Alakváltó mindennapok - vol1 - "Holiday" (Raghnall Gildas, Kuku)

* Enyhén oldalra biccenti a fejét, ahogy az ágyneműt nézi. * ~Megmolesztálja a párnámat... ~ * Gondolja közben. *
A romantikus nem itt kezdődik... még nem vallottam be, hogy mit érzek, de előbb-utóbb majd erre is sort kerítünk. Főként, ha még elég ideig bosszantasz. * A múltkori vereségét azóta sem felejtette el, és bár gyűlnek a revanshoz az ötletei, még halasztja a visszavágót. Nem szívesen ugrana ugyanabba a csapdába ismét, így még igyekszik egy kicsit bővíteni a listát a megfelelő kibúvókért is. *

Így oda a meglepetés ereje, viszont a lelkesedés úgy látom, nem marad el... * Elmosolyodik rajta. Már épp kezdene zsörtölődni azon, hogy a pimasz alakváltó nem várta meg a szitok áradat végét, amikor ismét felbukkan a feje az ajtóban. * Menj... örül-belül két óra múlva indulunk, úgy készülj. * A következő ajtónyílásnál már a polcra helyezett fiolák között matat, először azt hiszi, hogy Kuku jött ismét vissza. Rav és a párna felbukkanására egyszerűen csak visszafordul a munkája felé. * Tedd a helyére, utána pedig menj fel és segíts Kukunak és Cekinek ételt készíteni. Csomagoljatok italokat is, főként hűtött vizet és egy kevés bort. * Adja ki az utasításokat. *

* A teendőivel bő két óra alatt végez. A szekrényéből egy válltáskát vesz elő, abba süllyeszti el a négy előkészített főzetet, egy nagyobb törülközőt magának, és a fürdőnadrágot. Utoljára ellenőrzi a helyiséget, csak utána indul el felfelé a többiekhez. * Hogy álltok? * Teszi fel a kérdést, amikor már halló távolságon belül vannak. *

*sietősen a helyére tette a párnát és magában jót derült azon milyen szellentéshangja lesz majd ha Gildas aludni tér. Lecsúszott a korláton segíteni a koboldoknak szendvicseket kenni és összeragasztani, némelyikbe húst némelyikbe rántottát pakol, aztán az egyik közül vissza kiveszi Ceki hússzeletre markolt kezét és újra összerakja majd elcsomagolgatja. Aztán felszaladt és előszedett egy hátizsákot, abba pakolta össze a dolgokat. A koboldoktól kapott egy magentaszín fecskealsót azt pakolta el strandnadrágnak. Beledobott még egy nagyobb és két kisebb törülközőt, egy strandlabdát amit majd ott felfújnak, egy sárga sipogós gumikacsát, Cekit és egy fél papucsot... majd kiveszi a fél papucsot és bepakolta Ravot, kivette a strandlabdát ami Ceki lógott, majd visszatette a strandlabdát és bepakolt a papucs másik felét. Mellétette a szendvicseket és kivette megint Cekit majd elcsodálkozott hogyan került bele, majd kivette a szendvicset és alóla Rav-ot majd visszatette a szendvicset és az italokat. Összezárta a zsákot és a megbeszélt időre Ravval együtt odalenn vártak az ajtónál*

-jól állunk *válaszolta kuku bólogatva, s Rav is bólogatott mellette*

* Bár Ceki zötykölődik a hátizsákban, ahogy lefelé baktatnak a lépcsőn, nem teszi szóvá. Nem is tudná, mert a szája tele van: egészben betömte a hozzá legközelebb eső szendvicset csomagolással együtt. Próbálja gyorsan megrágni, de így már cseppet sem bizonyul könnyű feladatnak a számára. Csak annyit érzékel a helyzetből, hogy megálltak, és Gildas hangja valahol ott morog a háttérben, a zacskó csörgése mögött. *

