Alakváltó mindennapok - vol1 - "Holiday" (Raghnall Gildas, Kuku)

*kuku alig várta hogy felkeljen a nap.. már a koboldok is aludtak ő pedig lopakodva közelítette meg Gil szobáját zsebében becses szerzeményével amit egy asszonyság piperepultjáról csent el. Gildas nagyon késve ért haza tetemes teendőiből ezért kuku reményei szerint most mélyen alszik...

Belopakodott hát.. az ajtó egy picit nyiszorgott és bár nem volt túl hangos... megdermedt ... egy darabig csak figyelt, de Gil egyenletesen lélegzett.. odalopakodott majd elkezdte óvatosan kisminkelni.. egy kis pirosító került föl elsőnek.. Gil ekkor a másik oldalára mocorgott, kukunak meg kellett kerülnie óvatosan az ágyat hogy ismét hozzáférhessen. ... a szemhéj következett.. ez valami kék.. óvatosan felkente, aztán egy kis rúzs de Gildas majdnem felébredt így azt félbehagyta... kaján vigyorral visszaosont az ajtóhoz majd óvatosan visszacsukta az ajtót....

Visszasunnyogott az ágyába a két kobold közé majd alig bírt aludni annyira várta mikor fog Gil este kiakadni.... magában kuncogva dobta el magát az ágyon és végül elaludt ő is*

* Először az eltömődött szellőző ügye, utána pedig a sok panaszos a kukarabló gólem után... Gildas alig várta, hogy végre ágyba kerülhessen. Teljes lényében átérezte, hogy milyen lehet egy élőholt átlagos pillanata... Jó, legyen frissebb élőholt. Az asztal mellett ülve ugyan nem látták rajta, de bő öt percet aludt a borospoharat a kezében tartva, nyitott szemmel. Erre a képességére kifejezetten büszke volt, sokszor hasznát vette már az unalmasabb összejöveteleken.
A forró, ellazító fürdő közben már érezte a győzelem pillanatát, sóvárogva kúszott be a szobába, a nemrégiben kapott holdacskás pizsamájában. A mamuszt pusztán azért vette fel, hogy véletlenül se lépjen a folyosók porába. Még arra sem maradt ereje, hogy leteremtse a koszért a koboldokat... *

* A feje még szinte el sem érte a bevetett ágy párnáját, már aludt. Hanyatt feküdt, a takarója a derekáig takarta csak, hogy ne legyen melege később sem. Az ajtó nyikorgásából semmit sem észlelt, pusztán annyira volt elég, hogy az oldalára forduljon, és az alul lévő kezével átfogja a párnát a feje alatt. Talán tompán érzékelte, hogy valami csiklandozza az arcát, de nem reagált. Az a bosszantó bogár most az ajkaihoz ért... Ráncolni kezdte a szemöldökét, kivehetetlenül motyogott valamit és átfordult a másik oldalára. Elégedetlenül cappogott, rövidesen újból rátalált a kényelmes pozícióra... *

* Lassan közeledett az alkony órája, és Gil a megszokott időpontjában ébredt fel. Nagyot ásított, miközben felült az ágyában, majd kibújt a takaró alól. Ahogy talpra állt, visszanézett a párnára, amin fura, színes foltok díszelegtek, de nem tulajdonított nekik túl nagy jelentőséget. Kissé még dülöngélve indult el felfelé a fürdőszobába, de előtte ismét belebújt a mamuszba. Álomittasan lassan pislogott, a lépései is csak csoszogásként törték meg a csendet. Hatalmasat ásított, a száját már csak a késztetés végén takarta el. *

*alkonyat felé már eléggé mélyen aludt, mert egész nappal azon vihogott magában hogy Gil mekkorát fog örjöngeni.. a káröröm bizony fárasztó dolog. Most pedig legártatlanabb ábrázattal aludta az igazak .. vagyis az igazi alakváltók álmát

Amikor Gil már a mamuszában ásítozott kuku még éppen a másik oldalára fordult.. de nem jobbról balra hanem felől láb felé fordult meg.. zoknis lábai a párnán, a feje a lábrészen lelógva pihent.

