Eltévedt pilóta (Leiran, Gildas)

*A vacsora amit készített az ember számára egyszerű hagymás- kolbászos tojás rántotta gyümölcs kenyérrel. Tálcán viszi a fogda felé és látja amint Gildasz vissza jön az ablak alól.* Kitettem az iratokat, mert ezek nem a könyvtárban találhatóak hanem az irattárba. Ezeket csak jó atyám és én láthatjuk azokon az őrzőkön kívül akik kimennek az emberek világába. Szóval kivételt tettem most, mivel belekeveredtél az ügybe. *Mondta utána mikor látta, hogy indul is a könyvtárba. Nem szólt semmit az ijesztgetésre és nem is bánta a dolgot. Vissza ment a cellához, és kikulcsolja az ajtót majd belép. Maga mögött precízen zárja az ajtót és Willre néz. Odamegy elé és lerakja az ételt.*

Mi történt? Mi ijesztett meg ennyire? Az egyik éjjeli lény ami erre szokott mászkálni? *Kérdi megjátszott meglepődéssel.* Ha ennyitől megijedsz akkor nem sokáig fogod itt húzni szívroham nélkül... Parancsolj egy hagymás- kolbászos tojás rántotta gyümölcs kenyérrel. Ezt tudtam neked gyorsan össze ütni. Sima kenyerünk épp nem volt reggel szoktak frisset hozni. *Miután mellé rakta az ágyra a tálcát leült vele szemben vissza a székre. Egy pohár gyümölcs lé is volt a tálcán.*

Nem szeretném ha szökésen gondolkodnál. Ha ebből a szobából ki mész nem tudom a biztonságod garantálni. Odakint rengeteg számodra rémisztő lény van, akik csak a könnyű prédára várnak. Azért hoztunk ide, hogy biztonságban legyél. Tudom nem egy 5 csillagos lakosztály, de a sziget legbiztonságosabb helyén vagy. Ide nem tudnak bejönni a lények...

* William megrezzen az ajtó nyílásának a hangjára. Kissé megkönnyebbül, hogy a nő tért vissza hozzá, nem pedig a kint bóklászó fenevadat akarják beengedni a helyiségbe. * Ez... odakint egy szörny volt! Hatalmas! Majdnem betörte az ablakot, amikor észrevett... * Hangosan kifújja a levegőt. * Azt mondod, hogy több ilyen van errefelé?! * Kérdezi őszinte meglepetéssel. * Mégis mi volt az a valami? * Elfogadja a tálcát, és bár a gyomra fáj az idegesség és a sokk hatásától, az éhségét nem tudja legyűrni. *

Köszönöm a vacsorát... * Nem teketóriázik sokat, enni kezd. Gyorsan lapátolja be a falatokat, közben elveszi a poharát és többször kortyol, hogy leöblítse az ételt. Mohón fogyasztja a rántottát, a kenyérből pedig nagyok harap mellé. * Nem fogok megszökni... nem is próbálkozom vele! Nem vagyok bolond, hogy kimenjek olyan... valamik közé. * Közli teleszájjal, majd nagyot nyel, hogy ne fulladjon meg a falattól. * Még mindig hihetetlen, hogy létezik ilyen hely, mint ez... Normál esetben azt gondolnám, hogy valaki csak ugrat, de... az a szörny nagyon is valóságosnak tűnt, meg a jég, amit varázsoltál...

Megbeszéltük, hogy engedsz bizonyítani... és hogyan tervezed? Mármint mit kell csinálnom? * Érdeklődik buzgón. *

*Felvonta a szemöldökét a férfi evési magatartására, de be tudja annak, hogy nagyon éhes. Az ablakhoz megy és kifelé néz.* Az egy egyszerű kripta szörny volt... Nem olyan ártalmas, mert dögevő, de a könnyű prédát is elejti ha nagyon éhes. Nem veti meg a nyers húst sem. Igazából csak a kinézete félelmetes. A kimérák veszélyesebbek... a hárpiákról nem is beszélve. Minket pusztán csak azért nem bántanak, mert értelmes lények, és tudják, hogy ők húznák a rövidebbet. Igen tanulékonyak az általatok természetfeletti lényeknek elnevezett élőlények. Ha megtudnának tanulni beszélni és írni akkor már nem állatoknak néznénk őket. De egy magadfajta nekik csak egy könnyű préda...

