Malaia est - Tánctér

- Túl vajszívű vagy... majd én haragszom helyetted is. *jegyezte meg halkan egy apró mosollyal.*
- Jó, a szüleiddel valószínűleg te fogsz előbb beszélni, ebben igazad van. De ha még ma este megkeresnének, akkor nem hagyom rád a feladatot, megígérem.
*Őszintén meglepte, hogy a másik ilyen hevesen ellenezte az ötletét. Persze, Selestináról volt szó, aki szinte mindenkivel kedves, de még akkor is... hallgatta az indokokat, aztán csak lágy mosollyal nézett a másikra. Mély levegőt vett, tenyerébe temette arcát és megdörzsölte, hátha segít kizökkenteni őt a helyzetből.*
- Úgy tűnik, van ami nem változik... rendben, menjünk. De ezt remélem nem csak illemből mondtad.
*Lassan tett pár lépést előre, de aztán megállt és Selesre nézett. Valamit még le kellett tisztáznia, mielőtt társaságba kerülnek...*
- Csak még valami... te ugye nem... szóval nem érzel hasonlóképp?

- Rendben...rendben.
*Egyezett bele. Elvégre ,lehet ha ketten mondják majd meg az igazat, akkor a szülők előbb-utóbb belátják ,hogy ezt az egészet teljesen félre értették. Gondolkodva ment tovább mellette, s habár az előző fáradtsága nem tűnt el, inkább átalakult egyfajta bágyadtságá. Lassan pillantott rá s megrázta a fejét.*
- Persze ,hogy nem! Tudhatod Mori ,hogy nem hazudnék neked! *Azzal előre emelte zöld szemeit hosszan.*
- 60 év után vissza kaptam egy jó barátomat, nem szeretném újra elveszíteni.
*Nyugodtan haladt s csak pár méter különbség után vette észre ,hogy a férfi lemaradt. Megtorpant ,majd vissza fordult felé s hosszan nézte. Nem értette ,hogy hirtelen mi lehet a gond, hiszen reménykedett benne ,hogy kicsit rendezték..legalábbis átmenetileg ezt a dolgot. Ő sem nyugodott meg...de próbált másra koncentrálni..s így elterelni a figyelmét.*
- Hasonlóképp ?
*Döntötte meg a fejét ,majd zavartan nézett rá s végül a földre emelte zöld szemeit. Összetette kezeit zavartan.*
- Bevallom, ha pár hónappal ezelőtt tértél volna vissza, akkor gondolkodás nélkül igent mondtam neked ezekre...vagy fejet hajtok a családom előtt. De...nem..*megrázta a fejét* Most nem mondhatnék ilyet, mert nem így érzek veled kapcsolatban.

*Mosolyogva, megadóan emelte fel a kezeit, a pohár pont odébb lebegett pár centivel a mozzanat előtt.*
- Rendben, hiszek neked. Nem hazudsz, örülsz nekem. Az indokaid meggyőzőek.
*Figyelte Seles minden rezdülését amikor válaszolt, biztosra akart menni. Nem hitte hogy tudatosan hazudna, de ismerte a tudatalatti működését; a száj nem mindig mondja ugyanazt, mint a szív, még ha nem is direkt. Az elhangzottakra azonban semmi sem készíthette fel, ahogy arcáról sem tudta levakarni a döbbenetet azután sem hogy a másik befejezte a választ.*
- Igen? *kérdezte egyhangúan, mást nem tudott volna mondani. Egy gondolat futott át rögtön az agyán; komikusabb helyzetet nem is tudna elképzelni. Engedett ennek a kósza gondolatnak, homlokon csapta magát és hagyta hogy néma kacaj törjön elő ajkai mögül. Minden bizonnyal hangos és hahotázó lett volna ha képes lett volna rá, ám ezúttal csak a száját hagyták el elfúló hangok, a pohárból nem hallatszott semmi. Aztán befejezte. Előre görnyedve térdére támaszkodott ahogy kifújta magát, úgy tűnt nem vette észre, hogy valójában nem is nevetett.*
- Gaiara, el tudod ezt hinni? Ez aztán valami...
*Még mindig mosolygott, pedig annyira már nem is találta viccesnek a helyzetet. Úgy látta jobban teszi, ha nem fejezi be a mondatot; "gondolj csak bele, mi lett volna, ha!" A miértre ugyan nem akart most rákérdezni, úgy érezte azzal gyanúba sodorná magát és még a végén azt hinné a másik, hogy hazudott az imént. Távol akart maradni ettől a témától, amennyire csak lehet, ezt látta a legjobb döntésnek. Mindenesetre ez most véglegesítette a dolgokat, és az érzései is változtak; megkönnyebbült, de azért furcsán melankolikus érzés is volt; egy ajtó ami eddig nem érdekelte bezárult. "Furcsa", csak így tudta volna jellemezni amit érzett. Mély levegőt vett, majd még egyszer utoljára megingatta a fejét, arcán vékonyka mosollyal.*
- Na, jól van. Szóval akarsz inni valamit, vagy menjünk egyenesen a tanácshoz?