Hason feküdt a hátán az alvó Cekivel aki valamilyen módon mindig felmászott kukura álmában. Hortyogásuk keveredett Rav erős szuszogásával aki elfoglalta az egész párnát és lakótársa hirtelen odakerült lábát használta kispárnának*

* Amikor elérte az emeletre vezető lépcsőt, egy fokkal már éberebb volt. A fürdőszobába érve, a lábával behajtotta maga után az ajtót, majd megállt a mosdó előtt. Megnyitotta a csapokat, egy kellemes, mégis frissítő hőfokot választott az arcmosáshoz. Bele sem nézett a tükörbe. A tenyereit megmerítette vízzel, behunyta a szemeit, és öblített. A második adag után a tenyerébe pillantott... * Festék... * Állapította meg félhangosan. A felismerés fájdalmasan hasított bele. Felkapta a fejét, tágra nyílt szemekkel meredt az elmosódott sminkű tükörképére. Pillanatok alatt öntötte el a méreg, kezei görcsös erővel markoltak a mosdókagyló szélébe. A bal szeme rángatózása nem hogy csillapodott volna, tovább erősödött. A koboldok nem mernek ilyet tenni... Nem... Az elkövető náluk sokkal vakmerőbb. * Kuku! * Üvöltötte el magát. * Gyere ide, te átokfajzat! Először darabokra szedlek, besózlak, összeraklak, megvárom, amíg eleget szenvedsz, és végül formalinban tartósítalak! * Mennydörögte, miközben gyors lépésekkel csattogott a lakótárs szobája felé. * Betelt a pohár, most nem menekülsz!

* A hangra Ceki és Rav felkapják a fejüket. Épp keltenék az említett tagot, de nem marad rá idejük, Gildas dühösen fújtató alakja megjelenik az ajtóban. A két koboldból két gyík lesz, amik bekuporodnak az ágy alá, és onnan pislognak kifelé riadtan. *

*álmában mintha Gilt hallotta vona örjöngeni... kuncogni kezdett aztán arra riadt hogy a koboldok rázzák de már vágódott is ki az ajtó és két szobatársa elszelelt. Meglátta az elkenődött s,minket és először csak bugyogva aztán gurgulázva tört föl belőle a nevetés*

-céép vagy szííívem! CUPP! *dobott neki egy hatalmas kétkezes puszit aztán gyorsan Gildas arcába dobta párnát amiről Rav már rég elmenekült és gyorsan mókussá változott. Fürgén ide oda kezdett ugrálni nehogy Gildas elkaphassa, közben be nem állt a szája a röhögéstől. Láthatóan csak játéknak vélte az egészet és csöppet sem érezte hogy túllőtt volna a célon*

-Gil das smink ben alutttgil das sminkben a lutt...hihihihihihi *csipogta mókushangon*

* Az üdvözlés volt az utolsó csepp a pohárban, hogy az őrjöngés kiteljesedjen. A kezeit görcsösen maga elé emelve, hangos, dühös kiáltást hallatott, amibe a vonásai is egészen beletorzultak. A karjairól és a válláról kékesen izzó lángok csaptak fel, majd pillanatokkal később el is aludtak, nem hagyva maguk után semmilyen nyomot. A két gyík érezte, hogy a helyzet csak tovább romlott, így beljebb húzódtak a fedezékükbe. Míg az egyikük lapított és úgy követte az eseményeket a tekintetével, addig a másik a hosszú nyelvéről igyekezett lesöpörni a rátapadt pormacskát. *

* A mókus gyorsan gyorsan cikázott, az eredeti alakjában valószínűleg nem tudná elkapni... viszont... Az alakváltó gyorsan határozott, fekete macska formáját vette magára, és úgy ugrott a rágcsáló után. A macska bundáján is tökéletesen látszottak a smink maradványai, bár így javarészt inkább törzsi harci maszkra emlékeztettek. Kuku után lendült, a szőnyeget apró gombóccá gyűrte, ahogy elrugaszkodott róla. Nem hagyta menekülni az áldozatát, annál sokkal jobban fűtötte őt a harag. Egy ugrással a mókus előtt termett, a mancsával lecsapott rá, majd a következő pillanatban már újból eredeti alakjában állt, és a kezében tartotta Kukut. A grabancánál fogta, egyszer még meg is lengette. * A smink divatosabb, mint a lompos farok...