*Hangja kimért volt ám kedvesebb, mint előzőekben.* Bizonyítási lehetőséged, még nem tudom... hirtelen volt ez az egész és nem tudom, hogyan lennél képes bizonyítani, hogy ki jöhetsz innen... Még sok dolgot át kell gondolnom. Én vezető várományos vagyok... hogy jobban megértsd amolyan hercegnő... de a mi társadalmi felépítésünk bonyolultabb mint a tiétek. Nálatok csak a demokrácia silány utánzata van jelen. Itt a tökéletes aminek a vezetése sokkal nagyobb felelősség mint a hamisítványokban. Nálatok a vezetők is megússzák például, ha pénzt sikkasztanak el. Itt nem... a vezetőt könnyedén szempillanatok alatt leválthatják, ha korrupcióval vagy épp nem pártatlan a felek között az eljárás során. Itt a vezetőnek és a tanács tagoknak mindent alaposan meg kell fontolniuk...

Sikkasztás? Ugyan nálunk olyan lehetetlen... nem is vagyunk kapzsik... inkább adunk egymásnak mint elveszünk... A vezetők is olyan életet élnek mint a nemzetségeik többi tagja. Semmivel se különbet. Csak azt vesszük el amire az élethez szükségünk van. Semmi többet... Remélem érthetően magyaráztam el neked e kis szeletet abból a hatalmas tortából, ami számodra még igen csak ismeretlen...

A könyvtárban jól látható helyen voltak az akták, amikben minden fontos információ, vívmány le volt írva, és indokolva miért nem hozták nyilvánosságra az őrzők, vagy miért nem alkalmazzák a gyakorlatban. Szép vaskos jelentés köteg hever az asztalon. Meg van vagy 2000 oldal az elmúlt évekből, mióta elhagyták az emberek világát.*

Nem olyan ártalmas, mert dögevő... hát... Előbb-utóbb minden döglött lesz, ha eleget gyepálja. * Jegyzi meg halványan elmosolyodva. A finom falatok megnyugtatják, bár nem oszlatják el a kételyeit sem. * Azért nem szeretnék vele szemtől szemben találkozni... lehet, hogy megcsináltam a kiképzést, de sosem volt szó arról, hogyan védjük meg magunkat hatalmas szörnyetegekkel vagy varázslattal szemben. Őszintén? * Nagyot nyel az újabb falat után. * Elhiszem, hogy könnyű préda lennék. Sosem láttam ilyesmiket, amik meg a mesékben vannak, gondolom nem pontos leírások...

Aham... szóval hercegnő. Ahhoz képest, hogy ilyen magas beosztásban vagy, nagyon jól tudsz főzni. Azért remélem nem terveztek olyasmit, hogy felhizlaltok és megfőztök egy üstben... * A végén felnevet, nem gondolta komolyan az utóbbi megjegyzését. Miután elfogyott az étel, nagy kortyokban felhörpinti a maradék italt is. * Köszönöm a vacsorát... máris jobban érzem magam. * Érdeklődve hallgatja a lányt, közben többször aprókat biccent. * Ez tök klassz... mármint ha ilyen tényleg létezik... és tényleg nem volt még olyan, hogy valaki csaljon a saját javára? Öhm... ezt nem azért kérdezem, mert ember vagyok és mert huuuu, de milyen velejéig romlott vagyok, csak tényleg érdekel. * Megvonja a vállát. *

* Eközben Gildas a könyvtárba megy, ahol hamar meg is találja a számára előkészített iratokat. Leül az egyik asztal mellé, keresztbe teszi a lábát és érdeklődve fürkészi az oldalakat. Habár nem akarta itt tölteni az éjszakát, a java részét mégis az új információknak szenteli, mert sok érdekes dolgot talál benne. Gyorsan olvas, de bizonyos szerkezeteknél és találmányoknál percekig elidőzik. *

*Mély levegőt véve nézett rá.* Igen ilyen magas pozicióban vagyok, de ugyan úgy élek mint a többi személy itt a szigeten. Ellátom idős apámat, tanítok, mosok főzök takarítok. Nem tartunk szolgálókat... nem szeretem a felvágást és pucc parádét... Nem vagyok különb a többi polgártól. Annyi különbséggel, hogy a döntéseim kihatnak a többiekre... ezért kel jól döntenem... Mára ennyi elég lesz neked. *Mondta nagy levegőt véve és ekkor a katona érezte hogy álmosodik, és szép lassan el is alszik az ágyon elterülve. Sóhajtva, megy ki a fogdából lekapcsolva a villanyt és bekulcsolta az ajtót. A könyvtár felé ment és még benézett Gildashoz.*

Nos találsz érdekességet benne? Mert én sok helyen csak a szörnyűséget... viszont megkérnélek, hogy ne másold le ezeket, és ne építs ilyen szerkezeteket... Ami megosztható veletek azt már megosztottuk. Ami hasznunkra lehet... *Mondta kedvesen és teljesen bement a könyvtárba, majd levett egy könyvet és leülve egy székre az aplaknál a hold fényében olvasgat.*