* Rav körülnéz, nem látja Cekit. Kezd kétségbeesni, hogy eltűnt a társa, így megrángatja Kuku ruhája ujját, hogy szóljon neki, de a főnök megelőzi. *
Kuku, csámcsog a zsákod... * Most nem tűnik mérgesnek miatta, hanem jóízűen felnevet. Közelebb lép hozzá, határozott mozdulattal böki meg a hátizsák oldalát, mire az hangosan felhorkan, majd köhint, mert félrement a csomagolás egy darabja. *
Ne bánts! Ártatlan vaok... Nöm ette meg semmit! * Kiáltja tele szájjal. *
Ha nem akarod cipelni, akkor lakoltasd ki... és azt hiszem, indulhatunk is. * Még utoljára belenéz a táskájába, hogy mindent eltette-e. Egy bólintással nyugtázza a készlet teljességét. *

*kuku leteszi a hátizsákot, kiveszi a szendvicses tatyót, és belőle Cekit a szájában a fél szendviccsel majd ad egy másikat Ravnak is hogy ne legyen vita aztán még kettőt, majd visszapakol mindent és a hátára veszi.*

-akkó ezé vót ilyen nehéz meg ficergett *megigazgatta a zsákot a hátán hogy az eligazodjon és az egyik szendvicset Gildas felé nyújtja.*
- Egyet betósz te is brada? Ha nem akkó megeszem esztet is hehehe *mondta és a másik szendvicsről szabad kéz hijján foggal harapdálta le a csomagolást és köpködte ki oldalra, majd jóízűen beleharapott*

*csámm-csámm*

Nem hallottad, hogy hangosan emészt? * Kérdezi, miközben végigméri Cekit. A kövérkés kobold tele szájjal, kissé málén vigyorog rá, majd amint Gildas félrenéz, újból folytatja a hangos rágást és nagy falatokban nyeli le az ételt. Rav is elfogadja a szendvicset, két kézzel fogja a finom falatot, nagyokat harap belőle. *
Fincsiiiii...
Télleg fino'... * Mondja teleszájjal a másik. *

Nem kérek, köszönöm... Ha ilyen ütemben fogyasztjátok, akkor későbbre egy falat sem jut belőle. Hazafelé nem állunk meg minden sarkon kaját venni... * Jólesően nyújtózik egyet. * Végre... pihenő. * Mondja csendesebben, inkább csak magának. Elsőnek lép ki a házból, de odakint bevárja Kukut és az önjelölt pribékeket, hogy mellettük haladjon. Rav és Ceki még visszafordulnak, bezárják az ajtót, csak utána baktatnak a két alakváltó után. *

Ésésésés...
Buborékozunk?
Az titok. * Gildas néhány másodpercre mosolyog, és ha ez a páros számára nem is látható, Kuku számára biztosan. *
Buborék! * Örvendeznek, ahogy a levegőbe tartott kezekkel körbefutják őket.

*egyre jobban fúrja a kíváncsiság, hogy mi lehet az a buborákozás.. de folyton csak a vizbefingás jut az eszébe róla.. de ezt nem bírja elképzelni Gildasról.. a koboldokról persze igen. Támadt egy ötlete. Átváltozott szürke pónilóvá hátán a zsákkal*

-gyertek pupákok lehet lovacskázni! Közben meséjjetek cépen nekem arró a buborékozásró!

* A két kobold nem mer felülni a Kuku-pónira, de mellé zárkóznak két oldalról, úgy kocognak mellette. *
Szabaaaad? * Kérdezi Rav Gildastól, aki mindössze egy apró biccentés formájában adja meg a választ. *
Amikor legutóbb voltunk, a főnök csinált nekünk meglepit!
És megígérte, hogy lesz legközelebb is...
Szerintem valami mágia volt...
Vagy nem tudom...
Nem olyan, mint a szappan...
Olyasmi volt, mint a pipa...
De bele kellett fújni...
És naaaaaagy buborékok jöttek ki belőle! * Izgatottan összenéznek. *
Színesek voltak...
És csillogtak!
Aztán megcsúsztam...
A pipa beleesett a vízbe...
Az egész környék tele volt buborékkal...
Buborék! * Ujjong a másik, de rájön, hogy ez nem jó pillanat rá, így elszomorodik a pillantása. *
A főnök mérges lett...
Azt mondta, többet nem kapunk...
De most nem zárta ki...
Szóval lehet, hogy hozott...
Szerinted hozott?