*meglepődött a macska fürgeségén de nem esett pánikba amikor Gildas visszaalakult úgy vélte még nem most akarja megenni. A másik megjegyzése magas labda volt amire rögtön le is csapott. Visszaalakult ő is, Gildas így a tarkójánál fogra ő pedig széles zsivány mosollyal megemelgette az egyik szemöldökét amitől kifejezetten pajzán ábrázata lett.

-mibő gondolod hogy lompos He? Kis huncut! *lódította és tudta most már tényleg menekülnie kellene de ez csak úgy fog menni ha kizökkenti Gildast a készülő tomboló állapotból akár a megdöbbenésbe akár a meglepetésbe vagy akármi másba.

Ezért aztán amikor Gilen elkezd eluralkodni az újabb haraghullám, mivel kartávolságban voltak hirtelen megölelte Gilt.*
-olyan sokat vótá távol tegnap! Hiányosztál!

* A szabad kezével az ujjai közé csippentette az orrnyergét, és halkan felsóhajtott. * Én egy mókushoz beszélek... Körül-belül 15 másodperccel ezelőtt még szabadon lobogtattad... és nem arra a farkadra gondolok, ami ebben az alakodban is megmarad. * Tudta, hogy a szemfesték a víz és a rohanás miatt már végigfojt az arcán, mint ahogyan a sötétvörös rúzst is elkente már: ez elég sokat rombolt a tekintélyén. * Adok én neked mindjárt olyan huncutot, hogy... * Erélyesebben letette Kukut, aki már indította is felé a következő támadást... Mind közül a legerőteljesebb, legvérfagyasztóbb és legborzalmasabb... Egy ÖLELÉÉÉÉS. * Hé! Nem ölelgetsz! Nincs mancs! El a kezekkel! * Kétségbeesetten próbált szabadulni az ölelésből, így beletenyerelt Kuku arcába, ezzel próbált tőle megszabadulni. *

* Az ágy alatt rejtőzködő koboldok egyre furábbnak ítélték meg a helyzetet. Ceki egyébként is poros nyelvével eltakarta Rav szemét, míg a sajátját behunyta. *
Szerinted most mit csinálnak?
Nem tudom, de a főnök nagyon fél tőle...
Kuku félelmetes...
Mint a szörnyek, amiket hozott!
Annyira azért nem...
És ha tényleg csak meg akarja ölelni?
Mi sosem ölelgettük... Lehet, hogy valójában örül neki, csak nem meri mondani.
Mindig is tudtam, hogy szeretetéhes. * Állapították meg halk sugdolózásban. *

*sikerült a terv, Gil menekülni próbál... gondolja és elégedett mosollyal szorongatkja még egy kicsit, majd hirtelen elengedi pont amikor a legjobban próbálkozik a másik kimászni az ölelésből.
Míg Gildas az egyensúlya megörzésével közd kuku elindul mellette lefelé*

-összeütök valami fííínomat.. ! De most nem gombás rántottát hanem ... hmmm.... nem nem aszt se... talán... hummm.. nem asz se jó..... *gondolkodik hangosan miközben megy lefelé, de visszakiált Gil-nek*

-ne felejcsé el megmosakodni! Látom vad vót a tegnap esti buláj *nevet és ráül a korlátra hogy lecsússzon a földszintre mert úgy gyorsabb*

Menekülj, te gyáva! * Kiált utána, habár a hirtelen szabadulásból való lendülete még viszi, így sikeresen beesik a nyitva felejtett ruhásszekrénybe. A karja alatt egy zsák van, a zsák tetején pedig egy melltartó. Már meg sem kérdezi, hogyan kerülhetett oda, inkább csak elégedetlenül fújtatva kikecmereg a holmik közül. * Rav, Ceki!
Igen, főnök? * A két kobold elhagyja a rejtekhelyét, és vigyázzba állnak az alakváltó előtt. *
Kuku biztosan nagyon örülne neki, ha most lemennétek hozzá, és segítenétek neki főzni...
Úgy gondolod?
Feltétlenül... És mellékesen megemlítette nekem tegnap, hogy van egy nagy álma... * Jóval halkabbra veszi a hangját, suttogva mondja el a két megszeppent koboldnak, akik pillanatok alatt jókedvre derülnek. Szaporán bólogatnak, majd mielőtt még elindulnának lefelé, megállnak. *
Sosem említetted, hogy szeretnéd, ha valaki ölelgetne.
Mert utálom, ha ölelgetnek!
Olyan szerény... * Közlik nagy, csillogó szemekkel, ahogy lemasíroznak. *

