Tulkas Waerjak & Yavanna

Név: Tulkas Waerjak (ragadványnevek: Sápadt, Vitéz, Négykezes, Kolosszus...)
Kor: 109
Faj: Vérfarkas

Külső: 210cm, 115kg. Széles vállakkal és egy évszázad harcai alatt acélosra dagadt izmokkal rendelkezik. A naptól barnult, durva bőrét sok kisebb-nagyobb heg borítja, amiket büszkén visel. Éles, szögletes arcvonásait az idő elkezdte ráncokkal feldíszíteni, rubinvörös, erővel bíró szemei vannak mint minden Waerjaknak. Majdnem térdig érő ősz haja van amelyre nagy gondot fordít, a nyakát pedig egy válltól vállig húzódó heg díszíti, amit ha csak teheti, büszkén tesz közszemlére.

Jellem: Főleg kétféle kedvében lehet látni. Vagy a vidám apafigura, vagy szigorú, harcimádó katona szerepébe bújik, szokása a kettő között másodpercek alatt váltani, élvezi az emberek arcára kiülő meglepetést. Egyaránt tud egy öregember kedves gondoskodásával bölcsességet osztani és hevesen, vérszomjasan csatározni is. Kedvelt időtöltése az ereje összemérése másokkal - akár nagyobb harcban akár párbajban, de csupán nézni is élvezi - , és bár emiatt úgy tűnhet hogy minden gondra vagy nézeteltérésre ez a megoldása, valójában ha párbajra hív valakit akkor az nála nem egyenlő a negatív érzelmekkel; a harc számára szórakozás, azonban ha a helyzet úgy adja, véresen komolyan veszi a dolgot, de csak nagyon ritkán nem élvezi. Az élet minden területén hű a Waerjakok jelmondatához - éltünkben küzdelem, holtunkban megnyugvás.

Történet: Egészen fiatal korától kezdve nem érdekelte más, csak a harc és a családja, valamint az általuk őrzött tudás és tárgyak védelme. Az évek alatt ez odáig fokozódott, hogy lenézett mindenki mást aki nem tartozott közéjük megvetett, mert tisztán látta, hogy ő és a rokonai felsőbbrendűek az elvakult, tudatlan tömegeknél. Ennek hirtelen szakadt vége, amikor fiatalabb korában kis híján meghalt a csatamezőn, de egy vérfarkas nő aki a legsúlyosabb sérülést okozta neki kimentette és ápolta, ameddig talpra nem állt. Ez idő alatt Yavanna - a megmentője - meggyőzte többek között arról hogy a világban igenis mindennek helye van, és mindennek megvan a maga szépsége.
Idővel teljesen megváltozott és mire egy év után a halottnak hitt Tulkas hazatért a családjához, Yavannával már a közös jövőjüket tervezgették. Azonban sem ő, sem kedvese nem volt még kész a csendes letelepedésre, így nehézségekkel bár de megtanította neki a Tánc bizonyos fajtáit és vállvetve harcoltak ott, ahol csak szükség volt rájuk. Mikor a nő terhes lett, nyilvánvalóan ez abbamaradt. Azonban aznap este mikor Yavanna megszülte Gauldothot egy hazaútjukon az erdő elf faluból, rajtuk ütött egy fizetés hiányában frissen szétszéledt zsoldossereg unatkozó töredéke. Mikor Tulkas meghallotta hogy fenyegetik a családját, teljesen elvesztette az eszét és őrült mészárlásba fogott. Ekkor terjedt el a "Négykezes" beceneve az ütközet kevés túlélője jóvoltából.
Amikor Gauldoth elszenvedte azt a bizonyos balesetet, teljesen összetört. Nem mutatta ki, szerette volna, ha fia utolsó napjai e világon annyira nyugodtak lennének, amennyire csak lehet. Aztán a napokból hetek lettek, a hetekből hónapok...elképedve, örömteli lélekkel nézte, ahogy a fiú minden vele történt szörnyűség ellenére talpra áll. Sajgott a szíve, mikor elhagyta a falut, de tudta jól hogy a gyermeknek egyedül kell megjárnia az utat.
Yavannával a falu déli szélén élnek egy átlagos házban, ám Tulkas gyakran visszalátogat a házba ami már Gauldothé, karban tartani, na meg őrizni a titkait. Gyakran panaszkodik arról, hogy hiányzik a régi élete vadsága és a harcok heve, de nem akarja egyedül hagyni Yavannát a faluban. Jelenleg a Waerjak család feje, Gauldoth apja, és a Tánc legtehetségesebb művelője.

/Gauldoth karakterrel irányítom fehér színnel, és nincs annyi pálinka hogy én képet keressek hozzá! :X3:Gauldoth apja így nyilván hasonlítanak, szóval tessék ebból kiindulva elképzelni a külsejét az alapján amit leírtam, sajnálom. /


Név: Yavanna (felvett név)
Kor: 102 év
Faj: Vérfarkas

Külső: 185 cm magas, 72kg. Magas és homokóra alakkal rendelkező nő, fénykorában és most is igazi szépség, jégkék szemei és hátközépig érő ősz haja van, melynek ápolására nagy gondot fordít. Arcvonásai, mozdulatai és tartása nemesi származásra utalnak, bár nem erről árulkodik a kérges bőrű tenyere, vagy ami ruhában nem látszik annyira, korához képest rendkívüli izmai. Pár heg van csupán a testén, a leglátványosabb bal kisujjának és a tenyér azon szélének hiánya, ahol most egy ronda forradás van. Arca legtöbbször nem tükröz semmilyen érzelmet, ha mégis, legfeljebb egy vékony mosolyt. Ha azonban családjáról van szó, akkor ennek a szöges ellentéte van érvényben.