*gondolkodik miféle dolog lehet az.. valami főzetre tippel, mint a bolhátlanító.. az is jól felhabzott és csúszós lett*

-ugye nem szemcsípős az a bugyborékoló?
-Am' nemtom hozott e, magának pakót, nem tudom mi van benne, de majd megnézzük *sutyorogta a koboldoknak és egyre kíváncsibb lett ahogy haladtak. mire odaértek már egészen be volt sózva Gil hátizsákját leszte, legszívesebben máris pakolt volna belőle kifele hogy megkeresse a buborékokat*

-messze vagyunk méég? Eekopnak a patáim és akkó nyavajogni fogok egész este! Te meg hallgathatod!
-És mé vagy olyan csendbe? Egész úton nem is szósz semmit! Beteg vagy vagy mi van? Frankón kezdek gyanakodni mosmán hogy beteg vagy! Akkó ki kell talájjunk valamit hogy meggyógyíccsunk! Ugye pupákok! *bólogat lófejjel a koboldoknak*

Nem ment a szemünkbe... * Gondolkozik el az egyik. *
Remélem nem tervezed, hogy beáztatod a szemeidet is... * Szólal meg Gil, miközben felvonja a szemöldökét. * Az összetételéből ítélve valószínűleg csípne nagyobb mennyiségben, persze ez csak akkor érintene, ha lenne belőle nálunk... * A végét gyorsan teszi hozzá, mert látja a koboldok tekintetén, hogy hamarosan kitör rajtuk a buborék láz és nem tudnak majd tőlük lépni sem. *
* Ceki oldalba böki Ravot, aki komorabb tekintettel battyog előre. *
Láttam valamit a táskájában... Az előbb kilógott...
Olyan mint a buborékfújó? * Suttog vissza, mire a válasz csak szapora bólogatás. *

* A koboldok Kukura pillantanak, csak helyeselni tudnak a kutatás gondolatára. Óvatosan sandítanak a főnökük felé, ellenőrzik, hogy nem sejt-e valamit a magánakcióból. *

Nem vagyunk messze... és nem, nem viszlek a hátamon, ha elfáradtál. Ne kényeskedj, mint valami a hercegnő, mert a végén kénytelenek leszünk bevásárolni neked szoknyákból is. * Válaszolja rápillantva. * Csak elgondolkoztam, legközelebb előre bejelentem, hogy ne kelljen ennyire aggódnod. * Mondja viccelődve. * Titeket hallgattalak és megérte csendben maradnom...

-mánis szoknyába akaná őtösztetni engem? Asztat akarod én legyek a lány mi? Tuttam én hogy ilyesmi van a háttérben... *kezdte a szokásos cukkolást, de a koboldok válasza elterelte a figyelmét*

-buborékfújó? *csodálkozik el. Nem tudja elképzelni miféle varázstárgy lehet az. Viszont úgy tűnik a koboldoktól nem tud meg többet, ezért előrekaptatott a szürke póni közvetlen gil mögé és közvetlen közelről kezdte tanulmányozni a másik alakváltó táskáját. Pónifejmagasságban megszimatolta és valami különös.. talán virágillatot érzett.. Vagy valami más lenne? Kinyújtotta a nyelvét és hozzáérintette a zsák anyagáhóz, majd megnyalta és visszahúzta.. ízlelggette gondolkozott*

-zsákíze van! *mondta a két koboldnak akik várták mit tudott meg a fontos művelettel*

*Kezdte azt érezni hogy soha sem érnek oda és csak egy vicc hogy ennyit mennek….. De ha már vicc akkor legyen az rendesen.*

*Kuku póniból visszaváltozott kukuvá majd zsivány vigyorral magára vette Gildas alakját és mozdulatait utánozva ment közvetlenül mögötte. Annyi különbség volt csak, hogy két Gildas más más zsákot vitt*