* Gildas elégedetten nyugtázza az akciója sikerességét, majd vissza megy a fürdőbe. Felköti a haját, és elkezd mosakodni. Már lassan negyed órája sikálja a bőrét, amikor végül sikerül megszabadulnia a rúzstól, legalábbis annyira elhalványítja, hogy ne legyen feltűnő. *

*Gildas nagyon ki volt borulva és hogy üvöltött.... hehehe.. kukunak nagyon jó lett a kedve. Olyannyira hogy dudorászva fogott neki összeütni a "reggelit".*

-szega Ceki! szega Rav! mosogassatok el lécci amíg esztet megcsinálom. minnyán kész.!

*Előszedett pár tojást, a tegnapi krumplipürét. jól összekeverte, megfűszerezte felturbózta némi vajjal és kisütötte. aztán pirított mellé hagymát és kis kupacokba helyezte a tányéron a pirított hagymát mellé tette sorban egymás mellé. Az új ételek elkészítését szívesen bízta a koboldokra de a maradványokból új kosztot csinálni inkább az ő specialitása volt. Ilyenkor vette hasznát mindannak amit akkor lesett el amikor a vendégkő szellőzőjéből leste a szakácsot és közben a maradékok közül zabált.

Elővette egyik tőrét és felszelte vékonyra a főtt csirkemellet amit senki sem evett meg tegnap mert túl parázs a húsa.a vékony szeleteket megforgatta egy kis fűszersóban és jól átsütötte így a hús felpuhult és a vékony szeletkék teljesen porhanyósak lettek (mint a gyroshús) ezeket a husidarabkákat is a tányérokra tette a köret mellé.

Az illatok időközben galád módon megtöltötték a légteret hogy a két koboldnak csorogjon nyála.. sőt felszivárogtak az emeletre is hogy megkorgassák Gil gyomrát.*

Szia Kuku!
Szia! * Integet neki Ceki. *
Jöttünk segíteni... * Itt megkorran a gyomra. *
Meg enni! * A másik rábólint. *
Mit csinálunk reggelire? * Ceki a konyhapult mellett felmászik Rav fejére, hogy láthassa, mit készít Kuku. Óvatosan egyensúlyozik, de így is sikerült az ideiglenes sámlija szájába lépnie, aki a meglepetés erejétől megbillen. A kövérkés kobold megkapaszkodik a pultban és tehetetlenül lóg, míg a másik a kezeivel törli le a nyelvét. *
Pfffff...
Akkor mi mosogatunk... csak előbb lemászok... * Elengedi a peremet, tompa puffanás jelzi, hogy a hátsóján landolt. A díszpáros neki is lát a műveletnek, közben nagyokat szimatolnak a levegőbe. Az étel illata hamar megteszi a hatását, szinte nyálcsorgatva pillognak a készülő reggeli és Kuku felé. *

* Gildas, miután megszabadul a sminktől, felöltözik. Most, hogy megnyugodott valamelyest, kezd ismét rátelepedni az ébredés után megszokott fáradtság. Nagyot ásít, majd nyújtózkodik, a mozdulatot a háta reccsenései kísérik. Amikor kinyitja a fürdőszoba ajtaját, megcsapja az étel illata, összefut a nyál a szájában. Próbál ellenállni a kísértésnek, de a lépcsőfordulóig szinte futólépésben halad; csak onnantól lassít, ahonnan a többiek is láthatják.
Az ebédlőbe érve meg sem fordul a fejében, hogy segítsen: leül az asztalhoz a helyére, és egy kortyra lehúzza a korábban odakészített vizet. * Jó illata van... * Állapítja meg kicsit tömörebben, de azért a többiek számára is hallhatóan. A szeme sarkából figyeli Kurukerot, ez javarészt fenyegetően hat a részéről. *

*A mosogató koboldokra vigyorog párszor mert látja hogy már nagyon kezdenek éhesek lenni. Odaadogatja a keletkezett mosatlanokat hadd illatozzanak az orruk alá a mosogatóban.. aztán végez a tányárokra pakolással. Mind a négyet szépen megpúpozta majd odavitte az asztalra. Látja hogy Gil már ott ül és sandít.. nem tudta ezt pontosan mire vélje, ezért eleresztett egy széles kukumosolyt miközben az első tányért Gil elé helyezte.

