Pangessai-patak

A Pangessai- patak és környéke.

*Lassabb léptek hagytak nyomott a fehér, nagy hóban. Az elf éppen csak annyit látott, amennyit szükségesnek vélt, mégis ,minden apró neszre felfigyelt és éberen hallgatta a szél csendes dalolását, a fák szavait. Egyszer csak megállt, nem messze már látta a hidat amely rögtön a patak fölött ívelt, ebből biztosra tudta ,hogy hosszú útja átmenetileg véget ért, és eljutott az első állomáshoz. Sokat ment, igazából már javából sötét is volt mire ideért, így jobbnak látta ,ha nem megy át rögtön a hídon, hiszen tudta ,hogy olyan lények is vannak, élnek a közelben, akikkel így éjszaka nem igazán vehetné fel a versenyt. Talán még nappal sem teljesen.
De dolga volt itt, éppen ezért nem akart sok időt vesztegetni. Feladatott kapott, s azt szerette volna elvégezni a legjobban, ahogyan tőle kitelt.
Az újabb lépésnél érezte, ahogyan a kis táskájában a dobozka, amit kapott megmozant, így megtorpant és a helyére igazította. Kezdett fázni, sok ideje volt a hidegben. Halkan simogatta meg a kezeit, amelyeket a kesztyű takart. Felpillantott az ég felé élénk zöld szemeivel és a csillagtalan éjt nézte. Ha megszólalt vagy csak levegőt vett a csípős hideg jelezte azt ,mintha csak tűzet okádott volna. Összezárta ajkait ,majd ismételten a híd felé pillantott, s ekkor havazni kezdett.*
- Éjjel nem tudok keresni...keresnem kell egy helyet, ahol addig ellehetek.