/ Jesszuska... Teljesen elfelejtkeztem a különjáratról... Ne haraguuuuudj... /

* Gildas hamar rájön: elhamarkodott volt a megjegyzése. Túl erős a kísértés, hogy belemenjen a játékba, de ugyanakkor valamilyen szinten veszélyes is, már tapasztalhatta. * Te vagy az alacsonyabb, rád jobban illik a szerep. * Bukik ki belőle a megjegyzés. Ahogy a póni mögé kerül, gyorsít a léptein, mert ötlete sincs, hogy mire készülhet. Érzi, hogy a zsák megmozdul a hátán, abban a pillanatban le is kapja és a kezében viszi tovább. * Nem akarok nyálat a holmijaim között... Nem vonz a gondolat, hogy abban törülközzek majd meg, amit korábban már... megdolgoztál egy kicsit. * Közli grimaszolva. *

* A csend kissé hosszabbra nyúlik, amit Kuku ki is használ. Gildas szemei elkerekednek a meglepetéstől, a vonásai pillanatok alatt változnak egészen fenyegetővé. * Ne bandzsalíts, nem áll jól... * Dünnyögi neki. * Állj egyenesebben és ne vigyorogj ennyire! * Igen, bosszantja, hogy őt utánozzák. A hallgatása és a megjegyzések tömkelegének hiánya a vihar előtti csendet jelzi. A szabad keze ökölbe szorul, a halántékán kezd kidagadni egy ér, a türelme fogytán. *

* Ahogy egyre közelebb érnek a céljukhoz, a levegő párásabbá válik. Előttük durva sziklák takarnak el egy gőzölgő forrást. A kicsiny medence partjait a víz által simára csiszolt kövek fedik, felülről egy öreg fa lomhán nyúló ágai nyújtanak kellemes látványt. A gőz sejtelmes, fehér fátyollal borítja a terepet, ezzel még csábítóbbá téve a fürdő gondolatát. A koboldok felismerik a helyet, örömkiáltás kíséretébe rohannak előre. * Víííííííííííz! * Kiáltják egyszerre és el is tűnnek egy nagyobb kő takarásában. *

Megérkeztünk. * Jelenti be, miközben újból elmosolyodik. *

//nekem is csak most esett le hogy ez is itt van még XD //

*Ahogy Gildas adta az utasításokat, persze véletlenül se azt csinálta. Görnyedten lógó nyelvvel pofákat vágva, karjait ide oda lóbálva caplatott az ál Gildas az eredeti Gildas mellett, hogy az eredeti jól láthassa.

Kuku-Gildas igyekezett Gildas-Gildas látóterében maradni majd kisujjával kitúrta az orrát, meggyúrta és elpöckölte messzire.*

-Náha szembesűni kell ömmagaddal! Te is nyugottan vátozz át.. mongyuk kukuvá. Pojén lenne! *cukkolta még egy kicsit a biztonság kedvéért*

*Mikor odaérkeztek és látta a koboldokat a vízhez rohanni, ledobta a hátizsákját és a parti köveken kezdett ide oda ugrálni hogy felmérje a terepet. Igen ám, de a kövek nem gyengén síkosodtak meg az állandó párától és Kuku-Gildas akrobatikus kapálózásokkal pottyant bele a vízbe. Amikor felbukkant hosszú hínár lógott egy duzzogó képű ál-Gildas feje búbjáról amit puffogva mérgelődve dobott ki oldalra a koboldok felé*

-Fenébe ezekkel! NEMRÖHÖG!

* Gil megemeli a kezét; ahogy lassan behajlítja az ujjait, mindegyik halkan roppan egyet. A következő pillanatban barackot nyom Gildas2 fejére. Eredetileg nem így tervezte, de az utolsó pillanatban sikerül visszafognia magát. Egy hangos sóhaj formájában igyekszik megszabadulni a feszültségtől, ám az orrtúrás felteszi a pontot az i-re. * Kuku... ez volt életed utolsó baklövése! * Mennydörgi, ahogy a foltban lónyálas zsákkal készül megcsapni az alakváltót. *

Húzz egy strigulát. Megint kimondta...
Az utolsó baklövést?
Jah... * Mondják egymásnak a koboldok. *