-naná hogy jó! Kuku csináta!

-tessen főnök! A kaja kész! *leteszi a másik tányért is majd visszalép a másik kettőért és kihozza azokat is*

-Ceki! Rav! Haggyátok a csudába aszta a mosatlant ami maratt osztán gyertek mán falni mert kihűl! *Mondja és lehuppan ő is átellenben Gillel ahogy az első vacsorájukkor is ültek. Meg is fogott egy darabka husit és már be is kapta ezzel nyomatékosítva a szavait*

* Amikor megkapja az ételt, először kissé gyanakodva végigméri, de rövid távon úgy dönt, hogy ebben nincs semmi csapda. Az illata kifejezetten ínycsiklandó... a kinézete sem utolsó... és a tálalás is jól mutat, habár nincs rajta felesleges cicoma, vagy díszítés. Bevárja a többieket, de a gyomra hangos morajjal jelzi, hogy minél előbb szeretné kóstolni a fogást. *

* A két koboldnak nem kell kétszer szólni, lecsapják a koszos fazekakat, és már iszkolnak is kifelé. Edzett harcosokat megszégyenítő módon ugranak fel a székükre, és már nézegetik is a tányérokat. Amíg Rav arra vár, hogy Kuku vagy Gildas hozzákezdjenek, addig Ceki már a húsból csipeget jóízűen. *
Finom reggeli...
Nagyon finom reggeli...
Kuku ügyesen főz...
Egyszer sem égeti meg a kezét...
Nem gyullad ki neki a serpenyő...
Mesteeeeeeer!
Csak nem olyan lyukaskezű, mint ti... Jó étvágyat. * Szól közbe a ház ura, majd ő is megkóstolja az ételt. Először ízlelgeti, végül jóízűen kezd falatozni. * Lehet, hogy olyat kérdezek, amire nem akarom tudni igazán a választ, de... hol tanultál meg így főzni? Ne szokj hozzá a bókokhoz, viszont van érzéked hozzá. Ha ezt korábban kamatoztatod, akkor könnyen találhattál volna magadnak állást akár még szakácsként is.

*jólesett neki a dícséret és szélesen mosolygott mellé majd válaszolt Gilnek*

-Hát.... A vendéglőstű lestem el. Tök jó kajákat csinát. Én meg ott kushattam a szellőzőben osztán néztem micsiná me't úgyis mindíg vót maradék osztán odajártam falni! Szóva ráértem lesni osztán megtanútam.

-melóó.. ccc.. anékű is megvagyok mán régóta. Nézzed meg magadat. oké hogy van szép nagy kecód meg szépruháid. De ezek csak tárgyak. a lényeg nem abban van. Nekem nincsen semmi mégis minden meg vót mán azelőtt is hogy tanákosztunk. Ééted? Nem ilyen kecó, de vót mindíg meleg cső. Nem vót szépruha meg tisztaság, de az uccára nem is asz kő! Se péz se munka de mindíg vót koszt a vendéglők kukáiba. patkányformába meg hamar jól lehet lakni. Sokat figyeltem a szakácsot meg amúgy mindenkit itt a városban is meg máshol is. más városokban is. Nem tanútam iskolába máégis tudom ami nekem kell. Éééted cimbora?

-Amikó aszondod nekem hogy lehettem vona szakács, én aszondom neked, te is lehetté vóna szabad. de te minden idődet mások szógálatába adod. Tegnap is hogy kikészűté. Mikó foglalkosztál utójjára magadda??

