az sem esett le egyből ,hogy ki a szárnyas idegen, s ez már elég kellemetlen.
*Ásított egy nagyot ,majd megcsókolta a lány csupasz vállát. Ezután megfordult, háttal a másiknak s ismételten ásított.*

Jóéjt.

*Leiran még mosolyogva de fáradtan pislogva figyelte Eras cselekedeteit és mikor mellé feküdt és megpuszilta a vállát csak mosolyogva nézett rá*

-Ugyan kedvesem te is lehetsz fáradt. *Mondja kedves lágy hangon és mikor megfordul szorosan bújik hozzá és átkarolva helyezkedik kényelembe.*

-Szép álmokat kedvesem. *Mondja csendesen és hamar el is alszik a puha ágyba kedvesét ölelve.*
_________________
Sólyom:

*Nehezen megtalálva a fiút száll le az ablak párkányára és kopog be csőrével. Könnyen nyílik az ablak így berepülve teszi le a levelet az éjjeli szekrényre és el is repül onnan, mert nem akarja felkelteni a fiút. Hamar elindul vissza "gazdájához"*
__________________
Erenis:

*Erenis később ébred és látja a foglalt szobákat, így tudja, hogy Leiran is haza tért. Felmenve a második emeletre óvatosan nyit be a szobájába, ám látja, hogy nem egyedül alszik, így elpirulva siet ki a szobából, és nem is zavarja őket többet, a szennyes ruhát felkapta azért és minden szobába így tesz. A szenyes ruhákat összeszedve talál rá Kukura, akin látja, hogy nem éppen jól van, így kezét fejére téve gyógyítja meg és húzza be a függönyt, hogy sötét legyen neki a szobába. Aztán ment ki a mosókonyhába. Egyedül talán Chris szobájába nem ment be, de végül oda is bekukkantott és felvette a szennyes ruhákat. Hamar berakta mosni, és lement csinálni reggelit.*

*arra ebredt, hogy pisilnie kell. Ismeros helyzet. Mar megint egy nagy feher vitorla van rajta. Emlekezett, hogy a hovirag tette ra. lassan fejfajassal ulo helyzetbe tornazta magat. Ez is a kocsma lenne? az elhuzott sotetito alol tul sok feny szivargott be. Tehat nappal van es nem fold alatt. felkecmergett és talalt egy kisebb ajtot. Furdo volt mogotte. Legalab konnyithetett magan. Visszaterve a szobaba lehamozta magarol a feher kopenyt... És... Selestina mellenyet. aztan szetnezett és talált egy papirost rajta irassal... Nem volt otlete ki és miert hagyta ott, de biztos nem neki szol mert o nem tud olvasni. Osszegyurte és zsebrevagta hogy majd odaadja valakinek mert hatha fontos. Kikukucskalt a folyosora. Szerencsere csak a vegen volt ablak. benyitott az egyik szobaba a tuloldalon. Odabenn egy no volt aki valami kis allattal beszelt. *

-Csaaaa! tanatam egy valami irast a szobaban ahuva bepakootak. Segiccse elovasni lecci, mer en nemetek hozza. *kerte meg a lanyt* -asztan hagylak mek vissza durmoni mert baromi almos vagyok... Csak hatha vanami fontos van rajta. Lecci segiccse.

*Elmosolyodott kedvese szavaira. Hamar elaludt, méghozzá mélyen.
Nem kelt fel semmire, túlságosan mélyen aludt. Fél időben megfordult,
majd átölelte hosszan a lányt, de arra sem kelt fel, mikor Erenis belépet. Aludt tovább.*

*Csendesen szuszogott. Arcát a párnába fúrta ,hosszú szőke haja, össze-vissza hullott amerre csak lehetett. Most az egyszer nem akart még kikelni. Pihenni szeretett volna. Nem is kelt fel. Pár napja amúgy is felborult az a megszokás ,hogy nappal van fent és éjszaka alszik. Így ez már nem tett hozzá nagyobb gondot. Este amúgy is gyűlés lesz, aztán meg haza megy. Még otthon is szembe kell néznie anyjával és apjával, hiszen a harcokról sem szólt...előre. De most csak szendén pihent.*