Sosem szoktam ilyen bugyután nézni, és nem műtök agyat sem! * Lesújt a rögtönzött fegyverrel, de Kukut addigra már a víz csábítja. A lendület tovább viszi Gildas-t, elcsúszik az egyik kövön és elhasal a földön. A karmai mélyen a földbe vájnak, az arca vörösödni kezd a dühtől. Ülésbe tornássza magát, akkor látja beleesni a hasonmását a vízbe. Oldalra pillant, de nem bírja tovább tartani a sértett, dühös kifejezést, jóízűen kacagni kezd rajta. * Ez tényleg hasonlított... * Vallja be őszintén. *

* Rav és Ceki egymás mellett állnak, oldalra biccentett fejjel nézik a jelenetet. Ceki oldalba böki a társát, de a szemét nem veszi le a jelenetről. * Te... szerinted melyik az igazi főnök?
Az... nem... amaz... de mégis ez... * Kezd el vacilálni közöttük, mert rövid távon elvesztették a fonalat. Végül megvonják a vállukat, elkezdenek futni a vízben ücsörgő, hínáros Gildas felé. *
Segítünk, főnööööök! * Ezzel a kiáltással csapódna a vízbe, mint két bomba. *

*a barackot csak kinevette, a lendítés elől puszta véletlenségből hajolt el olyan csodásan… Nemhiába Gaia mindig is kedvelte kukut és a vicceit… bár néha ő maga is megtréfálta…. mint most ezzel a vízveeséssel*

*meglátta hogy Gildas kineveti és csak duzzogósabb lett. Ő akarta megtréfálni a másikat hogy kinevethesse erre visszájára sült el az egész egy síkos kő miatt. De mintha ez nem lett volna elégg két koboldbomba csapódott mellé a vízbe lefröcskölve őt. Mérhelődve seperte ki az arcából a számára szokatlanul hosszú hajat és puffogva nézett a másik alakváltóra. Bár az kicsit jobb kedvre derítette hogy Gil bevallotta, hiteleset alakított*

-Mondom NEMRÖHÖG! Legalább alakot vátaná hozzá te is vagy mittomén! Legalább a saját röhögő képem látnám ahogy a te duzzogó képedet röhögi! *zsémbelt és kihalászta a két buborékoló koboldot a víz alól mielőtt belefulladnának, mert láthatóan ez a rész nekik túl mély volt. A parthoz sétált és csöpögött… minden teljesen elázott ami rajta volt. A két ázott koboldot az eredeti Gildas feje felé tartotta hogy rá csöpögjenek… ez volt a bosszú….*

* A koboldok ki sem látszanak a mély vízből, pusztán a buborékok jelzik a pontos helyüket. Meg sem moccannak a víz alatt, a bomba erejével horgonyoztak le valahol a kicsi medence fenekén. Szerencséjükre Kuku kimenti őket, víztől csöpögve himbálóznak a barátjuk fogásában, meg sem próbálnak szabadulni. *

Váltsak alakot? Hogy még ebben a formában is te nevess a morgásomon? Neeeeem... Ez így sokkal jobb. Egyébként elég kellemes hangom van, még szerencse, hogy ilyen sokat beszélek. * Amikor Kuku fölé emeli a segédjeit, felvonja a szemöldökét. * Ennél egy kicsit erősebb válaszra számítottam magamtól... * Felkel a földről, majd leporolja magát, a néhány csepp víz nem igazán zavarja. Felveszi a zsákját is a földről, amiből négy pipaszerű tárgy kerül elő. A száruk egészen hosszú; az anyagukat tekintve nehéz lenne behatárolni, hogy miből is készültek. Fehér színűek, de ahogy rájuk süt a hold, megtörik a sápadt fényt és színek kavalkádját tükrözik halvány derengés formájában. *

* Rav és Ceki meglátják az eszközöket, abban a pillanatban kalimpálni kezdenek Gildas2 kezében és próbálnak utánuk nyúlni, persze ahhoz túl messze vannak. *
Buborék!
Mi is akarunk! Mi is!
* Gildas egy fiolából néhány cseppet csepegtet mindegyikbe, majd kiválasztja magának az egyiket és belefúj. A pipa végéről sok apró buborék száll fel, majd beléjük kap a szél és forgó örvényként szállnak tovább. * Két szabály van: szembe ne menjen és ne nyeld le... pipával vagy anélkül sem.