*mondta a maga kis bölcseleteit amit nem is oylan rég már pedszegetett Gildasnak, de közben pakolgatta befelé a kaját a szájába.*

* Érdeklődve, csendben hallgatja végig Kukut, majd elmosolyodik. * Igazad van... ezek tényleg csak tárgyak és nélkülözhetőek. Nem szeretem a felesleges puccparádét, a felsőbb osztályok nyájas hajbókolását... Az, hogy van egy házam, ruháim vagy pénzem nem feltétlenül zárja ki a szabadságot. Szabad vagyok. Azt csinálok, amit akarok és oda megyek, ahova akarok... A feladataimat azért teljesítem, mert teljesíteni akarom őket, ez néha természetesen járhat némi fáradtsággal és munkával. Ha el akarsz érni valamit, akkor megküzdesz érte. Én éppen ezt teszem. Nem csinálok olyasmit, aminek ne lenne értelme, vagy nem fizetődne ki a számomra. Ha cifrább megfogalmazást szeretnél, akkor a logikára alapozva kötök olyan üzleteket, amelyek mindkét félnek előnyösek lehetnek hosszú távon. Vegyük annak az eldugult szellőzőnek az esetét, aminek tegnap utána jártam... Jelenleg csak a város egy kis részét érintette, viszont később minket is befolyásolt volna. A csapadék máshogy folyik le, és a levegő sem jár, ez megterhelheti a belső szerkezetet és az egész barlang nemes egyszerűséggel a fejükre omlik. Ezek nem ostoba belemagyarázások, hanem tények. * Közben eszik pár falatot, majd folytatja. *

Azt hiszem, pár dologban tévedsz.. Már párszor láttam a szemedben, hogy úgy tekintesz rám, mint valami úri csemetére, akinek mindene megvolt, de ez nem teljesen igaz. Biztosan jártál már a felső körben annak a kastélynak az üszkös romjai között... Régen ott éltem a szüleimmel és a testvéreimmel. Az egész porig égett; a bátyámat leszámítva, minden rokonom meghalt. Egyetlen pizsamám volt, és az az aranyszínű köpeny, amit a gyűléseken szoktam viselni. A bátyámmal ketten kezdtünk el dolgozni, úgy építettük fel ezt a házat, és összegyűjtöttünk mindent, amire szükségünk volt... Ha csak rövid időre is, de láttam az érme másik oldalát. Akarták levágni a kezem, mert lopáson kaptak, és csempésztek nekem ki maradékokat az éttermekből... Mivel ez csak időszakos volt, nem vethető össze egy teljes életmóddal, de ettől függetlenül is: örülök annak, amim van. Azoknak az éveknek is megvoltak a maga tapasztalatai, a mostaniaknak is megvannak... ha szükséges lesz, akkor levonhatom.

Mikor foglalkoztam magammal utoljára? * Felnevet. * Foglalkozol velem éppen eleget. Egyébként az arcpakolás nem volt rossz ötlet, de legközelebb kevesebb színezékkel és uborkával kérem... Úgy hallottam, hogy jót tesz a bőrnek. * A végét viccelve teszi hozzá. * Ha végeztünk a reggelivel, valamelyikőtök önkéntesen lemegy a szobámba és kicseréli a párnahuzatot, mert valószínűleg az is fog... Nem kötelező, csak éppen erősen ajánlott azok számára, akik ragaszkodnak az életükhöz.

*egy darabig erősen koncentrálva hallgatja aztán amikor Gil a végére ér csak legyint egyet mert rég elveszettte a fonalat, a leégett házta viszont emlékezett, mert járt már arra*

-uccsenincs uborkám! *mondja de aztán felcsillan a szeme* - De ha nagyon akarod szeezek neked egyet.. egészben hogy mindenfélére tuggyad hasznáni! *nem mondja ki de a vigyora elárulja mire gondol*

-okkéééé.. majd én kitakaríjok nálad.. *jelentkezik a feladatra talán túlontúl nagy lelkesedéssel* -áthuzom a párnácskádat még föl is rázom hogy pihapuhácska legyen! Namiccósz?

* Elsötétedik a pillantása, ahogy erősebben szorítja meg a karmai között tartott húscafatot. * Több ötletem is van, hogy mire fogom használni azt az uborkát... Te leszel az első olyan alakváltó, akivel egy ehető zöldség végzett. Hidd el, nem fogod élvezni még akkor sem, ha mazochista vagy.