*A kapott szobájában ücsörögve beszélget Ferettel mikor hirtelen kopogás nélkül nyitnak be hozzá Meglepődve fordul a hang irányába és hallja a furcsa akcentust.*

-Szép jó napot. *Mondja kedvesen elmosolyodva és végig hallgatja a mondandóját.*

- Segítek szívesen. Csak kérem hozza ide azt a papírost. *Mondja kedvesen és közvetlenül. Oda nyújtja a kezét és mikor megkapja a papírost térdére helyezi, de nem pillant le rá, csak a papirost simítja végig. Érzi, hogy ez nem dombor nyomásos írás, így kicsit elhúzza a száját. Újra végig simít a lapon, hogy talán az írás során a papír benyomódott. Szerencsére így volt, bár ezt így nehezebb volt elolvasnia.*

-Kérlek légy egy kis türelemmel. Elég nehéz ezt így elolvasnom. *Mondja nyugodt hangon és lassan pásztázza végig ujjával.*

" Kedves Kuku!
Ha felébredsz, akkor keresd meg Erenist, ő segít neked kijózanodni legalább annyira, hogy ne legyen hányingered. Én már fáradt vagyok a gyógyításodhoz. Ha ez megtörtént maradj itt. Üdvözlettel: Arorua"

*Nagyon lassan olvasta a levelet és sokszor tévesztet is, de akkor vissza csúsztatta ujjait, és újra végig tapogatta és kijavította magát. Mikor nagy nehezen sikerült felé fordult érdeklődve.*

-Rosszul van? Én is segíthetek ha gondolja. * Ajánlja fel segítségét.*

- Kocce. *Mondta a lanynak es furcsan nezett ra. Meg nem latot senkit igy olvasni. *
-Nem kell telleg. Man egesszen oke vagyok, csak a fejem faj kicsit. De kialszom. Csako! * koshont el a lanytol, majd visszament aludni. Nem volt kedve barkit is megkeresni. Emejgett de csak kicsit. Eldobta magat es mar horkolt is. *

*Felriadt. Egyből észrevette a kapott levelet. Felkapta, elolvasta. Nagy kő gurult le a szívéről. Sayla írt, hogy neki sem lett volna jó a délelőtt tíz. Megkönnyebbülten vigyorodott el. A nap állásából következtetve nem sokat aludhatott, így gyorsan visszament az ágyhoz. Ám ekkor látta, hogy eltűntek a ruhái! Hova lettek? Aztán csak legyintett. Úgyis már elég lestrapáltak voltak. Majd szerez egyet. Később. Visszaaludt.*

*Furcsállva fordította fejét Kuku után és mély levegőt véve vissza fordult Ferethez. Elővéve könyvét olvasgatott, bár már kívülről tudta ennek tartalmát, de jelenleg nem tudta mással eltölteni az időt, majd mikor végig ért vissza dőlt az ágyba. Még elégé álmosnak érezte magát. Feret pedig mellé kuporodva őrizte az álmát, végül derekára telepedett és rosszalkodott is kicsit. Végül kiszökött a szobából mikor Erenis benyitott oda. Kiszökve indult vándor útra és a mellettük lévő szobába osont be. Kis termete miatt alig volt észrevehető.*

*A hófehér szobába osont be és a selyem táskát megtalálva bontotta ki annak kötését és bele mászva kezdett el motoszkálni. Nem talált benne semmi érdekeset, így tovább kutakodott a szobába. Felmászva a kis asztalra megtalálta Arou kis fioláit, amit oda rakott le és azokat kezdte el gurigatni. Az egyik le is gurult az asztalról és hangosan csörömpölve tört el a padlóra érve.*

*Kicsit össze rezzen a kis vadász görény és ekkor látja meg az alvó fehér rókát. Leugorva onnan kapaszkodott fel az ágyra és ment oda Ernesthez. Látta hogy alszik, így pimaszkodni kezdett vele. Oda dugta orrát a róka orrához és úgy nézte, majd mancsával piszkálta meg.*

*Leiran egy jó darabig békésen és nyugodtan aludt. Ám mind végig jóóó mélyen. Arra se kelt fel hogy Erenis ki vitte a szennyest a szobából. Ahogy telt az idő úgy fordult meg Leiran álmában a kocka. Először csak forgolódott, majd egyre jobban izgett mozgott. Nem rúgta meg Erast és nem is ütötte meg, de érezhetően és zavaróan ficergett mellette az ágyban.*