*Minden bosszúsága elszállt ahogy meglátta a színes bubikat. Cekivel leboxolta az egyiket mire az kipukkant. Ravval egy másikat kapott el… aztán látta hogy a kis pupákok a pipákat akarják ezért közelebb odatartotta őket Gildas pipájának szárához… Előbb Ravot mert ő volt a bal kezében, aztán Cekit… Aztán ismét Ravot és aztán Cekit. Ő maga meg elcsodálkozó Gildas arccal nézte a színes bubikat*

*hamarosan azonban megelégelte és letette a koboldokat. Felvett ő is egy pipát és jóóó alaposan megfújta. sok picibubi jött ki belőle és szaladtak felfelé*

-Háááát ez tök frankó! *kurjantotta el magát és tetszése jeléül barátian hátba csapta az eredeti Gildast*
-Ilyet csak itten lehet vagy a házadban is? *tette fel az egyértelmű kérdést, majd visszavette a szájába a pipát és a fogával tartva fujdogálta. Közben már dobálta is lefelé a ruháit amik levetve ismét visszanyerték eredeti körvonalaikat. Aztán amikor már semmi nem volt Gildas2-n a zsákjába túrt és elővette a magenta szín fürdőnadrágot és felhúzta. Pipával buborékolva óvatosan, karjaival egyensúlyozva indult meg a vízparti köveken hogy bele ne csússzon, majd letelepedett az egyikre és csak a lábát lógatta a vízbe. Hátratámaszkodott mindkét karjával és onnan szemlélte a többieket… a buborékok pedig folyamatosan szálltak tőle fölfelé….*

* Gildas nem szól közbe, csak egyre nagyobb buborékokat fúj, amik hangos pukkanások kíséretében csattannak el a koboldok fején. Amint a két lelkes pribék megszabadult, már kotornak is, hogy megszerezzék a nekik szánt pipákat. Rav nagyot fúj bele, mire rengeteg buborék emelkedik fel a Kuku-féle sorozathoz társulva. Az egyik opálos gömb Ceki orrán pattan el, éppen akkor, amikor már fújna ő is, így viszont nagyot tüsszent. Az első lendülettel akaratán kívül beleszív a pipába, a főzettől nagyot csuklik és gigászi méretű buborékot böffent fel. Az óriás lomhán kezd emelkedni, beleakad egy közeli fa ágába, majd kipukkad, egy olyan szendvics elsöprő illatával teríti be a terepet, amihez valaki rózsát is evett. *

* A hátbeveregetés hatására Gildas Kukura pillant, alaposan végigméri. * Az előbbi tekintet jobb volt, ennyire bambán nem szoktam nézni... * A kérdés hallatán felsóhajt, érzi, hogy már kicsi eséllyel tudja csak menteni a helyzetet. * Nem, otthon nem buborékozunk, mert nem akarom, hogy az egész házban bokáig álljon az utána maradó lé... Akkor sem, ha feltakarítjátok magatok után. * Rav és Ceki lehorgasztják a fejüket, már éppen kezdtek volna reménykedni. *
Tutira nem szabad?
Egy kicsit sem...? Böff... * Most apróbbak kavalkádja lövell felfelé Ceki jóvoltából. *
Majd vigyázunk, hogy a pincébe ne menjen!
Akkor csak az udvaron!
Nem... Legfeljebb a fürdőkádban, ha utána tényleg rendet tesztek magatok után... és miután rendbe tettétek a falat is.
Ez azt jelenti, hogy lehet? * Felcsillan a szemük. *
Meg fogom még bánni... * Ha nem a koboldok, akkor Kuku miatt... *

* Gildas már éppen új buborékot készül fújni, amikor a doppelgängere sztriptíz akcióba kezd. Leereszti a pipát, az arca teljesen elsápad. A szabad kezét felemeli, remegő mutatóujjal bök Kuku felé. A sápadása a meghökkenés és a düh kettőse; míg a főnök ezzel küszködik, a csatlósok arcán mély pír jelenik meg, és félrepillantanak. * Teeeeeeeee... Teeeeeeeee.... * Tikkelni kezd a bal szeme. * Te mikor mértél végig ennyire pontosan? * A pillantásából ítélve itt már helyen válasz nem létezik. Az ujjai elfehérednek a pipán, csak a szerencsének köszönhetően nem reccsen el az eszköz finoman ívelt nyele. *