*Barátja reakciója ,majd ellentétes viselkedése és mozdulatai meglepték. Furán nézett rá, s nem tudta elsőre felfogni ,hogy éppen mi válthatta ki ezt a másiknál. Magára vette, majd zavartan pillantott rá, még ha kicsit rosszalóan is.*
- Nem..nem tudom ,hogy ezen mi ilyen vicces.....
*Nézte ,majd körbe pillantott, de szerencsére Mori mostani hangtalan kifakadása nem volt olyan népszerű,mint az előző cselekedetei. Mielőtt a másik helyre zökken volna, megcsapta a vállát, természetesen nem erősen.*
- Látom nagyon viccesnek találod. Ha előre tudom, hogy így érint, akkor hamarabb elmondtam volna, és nem érzem magam zavarban, vagy kellemetlenül az előző dolgaid miatt.
*Rázta meg kicsit a fejét, végül a másik halvány mosolyára ő is megengedett egyet. Legyen szent a béke.*
- Jobb lenne, ha végre tudnék köszönni nekik. Illik és szeretnék is. Ők a barátaim is...legalábbis a tanácsból vannak páran, akiket annak tekintek. Ám az asztaloknál ihatunk ugyan úgy valamit....remélem van abból a finom italból amit anyukád készített.
*Indult meg az asztalok felé, kikeveredve a táncosok forgatagából végleg.*

(Asztalok >>)

-Szerintem nem biztosak benne.. vagy ha mégis akkor viszont jól titkolják. Azt nem hiszem Medard bármit is bevallana ha viszont tényleg tudna róla. Az ugyanis a házasságát is tönkreteheti. *fordult egyet a táncban aztán ahogy elhalkult a zene belekarolt a férfibe jelezve hogy inkább járjanak egyet. Ha esetleg nem lenne eléggé egyértelmű, kifelé veszi az irányt a tánctérről*

-Bár ennek érdemes lenne utánajárnunk. Ahogy visszaértünk én bele fogom vetni magam a levéltár anyakönyvi adataira. Talán találok valamit. De kérlek addig amíg semmi biztos nincs A.J.-nek ne említsük ezt. Nem tudom hogyan fogadná a hírt ha tényleg köze van hozzájuk. Valójában azt sem tudom hogyan fogadná ha kiderülne hogy a múltja után kutakodom.

-a házigazdát? Mármint Kalít? *néz kérdőn a férfira* - Szerinted ő tudhat erről bármit is?

-->utcák --->>>

*Vette a célzást, elindult a lánnyal kifelé a tánctérről.*

Igen, egy félrelépés elég nyomós érv egy házasság végéhez. Rendben! Nem mondom A.J.-nek. Én se akarom kitenni ilyesminek, kétes reményt sem akarok belé plántálni, hogy lehet, van családja, nem is akármilyen! Bár egy törvénytelen gyermeknek lenni, nem tudom, milyen érzéseket váltana ki belőle.

Ja, nem rá gondoltam   lehet, sok volt a nektárból? A házigazda alatt Medardra gondoltam, ne haragudj, ha félreérthetően fogalmaztam. Lehet, inkább a többiekhez kellene mennünk? Meddig van kedved még maradni?

-->utcák --->>>