* Kuku lelkesedése gyanús... túlságosan is gyanús a számára. * Te csak felügyelettel... Ha ennyire szeretnél megcsinálni valamit, akkor valami terved is van vele... Én pedig nem szeretem a kellemetlen meglepetéseket éberen sem, nem hogy fáradtan. Biztosan meg akarod próbálni? * Nem esély... fenyegetés. *

*nem érzi ki a fenyegetést, vagy ha igen, akkor sem érdekli*

-NANÁ! Szeretném
Előbb áthúzom, aztán fölrázom aztán..... aztáááánn.... kicserélem az enyimére!!!!

*Ami persze szintén Gildasé, de ez az apró tény kukut nem zavarja*

* Lenyeli a falatot, amin éppen rágódik, majd felvonja a szemöldökét. * Annyira nem ragaszkodom a párnámhoz, hogy ennyire rettegjek... ráadásul a tiéd sem koszos. Szóval? * Tudja, hogy nem élete legzseniálisabb döntését hozza meg, de végül bólint. * Legyen. Csináld meg, ha annyira szeretnéd, viszont ott leszek. Ha bármivel próbálkozol, minden kérdés nélkül elkaplak és kifilézlek. Egyébként is elszórakoztat a munka, szeretem nézni, ahogy másik kínlódnak vele... * Jóízűen fogyasztja el az adagját a tányérjáról, és vele együtt a két kobold is így tesz. *

* Eddig nem szóltak közbe, de egyre inkább érdekli őket is a téma, hogy vajon Kuku miért lelkesedik annyira a párnahúzásért. Összenéznek, ezzel egyeznek meg, hogy követik őket lefelé. *
Főnööööök...
Ma mit csinálunk?
Ha végeztünk az evéssel, mosogassatok el és készítsetek szendvicseket. Később kimegyünk a felszínre, meglátogatjuk az egyik kedvenc helyemet. Ma nem dolgozom...
A kedvenc helyedet?
ODA megyünk?
Buborékok!
Igen... de nem buborékozunk...

-occkaj *nevette de amikor elindultak lefelé kilépett a sorból és felfelé indult. a buborékokat nem értette, de mókásan hangzottak.. reméli hogy hamarosan megtudja milyen hely az*

-bocsesz de brunyánom kell, minnyá gyövök. *mondta és fölszaladt az emeletre. De a fürdő helyett a szobába ment be és kivett a nyitott szekrényben lévő zsákból egy fingópárnát, felfújta és a kispárnájába rejtette. aztán átsettenkedett a fürdőbe, lehúzta a klotyeszt és sietett lefelé a nadrágját huzogatva fölfelé mint aki jól végezte dolgát.*

-nammámmeg is vagyok .. haccahuzzam átall asztat a párnát *megy Gil előtt és odabenn valóban szépen áthúzz a huzatot, bár szerencsétlenkedik egy sort a sarkaival.*

-akko mostan csere? Rav lehozod lécci?

Menj... * Nem megy előre Kuku nélkül, így megtámaszkodik a korláton, és türelmesen vár... Legalábbis inkább vár, mint türelmesen. A karmaival kopogni kezd a korláton, közben többször a felfelé vezető lépcső irányába pillant. * Prosztata gondok? * Teszi fel a kérdést, ahogy az alakváltó már lefelé cammog utánuk. Hagyja előre menni, a tekintetével úgy fürkészi, mintha valami támadásra számítana. * Ne próbálj trükközni, mert megjárod... remélem erre nem kell figyelmeztesselek. Kifejezetten szeretek kínzási módszerekről olvasni, és elég sok olyan van, amit szívesen tesztelnék akár rajtad is. Én biztosan élvezném, te... valószínűleg kevésbé, viszont egy életre megjegyeznéd. Amennyiben nem szeretnél kínpadon ébredni holnap alkonyatkor, tegyél le minden egyes tréfáról... Remélem megértettük egymást.

* Nekitámaszkodik az ajtófélfának, hagyja kibontakozni a sminkügy vétkesét. * Tulajdonképpen miért is akarsz ennyire párnát cserélni velem? * Mielőtt még bármit is toldhatna hozzá, Rav már kotor is felfelé. *
Hozom! * Sipítja még útközben. *

* Pillanatnyi csend telepedne a helyiségre, de Gildas rövid távon megakadályozza. * Úgy készülj, hogy néhány óra múlva felmegyünk a felszínre... Még van pár elintéznivalóm, de nem tart sokáig. Rav és Ceki készít útravalót és kekszeket, segíts nekik. A célunk... legyen meglepetés.