*lábát a vízbe lógázva válaszolt*

-Hááá nah! há hunnan! A fürdőbű! Asszed mostanába nem vok patkányalakba? Fenn aluttam a kád feletti szellőzőbe amikó begyötté asztán pancsikátá... hehhehh.. mongyuk amikó előszetted asztat a sága gumikacsát oszt sipogtattad majnem leestem onnat! *nevette és remélte hogy volt egy ilyen alkalom, mert valójában ezt nem látta, csak következtetett rá abból, hogy talált a felső polcon Gildas tiszta ruhái alá eldugva egy ilyen jószágot. *

*Valóban szokott a fürdőben a szellőzőben aludni patkány alakban csak a nosztalgia kedvéért, De Gildast a saját szobájában látta így egyszer véletlenül, amikor az ágya alatt kergette a pormacskákat és éppen újabb tervet agyalt ki amit hamarosan véghez is fog vinni*

-am szerintem jól áll neked ez a szín! *mutatott a magenta szín fürdőgatyára, majd széles álGildas mosollyal kezdett el fújni egy naaaagy naaaagy buborékot. Talpait a víz alatt próbálta megtámasztani a síkos kövön arra az esetre ha futni kellene*

* Lassan leteszi a pipát és nekitámasztja a csomagjának, hogy ne folyjon ki belőle a főzet. A halántékán kidagad egy ér, miközben a kinyújtott keze ökölbe szorul. * TE MÉGIS MI A FRÁSZÉRT PIKNIKEZEL A SZELLŐZŐBEN?! * Fakad ki, majd halkabbra veszi. * Különben se sértegesd Gróf Khacsássyt... * Majd újra hangosabbra vált. * MAJD ADOK ÉN NEKED MINDJÁRT OLYAT...! PERVERZ KUKKOLÓ! * Gondolkozás nélkül, hirtelen mozdulattal veti előre magát, hogy kamikaze akcióval sodorja magával a vízbe Kukut.*

* Hatalmas csobbanással landolnak, ami beteríti a megszeppent koboldokat is. Gil lenyomja az álGilt a víz alá, de még azelőtt elengedi, hogy bármi baja esne. * Szóval szerinted jól áll a magenta? * Kérdez rá felvont szemöldökkel, enyhén oldalra biccentve a fejét. *

*A buborék megremegett attól hogy az ál-Gildas röhögve kezdte belefújni a levegőt amint meghallotta a hangos kifakadást. 
Amikor kipukkadt becsukta egy pillanatra a szemét és grimaszt is vágott, hogy ne menjen a szemébe a csepp lé. De szinte azonnal kinyitotta és csuklott egyet amikor kiderült, hogy a kacsa igenis arra van használva amire gondolt. Nem bírta tovább, Mire Gildas folytatta a replikát, az ál Gildas már hahotázni kezdett. A hasát fogta a röhögéstől így esélye sem volt kitérni Gildas támadása elől. Viszont nyelt egy jó adagot a vízből amikor alákerült. Szinte azonnal kopoltyúkat növesztett a füle mögé így nem volt vészes a dolog, de még így is köhögött párat mire előkerült a víz alól. Kidörgölte a szeméből Gil hosszú frisurájának utánzatát majd ránézett szállásadójára és újfent felnevetett!*

-Naná hogy jól! Whehehehehe! Megy a gumikacsa sárga szinihe! *kötekedett vele még tovább, de egy pillanatra abbahagyta amikor érzett valamit a lábához érni a víz alatt. LEnézett, de nem látott semmit a szaporán halmozódó buborákoktól, mert a pipa és teljes tartalma is a vízben kötött ki.*

-Ez ugye te vótá? *Kérdezte és kérdőn nézett az igazi Gildasra és a füle mögé igazította a csuromvizes és számára szokatlanul hosszú fekete hajat.. aztán megint érezte hogy valami végigímította a lábát a víz alatt, sőt rá is tekeredett.*

*Ijeden nézett le majd fel, majd megint le és megint fel... * -hínáros ugyi?