*Az álom aztán abba maradt, de Leiran hirtelen összerándult és felülve kapkodva levegőért nézett körbe, hol is van. A tegnapi napot dolgozta fel álma, ám álmában le is zuhant. Örült neki, hogy ez csak egy rossz álom volt. Megfogva fejét ásított és nézte meg az időt. Délután 6 óra. Ideje kikelni az ágyból. Még gyors egy utolsó felhívó üzenetet meg kell írni és elküldeni mihamarabb, és annyi van még. Egyszerűen szörnyülködött, hogy hagyta magát rábeszélni erre. Lassan kelt ki az ágyból s látta össze hajtva a ruháikat a fotelekbe. Tiszták voltak és csak elmosolyodott rajta. Tudta ki követte el ezt, de szíve mélyén örült, hogy Erenis nem akadt ki, hogy Eras mellette alszik. Elment csendben fürdeni, hogy kicsit jobban felébredjen.*

*Fürdés után a köntösébe tért vissza és Erenis sietett be a szobába.*
_______________
Erenis:

-Kisasszony! *Szólalt meg az ijedt lány és ment volna az ágyhoz ébreszteni, mikor látta, hogy már köntösben áll.* -Kisasszony! Önt keresik! A sötét elfek követe! Azt mondta nagyon sürgős. *Mondatai idegesek voltak és reményel teli, hogy nem valami gond miatt jött el a sötét elf követ.*
__________________
Leiran:

-Köszönöm hogy szóltál. Kérlek mond meg neki, hogy 2 perc és megyek. *Mondta azzal el is kezdett öltözködni Erenis is elment lefelé a sötét elf követhez.*

*A fiola összetörésére riadt fel és ösztönösen Ernes után nyúlt. De valami más bundát érzett a keze alatt.
Oda pillantott és megemelte a fejét. Legnagyobb meglepetésére egy vadászgörény volt az.*

-Kuku? Mit művelsz? *kérdezte álomittasan, aztán eszébe jutott hogy még nappal van, s ilyenkor az alakváltók nem használják a képességeiket hanem alszanak.*
-Nem is Kuku vagy! *mondta a görénykének és megsimogatta az állatot. Enyhén fanyar illatot érzett a levegőben, pont mint a frissesség itala főzetét. A kis asztalra nézett aztán a földre és megtalálta a választ az illat eredetére.*

-Ugye nem nyaltál bele? *Kérdezte az állatot, majd felkelt és a fürdőbe ment hogy felmossa a főzetet. Felitatta egy törlőkendővel és fölszedte a fiola maradványait is, mielőtt ő vagy a két kis állat közül valamelyik belelépne. Aztán a selyemtáskáért nyúlt hogy felöltse magára a tiszta ruháit. Megdöbbenve látta hogy össze vannak gyűrve. Kihúzta és jó alaposan kirázta hogy kisimuljon. Szerencsére nem volt annyira gyűrődős anyag hogy vasalni kelljen, majd felvéve kisimul. Ennek ellenére összevont szemöldökkel nézett a kis görényre aki éppen Ernestel pimaszkodott. A kis róka fölébredt a motoszkálásra és az orrtaperolásra, És lusta tekintettel nézte a görénykét és Arou ténykedését. Ásított egy nagyot, majd elkezdett ide oda ugrálgatva játszani a görénykével. Örült a játszópajtásnak. Arou tekintete megenyhült őket látva és úgy döntött mégsem teszi ki a kis görénykét ha már ilyen jól szórakoznak. Megmosakodott, megfésülködött és felvette az ékszereit, majd felöltözött a tiszta ruhájába és a zsebeibe rejtette a maradék fiolákat az asztalról mielőtt a játék hevében eltörik egy másik is.*

-Gyertek mókamikik. Ideje reggelizni. *mondta nekik és elindult kifelé. De nem egyből az ebédlőbe indult, hanem előbb Chris ajtaja előtt állt meg és bekopogott hozzá*

-Chris? Ébren vagy már?