*huncut mosoly* - ki hogy nevezi.. szóva te kínzásnak... ... vágyom rá hogy te ébresszé engem egy romantikus akónyon *nevet miközben Gildas párnáját dobálgatja monyorgatja ölelgeti megrágja a sarkát....... míg várja hogy a Rav lehozza a másikat*

-szóva a felszínre és micsinálunk ottan? okéoké meglepetés de micsinálunk ottan?
Nézzük a holdat meg megszámojjuk a csillagokat? Éjjeli fürdőzés? Hümmmmmmm???? *komisz vigyorral az ajkán egyik szemöldökét vonogatja amitől kifejezetten egyértelművé válik a célzás*


-occkaj segítek nekik persze legalább nem lesz kanál a szenvicsben XD ... inkább villa

Ha én ébresztelek, akkor nem kelsz fel újból... valószínűleg megfojtanálak az egyik párnáddal vagy anélkül is... * Ahogy Kuku rágcsálja az ágyneműt rájön, hogy felesleges volt a korábbi kérdése. Miután összenyálazta ezt, tényleg nem árt egy másik... bár ha nem ő koszolja ilyen intenzíven, akkor a két kobold, a végeredmény ugyanaz. Nyálszagú álmok. Ha nem veszi észre időben, akkor pedig vizes teccsenés a lefekvés pillanatában. *

* A választ meg sem fontolja, csípőből érkezik. * Romantikus vacsora kettesben, ez a két szerencsétlen pedig majd tartja a gyertyát. * Miután kimondta, már bánja, de mivel úgysem vonhatja vissza, inkább beletörődik. * Nem, ez nem felkérés volt. Te nézheted a holdat, nekem más terveim vannak... * Lemondóan felsóhajt. * Az éjjeli fürdőzéssel közel jártál a megoldáshoz, de nem abban az értelemben terveztem, mint ahogyan te sejted avagy szeretnéd, válaszd ki a megfelelő opciót a kettő közül. * Homlokon pöcköli Kukut. *

Van egy forró vizű forrás a hegyoldalban... a vízben rengeteg feloldott ásványi só van, ami segít ellazulni és felfrissülni. Időközönként ki szoktam oda járni pihenni. Rav és Ceki általában velem jön, mert ők is szeretik ezt az időtöltést... Viszont ha már így elárultam a terveimet, mentesülök a legkellemetlenebb feladat alól, hogy fürdőnadrágot keressek neked. Menj be a városba valamelyik mamlasszal és vegyetek egyet. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy ruha nélkül lássalak, éppen ellenkezőleg. Túlságosan féltem a látásomat, és bizony gyanús, hogy kisülne a szemem rövid időn belül... számításba véve, hogy nem tudsz sokáig nyugton maradni.

Ha én készíteném az ételt, akkor a tiédben fémforgács lenne... hogy a halálod lassú és fájdalmas legyen. A mérget nem érné meg pazarolni ilyesmire...

*meglepődik Gil válaszán, de tudja hogy nem gondolta komolyan,ezért tesz rá egy kicsit... Gil párnáját magához öleli és mintha valakit tartana a karjaiban elkezdi símogatni a képzeletbeli fejet ami most apárnacsücsök*

-milyen romantikus! Örűök hogy végre elő meetéé hozakodni ezze! Tuttam ám hogy így ézel irántam csak nem mered bevallani *cukkolja*

*a homlokonpöckölés után megdörgöli a pöck helyét hogy ne csípjen.
STRANDOLÁÁÁS!!! *örvendezik és már masírozik is kifelé Gildas párnájával együtt. De megtorpan, mert a halálos fenyegetéseket még megvárja. aztán vigyorogva kilép és becsukja az ajtót. Majd egy pillanat múlva benyit és bedugja a fejét.*

-Pakolok még oda esztet meg asztat hogy ne hiányozzék Te csak csinájjad a dógod. mindent elintézek *mondja és ismét eltűnik az ajtó mögött. Majd ismét nyílik az ajtó és Rav jön be rajta kuku párnájával*