* William egyre távolabbról hallja a lány hangját, és ugyan nem akar elaludni, minden erőfeszítése ellenére is leragadnak a szemei. Mély, álomtalan álomba merül. Amíg az alaktalan sötétség öleli körül, kipiheni magát. A hirtelen elfogyasztott étel hatása csak később éri el, valamikor hajnal tájt kezd forgolódni az egyre furcsábbá váló álmok miatt. *

* Gildas csak egyetlen pillanat erejéig néz fel az olvasmányából, amikor Leiran belép. * Roppant érdekesek. Nem szándékoztam másolni, inkább maradok az eredeti ötleteimnél, viszont egy-két megoldásuk egészen jó. A legtöbb találmányukra nem is lenne szükségünk, mint például erre a repülőgépre sem... de maga az elgondolás ügyes. Hogy viselte az ember a találkozást a kedvenc szörnyével? Egyébként a legotthonosabban talán köztetek vagy az elfek között érezné magát. Gondolom megölni nem akarod... ebben a két közegben nem lógna ki, és többnyire megkapná a szükséges dolgokat is az élethez. A kérdés az, hogy képes lesz-e alkalmazkodni... Visszatérve ezekre: melyiket találod annyira szörnyűnek benne? Szerintem egyik sem az, ha éppen a megfelelő módon használják. Az elfek íjai is képesek halálos sebet ejteni... mint ahogyan az emberek fegyverei is vagy a kardok.

Használtam az altatót, úgy hogy most alszik... és igen nem szándékoztam meg ölni... Mikor bementem hozzá keze lába remegett és azt se tudta mi az. De mondta hogy esze ágába nincs kimenni ahhoz a lényhez, de azért bealtatóztam és kulcsra zártam az ajtót. A találmányok közül a fegyverekre sincs szükségünk... sem a bombákra... ami pusztításra valók azok a rosszak... Az áramot is bevezettük oda ahol kérték... szél energiával látjuk el a szigete... szóval az emberek ezt úgy mondják hogy megújuló erőforrás. Istenem ezek a nyakatekert szavak...*mondta és mély levegőt véve. Lerakta a könyvet.* Tudod az ő kezükben minden rossz és borzasztó... ugyanis csak az önös szándékaikra tudják használni... Az emberrel meg majd meg látjuk mi lesz... Jelenleg már fáradt az agyam ahhoz hogy tisztán gondolkodjak, de igen ez a két hely a megfelelőbb a számára... bár szerintem ezen a részen fog maradni...

*Mondta és dörzsölgette homlokát, de mivel Gildas még nem végzett, így ó se mehetett el aludni.*

Ha csak egy-két cseppet tettél belőle az ételbe, akkor körül-belül reggelig alszik majd. Ha többet... nos, a kikalkulálását rád bízom. Elég tömény a főzet, úgyhogy óvatosan bánj vele és olyan helyre tedd, ahol senki sem férhet hozzá könnyen. Itt hagyom vész esetére. * A bombák említésére csak elmosolyodik. * Bombákat mi is használunk odalent, de természetesen nem ezzel a felépítéssel és nem ezzel a céllal. Másként nem tudnánk annyira egyszerűen lejjebb ásni a hegy gyomrába, helyre pedig szükségünk van. Nem maga a találmány a rossz, hanem a dolog, amire használják... Vegyünk egy egyszerű példát. Van egy Y alakú bot, amellyel köztudottan egyszerű megkeresni a felszín alatt rejtőző vizeket. Ha fogom ezt a botot, és megverek vele valakit, akkor a bot lesz a hibás? Ugyanez a helyzet az emberek szerkezeteivel is. Például itt vannak ezek a robbanószerek, amikről az előbb olvastam. Ha arra használom fel, hogy egy épületben megöljem az összes személyt, akkor rossz... de ha arra, hogy kiszabadítsam a bányában ragadt gyerekeket, máris lenyűgöző segítség...

Ezenfelül... akik ennyi jó dolgot ki tudnak találni, nem feltétlenül rosszak, csak nincsenek megfelelő céljaik és útjuk, mert a saját csapdájukban ragadtak. Szerintem nem kellene őket ennyire elítélned még akkor sem, ha ostobák. Őrző vagy, és az őrzőknek pártatlannak kellene lennie... * Magyarázza könnyedén, miközben tovább olvassa az oldalakat. * Ha fáradt vagy, akkor pihenj le. Még van jó néhány órám, amit olvasásra szánhatok, utána elszólítanak a teendőim. Attól felesleges tartanod, hogy kirabolom a könyvtáratokat. Annál egy picit több morállal rendelkezem.