Jellem: Külső szemlélőnek, aki nem ismeri igazán, látszólag egy kedves és higgadt öreg hölgy, aki csak ritkán szólal meg, és akkor sem sokat. Ez csak látszat azonban; mesterien váltogatja az álarcokat, kiváló manipulátor és jól forgatja a szavakat. Érzelmektől szinte teljesen mentes asszony, ritka, hogy másokkal szemben akármit is érezzen - amikor így tűnik, csak mesterien tettet. Ez alól egyetlen kivétel férje és fia, akikhez forró szeretet fűzi, egyedül az ő közelükben képes érezni.

Történet: Legkorábbi emlékeiben egy hajléktalan vérfarkas nő szerepel, aki állítása szerint három évesen találta a Vérfarkasok Falvának szélén, elgyengülve. Ő adta neki az eredeti nevét; Clodovea. Sosem mondta meg, miért vette gondjaiba, de azt már akkor tudta, hogy nincs sok ideje hátra, ezért pár év alatt megtanította a gyermeknek, amit csak tudott: hogyan gondoskodjon magáról, lopjon és védje meg önmagát. Hontalan nevelőjét sok éve tartó betegség vitte el, mikor ő hét éves volt. Nem telt bele sokba míg hibázott és lopáson kapták, majd kidobták a faluból. Megpróbált visszatérni, de sikertelenül, így a Földalatti Városba vezetett útja. Annak utcáin talált menedéket, ott csavargott tovább.
A lopkodás könnyebb volt a vérfarkasok falvában, itt már többször kapták rajta, de valahogy mindig sikerült átcsusszanni a végzet karmai között. Végül ölésre kényszerült, először kilenc évesen, ám a sora lassú de biztos tempóban rosszra fordult. Ekkor fogadta be őt egy öreg, gonosz, de tehetős sötét elf. A fiatal Clodovea csak egy lépcsőfokot látott a vénemberben, aki előbbre viheti az életben, ezért kész volt áldozatokat hozni. Ott élt és edzette magát, amíg tizenhárom évesen megelégelte a romlott férfit: egy este nagy gonddal tört porrá egy üvegszilánkot, a végeredményt pedig gazdája esti borába szórta. Az elf persze meghalt, ő pedig ekkor határozta el, hogy ebből fog megélni.
Eladott mindent a házban ami nem volt számára hasznos, a pénzből pedig fegyvereket és páncélt vett, meg növényeket méregkeveréshez. Gyakran látogatott helyeinek egyike egy ottani kovácsműhely volt, amit egy szintén vérfarkas férfi üzemeltetett aki mindig kedvezményeket adott neki. Fiatalon kezdte, így sokáig tartott, míg "karriere" beindult, de hála kíméletlenségének, tehetségének és a gyerekkort felemésztő edzésnek, lassan de biztosan hírnevet szerzett magának az alvilágban. Először csak gyanította, de az évek során rájött, hogy ez a kovács valószínűleg az édesapja, a férfi szemei pedig elárulták: tudta, hogy a lány tudja. Mikor rákérdezett, az csak mosolygott és a fejét ingatta. Nem érzett semmit, ahogy az éj leple alatt pengét csúsztatott édesapja bordái közé mikor az aludt. Ezt követően felpakolta a legértékesebb holmikat, majd felégette a műhelyt. Gyilkosság, csempészet, tolvajlás - ha megfizették, a legkülönfélébb tetteket vitte véghez precíz munkával. Kapcsolatokat szerzett és szövetségeket épített, melyek közül pár még ma is él.
Tulkassal egy harcban ismerkedett meg először. Megbabonázta a férfi vad és heves tánca, ahogy az eleven fegyverként járta körbe az udvart. Sebeket váltottak: súlyos vágást ejtett a férfi felsőtestén, míg az leharapta bal kezének egy részét.
Elhatározta azonban, hogy megmenti az életét - meg kellett tanulnia, hogy csinálta a harcos azt, amit csinált. Félrehúzta és felületesen ellátta a sebeit, majd elvitte az erdőbe, egy elhagyatott, roskatag kunyhóba. Eleinte csak szerepet játszott: a Táncba szeretett bele és abba ahogy Tulkas művelte, nem pedig belé. Kevésszer lepték meg élete során, de egyik alkalom volt az, mikor a Waerjak szerelmet vallott neki. Ő maga később kezdett csak beleszeretni, akkor, mikor az elkedte tanítani neki az ősi művészet alapjait. Clodovea nehéz döntést hozott: megszínlelte a halálát, elhurcolta a legfontosabb dolgait yeralti házából, és nevet változtatott. Yavanna a legfontosabb és legmegbízhatóbb szövetségeseinek árulta el csupán az igazságot.

Egyéb:
- A Clodovea nevű bérgyilkosnő létezéséről kevesen tudnak, kósza pletyka csupán.
- Az alvilágban más a helyzet: sokan hallottak róla és tudtak arról, hogy valódi, de szinte senkinek nincs információja.
- Arca szinte mindenki számára rejtély. Aki felismerheti, az jelentős alvilági kapcsolatokkal bírhat.
- Akkoriban kopaszra volt nyírva a feje, később röviden tartotta. Tulkassal való letelepedésekor kezdte hosszúra növeszteni.

/Gauldoth karakterrel irányítom kék színnel, így nézett ki a farkasok bálján./